181885. lajstromszámú szabadalom • Eljárás benzo-, tieno- és pirazolo- imidazodiazepin-származékok előállítására
15 181885 16 juk elő. A hidrolízist előnyösen alkálifémhidroxidokkal (pl. nátrium- vagy kálium-hidroxiddal) végezhetjük el. A hidrolízist előnyösen iners oldószerben hajthatjuk végre. Reakcióközegként alkoholokat (pl. metanolt, etanolt), étereket (pl. dioxánt, tetrahidrofuránt) dimetilformamidot vagy ezek vízzel képezett elegyeit alkalmazhatjuk. A reakciót szobahőmérséklet és a reakcióelegy forráspontja közötti hőmérsékleten végezhetjük előnyösen el. Ebben a reakciólépésben a jelenlevő halogénalkil-csoport a megfelelő hidroxialkilcsoporttá alakulhat, melyet az eljárás későbbi szakaszaiban szokásos módon halogénalkil-csoporttá alakíthatunk vissza. (XII) -*• (XIV) lépés, [b) eljárás] A (XIV) általános képletű vegyületeket a (XII) általános képletű vegyületekből redukcióval - előnyösen lítiumalumíniumhidriddel vagy más ekvivalens redukálószerrel — állíthatjuk elő. A redukciót előnyösen iners oldószerben végezhetjük el. Oldószerként szénhidrogéneket (pl. hexánt, toluolt) étereket (pl. dietilétert, tetrahidrofuránt, 2-dimetoxietánt) vagy ezek elegyeit alkalmazhatjuk. A redukciót —50 C és a reakcióelegy forráspontja közötti hőmérsékleten, előnyösen — 20 °C és 0°C közötti hőmérsékleten végezhetjük el. A jelenlevő nitro- és ciano-csoport a jelen redukciólépésben átalakulhat, ezért e csoportokat a szintézis későbbi szakaszaiban kell kialakítani. Cr (XIV) -> (XIX) lépés [ba) eljárás] A (XIV) általános képletű vegyületeket ahol R”’ a-hidroxi-(kis szénatomszámú)-alkil-, a-amino-(kis szénatomszámú)-alkil- vagy kis szénatomszámú alkil-csoporttal monoszubsztituált amino-(kis szénatomszámú)-alkil-csoporttól és formilcsoporttól eltérő, savanhidridekkel vagy savkloridokkal adott esetben savmegkötőszer jelenlétében történő acilezéssel alakítjuk a (XIX) általános képletű vegyületekké, ahol R’i” hidrogénatomot, kis szénatomszámú alkil-, fenil-, a-halogén-(kis szénatomszámú)-alkil-, di-(kis szénatomszámú)-alkil-amino-(kis szénatomszámú)-alkil-, piridil- vagy fenil-(kis szénatomszámú)-alkil -csoportot jelent. Az acilezést előnyösen iners oldószerben (pl. valamely szénhidrogénben mint pl. hexánban, toluolban; klórozott szénhidrogénekben mint pl. metilénkloridban; valamely éterben mint pl. tetrahidrofuránban; vagy dimetilformamidban) végezhetjük el. Az acilezést előnyösen kb. -50 C és 150 °C közötti hőmérsékleten, előnyösen szobahőmérsékleten hajthatjuk végre. A reakciót savmegkötőszer (pl. piridin, trietilamin, káliumkarbonát) jelenlétében hajthatjuk végre. (XIV) -*• (XV) lépés [be) eljárás] A (XV) általános képletű vegyületeket a (XIV) általános képletű vegyületekből, ahol Rí” hidrogénatomot, kis szénatomszámú alkil-, a-halogén-(kis szénatomszámú)-alkil-, a-amino-(kis szénatomszámú)-alkil-, kis szénatomszámú alkil-csoporttal szubsztituált amino-(kis szénatomszámú)-alkil-, piridil- vagy fenil-(kis szénatomszámú)-alkil-csoportot jelent, ismert oxidálószerekkel (pl. krómtrioxiddal vagy mangándioxiddal) állíthatjuk elő. Az oxidációt előnyösen iners oldószerben végezzük el. Oldószerként szénhidrogéneket (pl. hexánt, toluolt) klórozott szénhidrogéneket (pl. metilénkloridot), ketonokat (pl. acetont), szerves savakat (pl. ecetsavat), piridint, dimetilformamidot, dimetilszulfoxidot stb. alkalmazhatunk. Az oxidációt előnyösen kb. —50 °C és a reakcióelegy forráspontja közötti hőmérsékleten, különösen 0°C és szobahőmérséklet közötti hőfokon végezhetjük el. (XIV) -* (XX) lépés [bb) eljárás] A (XX) általános képletű vegyületeket oly módon állíthatjuk elő, hogy valamely (XIV) általános képletű vegyület - ahol R’” a-hidroxi-(kis szénatomszámú)-alkil- és formil-csoporttól eltérő — 3- -helyzetű szubsztituensében levő hidroxil-csoportot halogénatomra cseréljük le. A reakciót előnyösen valamely foszforhalogeniddel (pl. foszfortrikloriddal, foszfortribromiddal) vagy tionükloriddal végezhetjük el. A reakciót előnyösen iners oldószerben hajthatjuk végre, azonban oldószer nélkül is dolgozhatunk. Oldószerként szénhidrogéneket (pl. hexánt, toluolt), klórozott szénhidrogéneket (pl. metilénkloridot), étereket (pl. tetrahidrofuránt) alkalmazhatunk. A reakciót általában — 50 °C és 100 °C közötti hőmérsékleten, ellőnyösen kb. 0°C és szobahőmérséklet közötti hőmérsékleten végezhetjük el. & (XX) (XVI); (XXI), (XVII) lépés [bb) eljárást követő lépések) A (XX) általános képletű vegyületek — ahol R^ hidrogénatomot, kis szénatomszámú alkil-, fenil-, oí-amino-(kis szénatomszámú)-alkil-, kis szénatomszámú alkil-csoporttal szubsztituált a- vagy /3-amino-(kis szénatomszámú)-alkil-, piridil- vagy fenil-(kís szénatomszámú)-alkil-csoportot jelent - 3-helyzetű szubsztituensében levő halogénatomot nukleofil reakcióban más nukleofil csoportokra lecserélhetjük. Nukleofil ágensként aminokat [(XVI), R’ és R” jelentése hidrogénatom vagy kis szénatomszámú alkil-csoport]; alkoholátokat [(XXI)] vagy cianidokat [(XVII)] alkalmazhatunk. A (XX) -* (XVI) átalakításánál a (XX) általános képletű vegyületet ammóniával vagy mono- vagy dialkilaminokkal kezeljük. A reakciót iners oldószer jelenlétében vagy anélkül végezhetjük el. Oldószerként szénhidrogéneket (pl. hexánt, toluolt), étereket (pl. dietilétert, tetrahidrofuránt), dimetilformamidot, dimetilszulfoxidot stb.) alkalmazhatunk. A reakciót előnyösen kb. 0 °C és a reakcióelegy forráspontja közötti hőmérsékleten, atmoszférikus nyomáson vagy nagyobb nyomás alatt végezhetjük el. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 8
