181882. lajstromszámú szabadalom • Eljárás folyékony vízben olhatatlan töltetet tartalmazó poli(vinil-alkohol) mikrokapszulák előállítására

181882 6 például poli(etilén-glikol)-ok, glicerin vagy trimetilol­­-propán lehetnek 2-50 súly%, előnyösen 5-10 súly% mennyiségben, a poli(vinil-alkohol) mennyisé­gére vonatkoztatva. Az alkalmazott poli(vinil-alkohol) típus valamint az adott esetben hozzáadott adalékanyag mennyi­sége és minősége meghatározza az előállított kap­szula falának vastagságát, szívósságát és oldhatóságát. Arra is ügyelnünk kell, hogy a poli(vinil-alkohol) kapszulák oldhatóságát hátrányosan befolyásolhatják bizonyos tényezők, így a hőkezelés vagy például egyes savak, sók vagy aldehidek behatása. A poli­­(vinil-alkohol) vízben való oldhatóságát jelentősen csökkenti az ammóniumklorid, nátrium- vagy ammó­­niumbikromát, bórvegyületek vagy aldehidek, pél­dául a formaldehid vagy a glioxál behatása. A poli(vinil-alkohol)-oldatok előállítására például úgy járhatunk el, hogy a szilárd, szemcsés poli(vinil­­-alkohol) port keverés közben vízbe szórjuk, és a teljes oldódásig adott esetben 80—95 °C-on melegít­jük, mivel a hőmérséklet növelése elősegíti az oldó­dást. A találmány szerinti eljárás gyakorlati kivitelezése például úgy történik, hogy a folyékony, vízben old­hatatlan fázist először összekeverjük az adott eset­ben további adalékanyagokat tartalmazó poli(vinil­­- alkohol )-oldattal. A vízben oldhatatlan fázis meny­­nyisége ekkor 20-80, előnyösen 40-70 térfogat%-át képezi a teljes elegynek. Diszperzió előállításához a két fázis elegyét erő­sen örvénylő zóna behatásának tesszük ki. Az erősen örvénylő zónát önmagukban ismert műszaki beren­dezésekkel hozhatjuk létre. Erre a célra például keverővei ellátott edények, megfelelő keverő beren­dezésekkel szerelt csőreaktorok és/vagy adott eset­ben alkalmas homogenizáló egységek szolgálhatnak. A fázisok elegyének adagolása szakaszosan, vagy megfelelő berendezés alkalmazása esetén, folyamato­san is történhet. A diszpergálás során a hőmérsékle­tet állandó értéken tarthatjuk, vagy meghatározott időszakokban változtathatjuk. A hőmérséklet célsze­rűen 10-80 6C között, előnyösen 20-60°C között van. Ilyen módon létrehozhatjuk a vízben oldhatat­lan fázis diszperzióját a vizes poli(vinil-alkohol)­­-oldatban. A keverés illetve diszpergálás intenzitá­sától függően a képződött cseppecskék átmérője 1-50 mikrométer, előnyösen 5-10 mikrométer. A diszperzió keverésekor előfordulhat, hogy zavaró habképződés mutatkozik. Ez megfelelő hab­­zásgátló szer, például triizobutfl-foszfát hozzáadásá­val jelentős mértékben megakadályozható. Ha kívánatos vagy célszerű egy adott pH-érték beállítása, ez akár a diszpergálás előtt, akár alatta, akár pedig a diszpergálást követően megtörténhet. A legtöbb esetben azonban lemondhatunk erről a pótlólagos műveletről. A találmány szerinti mikrokapszulákat úgy különíthetjük el, hogy a diszperzióból alkalmas módon elvonjuk a vizet. Ekkor a kapszulába zárt folyékony, vízben oldhatatlan anyag részecskéjének felületén egyenletes poli(vinil-alkohol) film alakjában leválik a beburkoló anyag. Előnyös megoldás az, amelynél a diszperziót meleg levegőárammal por­­lasztjuk a porlasztásos szárítás módszere szerint. Ennek során ügyelnünk kell azonban arra, hogy a 5 poli(vinil-alkohol) film oldhatóságát a túlzott mér­tékű hőkezelés jelentősen csökkentheti. Ezért a porlasztásos szárításnál célszerűen 120-150 °C közötti belépési, és 40—60 °C közötti kilépési hőmérsékletet állítunk be, s gondoskodunk arról, hogy a megszárított kész mikrokapszulák lehetőleg teljesen leváljanak a ciklonokban, és ne legyenek kitéve hosszabb ideig tartó hőhatásnak a szárító be­rendezés falainál. Az agglomerátumok képződésének elkerülésére előnyös lehet kis mennyiségű igen diszperz kovasav adagolása a porlasztásos szárításnál. A porlasztásos szárítás segítségével a poli(vinil-alkohol) burkolat víztartalma 0,5 súly%-nál kisebb mennyiségre csök­kenthető. Meglepő és váratlan volt, hogy a találmány sze­rinti porlasztásos szárításos vízelvonás során kizáró­lag kapszula alakú terméket kapunk, és nem alakul ki a poli(vinil-alkohol) legcsekélyebb összefüggő koa­­gulátuma sem, ami veszteségekhez vezethetne. A találmány szerint kapott porszerű termék az előállítás körülményeitől függően 1-20 mikrométer átmérőjű mikrokapszulákból áll, amelyek folyékony, vízben oldhatatlan töltetet tartalmaznak. A mikro­kapszulák jól önthetők, és a töltet mennyisége a mikrokapszulákban célszerűen 10—90 súly%, előnyö­sen 40-80 súly%. Vizsgálataink során bebizonyoso­dott, hogy a találmány szerinti mikrokapszulák tulajdonságai szobahőmérsékleten illetve 50°C-on történt 3 hónapos tárolás után is lényegében válto­zatlanok. Meglepő módon a találmány szerinti eljárással olyan hatóanyagok is jól kezelhető porszerű kapszu­lákká alakíthatók, amelyek az ismert módszerekkel csak nehezen vagy egyáltalán nem alakíthatók stabil emulziós koncentrátumokká. Az ezekből nyert kap­szulázott termékeket vízben diszpergálva a kapszula­burkolat néhány perc alatt feloldódik, s igen stabil emulziós koncentrátum vagy felhasználható emulzió képződik. Meglepő módon a kapszulaburkolat anyaga egyidejűleg nedvesítő-, diszpergáló- illetve emulgeálószerként hat, és külön emulgeálószer hoz­záadására nincs szükség. Ügy is eljárhatunk azonban, hogy a találmány szerinti mikrokapszulázott termékeket esetenként további nedvesitőszer, diszpergálószer és/vagy emul­geálószer hozzáadásával az alkalmazási célnak még jobban megfelelő készítménnyé alakítsuk. A találmány szerinti eljárás különösen növény­védőszerek és kártevőirtószerek kapszulázására előnyös. A kapszulázáshoz minden olyan folyé­kony vagy szerves oldószerben oldható peszticid hatóanyag szóba jöhet, amely vagy amelynek az oldata vízzel nem elegyedik, és amelynek a forrás­pontja magasabb a vízénél. Fungicid hatóanyagként például az alábbiak jöhetnek számításba: benomil- binapakril, kaptafol, karbendazin, dikloran, fentinacetát, folpet, metomil, pirakarbolid, kvintozen, tiabendazol, triadimefon, tridemorf. A herbicid hatóanyagok közül például a követke­zőket említhetjük meg: alaklór, atrazin, dezmetrin, diklórprop, dinoszebacetát, diuron, ioxinil, linuron, monolinuron, monuron, kvinonamid. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents