181902. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cisz-biciklo aktilamin-származékok előállítására
3 181902 4 zásával. A reakció hőmérséklete —20 °C és 100 °C közötti; például alkalmazhatunk 0 °C és 100 °C közötti hőmérsékletet, amikoris a reakció általában 24 óra alatt megy végbe. Természetesen, amennyiben R3 és R4 együttes jelentése kémiai kötés, úgy még egy mól hidrogén szükséges ahhoz, hogy a reakció teljes legyen. Előnyös katalizátor Pt02 (Adams katalizátor), melynek valamilyen poláros szerves oldószerrel — mint például alkanolok, azaz metanol, etanol, i-propanol vagy etil-acetát — együtt történő alkalmazása esetén a tiszta (1) általános képletű cisz-vegyületet kapjuk, mely csak kis mennyiségben például legfeljebb 15%, előnyösen legfeljebb 5% mennyiségben szennyezett a megfelelő transz-izomerrel. A találmány szerinti eljárásban R1 és R2 jelentése előnyösen metil-csoport és Ar jelentése előnyösen 3,4-diklór-fenilcsoport. Ebben az esetben különösen aktív (I) képletű vegyületet kapunk. A (II) általános képletű vegyületek — ahol R1, R2, R3, R4 és Árjelentése a fenti — új vegyületek, könnyen hozzáférhető vegyületekből előállíthatok. Előállításukat az a) reakcióvázlat szemlélteti. A képletekben R\ R2, Árjelentése a fenti. Az a) reakció redukciós lépés, mely a megfelelő savkloridon keresztül is végezhető és végrehajtható a hagyományos Rosenmund redukció körülményei között és annak reagenseivel. A b) klórozási reakciót hagyományos klórozó szerekkel — mint tionil-klorid vagy oxalil-klorid — hajthatjuk végre. Ac) reakció 1,3-ciklohexadiénnel 100—150 °C hőmérsékleten végbemenő Diels—Alder reakció. Az (V) általános képletű savklorid — ahol Ar jelentése a fenti — sokkal gyorsabban reagál a ciklohexadiénnel, mint a (IV) általános képletű aldehid — ahol Ar jelentése a fenti. A d) reakció szerinti enamin keletkezéséhez az aldehidnek a megfelelő dialkilaminnal kell reagálnia megfelelő dehidratálószer — mint például titán-tetraklorid, molekulasziták (3A) vagy vízmentes kálium-karbonát — jelenlétében. Az e) reakció katalitikus hidrogénezés, mely végrehajtható hidrogénnek és faszénre felvitt palládiumnak inert oldószerben — mint például etil-acetát — történő alkalmazásával. A találmány szerinti eljárást az alábbi példákkal mutatjuk be, anélkül azonban, hogy bármilyen szempontból azokra korlátoznánk eljárásunkat. 1. példa 2-(3,4-Diklórfenil)-biciklo[2,2,2]oktán-3-N,N-dimetilaminoilidén (a) Transz-2-(3,4-diklórfenil)-3-formil-biciklo[2,2,2]oktán (2 g, 7,1 mól) és dimetilamin (5 ml) benzolban (35 ml) készített oldatához cseppenként hozzáadjuk titán-tetraklorid (0,67 g, 3,5 mól) benzolban (15 ml) készített oldatát, miközben a hőmérsékletet 0 °C és 10 °C között tartjuk. A reakcióelegyet egy éjszakán keresztül szobahőmérsékleten hagyjuk állni, majd szűrjük és a feleslegben lévő oldószert lepároljuk és így kapjuk fehér, olajos szilárd anyag formájában a cím szerinti vegyületet (kitermelés 2,5 g). A termék szerkezetét NMR-, IR-spektroszkópiás és tömegspektrográfiás módszerrel határozzuk meg. A terméket 180 °C hőmérsékleten, 0,03 mm nyomáson desztilláljuk. IR 1655 cm -1 mmax NMR (60 Hz), ß(CCl4):0,9—2,1 (m, 10H), 2,32 (s, 6H, N,N-dimetil-protonjai), 3,55 (m, 1H, benzil protonjai), 5,6 (d, 1H, J = 5 Hz), 6,8—7,7 (m, 3H) Tömegspektrum: m/e 311/309 (b) Transz-2-(3,4-diklórfenil)-3-formil-biciklo[2,2,2]oktán (1 g), 3A típusú molekulaszita (2 g por), dimetilamin (1 ml) és benzol (10 ml) keverékét 16 órán keresztül szobahőmérsékleten keverjük. A reakcióelegyet szűrjük és az oldószert lepároljuk, és így kapjuk fehér szilárd anyag alakjában a cím szerinti vegyületet (kitermelés 1,2 g). Az anyag gyorsan olajjá alakul át, forráspontja 0,03 mm nyomáson 180 °C. Az anyag szerkezetét NMR- és IR-spektroszkópiás, valamint tömegspektrográfiás módszerrel határozzuk meg. IR 1655 cm 4 max NMR (60 Hz), ß(CCl4):0,9—2,1 (m, 10H), 2,32 (s, 6H, N,N-dimetil-protonjai), 3,55 (m, 1H, benzil protonjai), 5,6 (d, 1H, J = 5 Hz), 6,8—7,7 (m, 3H) Tömegspektrum: m/e 311/309 2. példa cisz-2-(3,4-Diklórfenil)-3-N,N-dimetilaminometil-biciklo[2,2,2]oktán Platina-oxidot (106,8 mg) szobahőmérsékleten i-propanolban (3 ml) hidrogénezünk. Húsz perc elteltével a hidrogénfelvétel 21,8 ml (az elméleti érték 21,15 ml). A reakcióelegyhez ezután hozzáadjuk az 1. példa szerinti enaminvegyületet (189 mg) és a kapott reakcióelegyet 45 percen keresztül hidrogénezzük. A hidrogénfelvétel 14,8 ml (az elméleti érték 13,7 ml). A katalizátort leszűrjük és a szűrletet bepároljuk, míg olajos anyag marad vissza (kitermelés 15,3 mg, 81%). A kapott olajos anyagot feloldjuk 5 N sósavoldatban és éterrel extraháljuk. Az éteres extraktumot vízzel mossuk, magnézium-szulfát felett szárítjuk és bepároljuk, amikoris olajos anyag marad vissza (kitermelés 70,7 mg, 37%); így eltávolítjuk a reakció során keletkező semleges komponenseket. A vizes-savas extraktumot 5 N nátrium-hidroxid-oldattal meglúgosítjuk és éterrel extraháljuk. Az éteres extraktumot vízzel mossuk, vízmentes magnézium-szulfát felett szárítjuk és bepároljuk, amikoris a cím szerinti vegyületet kapjuk olajos anyag formájában (kitermelés 72,9 mg, 38,5%). A termék szerkezetét NMR-spektroszkópiás és gázkromatográfiás vizsgálattal határozzuk meg. Ezeknek az analitikai vizsgálatoknak alapján a reakció terméke nagyon tiszta cisz-termék (98%-os) és csak kis mennyiségű (2%) transz-termék van jelen szennyeződésként. A cisz-termék jellemzői: NMR (60 Hz), ß(CCl4): 1,99 (s, 6H, dimetil-protonjai) Tömegspektrum: m/e 313/311 A transz-termék jellemzői: NMR (60 Hz), ß(CCl4):2,07 (s, 6H, dimetil protonjai) Tömegspektrum: m/e 313/311 3. példa 2-(3,4-Diklórfenil)biciklo[2,2,2]okt-2-én-3-N,N-dimetilaminoilidén T ransz-2-(3,4-diklórfenil)-2-formilbiciklo[2,2,2]okt-5-én-t (0,26 g, 0,9 mól), molekulaszitát (3A típusú, poralakú, 0,52), dimetilamint (0,3 ml) és benzolt (5 ml) 4 naponként keresztül keverünk. A molekulaszitát leszűrjük és a szűrletet bepároljuk, amikoris a cím szerinti vegyületet kapjuk sárga olaj alakjában (kitermelés 0,27 g). A termék szerkezetét IR- spektroszkópiás módszerrel határozzuk meg. IR 1648 cm-' max 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2