181875. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 7-[2-(2aminotiazol-4-il) -2-alkoximino-acetamido]- 3-(5-oxo-6-hidroxi-45- dihidro- 124-tiazin-3-il tiometil)-cef-3-em-4- Karbonsav-származékok elóállítására

181875 2-(2-aminotiazol-4-il)-2-n-butoxiiminoacetamido-, 2-(2-aminotiazol4-il)-2-izopropoxiiminoacet­­amido-, és 2-(2-benziloxikarboniIaminotiazol4-il)-2-metoxi­iminoacetamidocsoport. A találmány szerinti vegyületek 7-es szénatomjá­nál levő oldalláncnál, azaz a 2-aminotiazol4-il-cso­­portnál és a 3-as szénatomon levő l,2,4-triazin-3-il­­-csoportnál is lehetséges tautoméria. A lehetséges tautomér alakok szerkezeti képletét az A és B reak­cióvázlat szemlélteti. A szóban forgó vegyületek molekulaszerkezetének leírásakor mindkét tautomér alakot ismertetni kell. Mint az előzőekben már leírtuk, az I általános képletű vegyületek a II általános képletű cefalospo­­rin kiindulási vegyületből a 7-helyen történő acile­­zéssel és a 3-helyen történő helyettesítési reakcióval állíthatók elő, és a reakciók sorrendje tetszőleges. Ha a kiindulási vegyület a III általános képletű tri­­azintiol-csoportot vagy a IV általános képletű ami­­notiazol-csoportot tartalmazza, akkor az acilezési és helyettesítési reakciólépések közül csak az egyik szükséges a kívánt I általános képletű vegyület elő­állításához. Általában, az acilezési és helyettesítési reakció a cefalosporin kémiában szokásos eljárások­kal történik. Az acilezési reakció kivitelezésénél valamely II általános képletű kiindulási vegyületet, melynél R5 jelentése szilil-típusú amino-védőcsoport, amino­­vagy amino-hidrohalogenid-csoport vagy IV álta­lános képletű csoport, ahol R° jelentése a fenti, valamely VI általános képletű acilezőszerrel reagálta­­tunk. A II általános képletű vegyület az adott esetben megfelelő sav, alkálifémsó vagy észter lehet. Termé­szetesen, ha az R6 jelentése halogénatom, akkor a szóban forgó vegyület észter. Ha kívánatos, hogy a felhasznált II általános képletű vegyület észter le­gyen, akkor R3 jelentése bármely, a fentiekben már ismertetett karboxi-védőcsoport lehet, vagy a vegyü­let egy szililészter is lehet. Szililésztercsoportok felhasználását a cefalospori­­nok előállításánál számos közlemény ismerteti. Ezek könnyen előállíthatok úgy, hogy a cefalosporin vegyület 4-savcsoportját szililezőszerrel reagáltatjuk, amely egy szilazán, mint például az N-trime tilszilil­­acetamid, trimetilklórszilán, bisz(trimetilszilil)amin, trimetilszililmetilamin, N,0-bisz(trimetilszilil)acet­­amid, N,0-bisz(trimetilszilil)trifluoracetamid, N-tri­­metilszilil-N-metiltrifluoracetamid vagy az N-trimetil­­szililimidazol. A szililészterek előállításakor a savat mérséklet reakciókörülmények között reagáltatjuk a szililezőszerrel. Acilezési reakciót azoknak a II általános képletű vegyületeknek az esetében végzünk, amelyekben Rs jelentése szubsztituenst nem tartalmazó aminocso­­port, amino-hidrohalogenid-csoport vagy olyan ami­­nocsoport, amely szilil-típusú védőcsoporttal szub­­sztituált. Az alkalmas szilil-csoportok jelentése ugyanaz, mint amelyeket a fentiekben már leírtunk mint alkalmas sav-védőcsoportokat. így, ha szilil-cso­­porttal védett vegyületnél végezzük az acilezési reak­5 ciót, akkor a legmegfelelőbb kivitelezési mód az, ha a H általános képletű cefem kiindulási vegyületet, sav formában, ahol R5 jelentése szubsztituenst nem tartalmazó amino-csoport, egy szililezőszerrel reagál­tatjuk és ily módon oly II általános képletű vegyüle­tet nyerünk, melynél a 7-amino-csoport és a 4-sav­­-csoport is ugyanazzal a szUil-csopprttal védett. A VI általános képletű 2-j(2-védett)aminotia­­zol4-il]-2-(l-4 szénatomos alkoxi vagy hidroxj)­­iminoecetsavak, melyekkel a fentiekben leírt 3-trj­­aziniltiometil cefalosporin kiindulási vegyüleleket acilezzük, a 850 662 számú belga szubadáfnú leírás­ban közölt eljárás szerint előállíthatok. Általában az iminoecetsavak az etil 2-acetil-2-hidroxiimÍnoacetít­­ból, (1) a hidroxiimino funkcionális csoport tetsző­leges alkilezésével; (2) metilénkloridban, szoba­hőmérsékleten történő brómozással, miáltal etil 2{a-brómacetil)-2-hidroxümino vagy 1—4 szénato­­nos alkoxiimino)acetátot nyerünk; (3) vizes etil­alkoholban tiokarbamiddal reagáltatva, miáltal etil 2-(2-aminotiazol-4-il)-2-(hidroxiimino va gy 1-4 szénatomos alkoxiimino)acetátot nyerünk; (4) a 2-amino-csoportot egy amino-védő-csoporttal blok­kláva; és (5) egy bázikus anyaggal katalizált dezész­­terifikálással állíthatók elő. A VI általános képletű vegyület tehát tartalmaz­hat védett vagy nem védett amin o-csoportot attól függően, hogy az adott esetben melyik az alkalma­sabb. Ha kívánatos a védő-csoport jelenléte, akkor a fentiekben már felsorolt alkalmas védő-csoportok egyikét alkalmazzuk. Ezek a csoportok a cefalospo­rin kémiával fogalalkozó szakemberek számára már régóta ismertek, valamint az általános szerves kémiá­val foglalkozó szakemberek számára is, és szokásos műveletekkel a 2-amino-csoporthoz hozzákapcsolha­tók. A VI általános képletű vegyületek sav formában ismeretesek, de acilezőszerként történő felhasználás esetén ezeket előzőleg savkloriddá vagy brorniddá vagy aktivészterré alakítjuk át. Ilyen aktivészterek például azok, melyeket jellegzetesen a következő szerekkel állítunk elő; diciklohexilkarbodiimid, klórhangyasav-izobutilészter, 2-etoxi-N-etoxikarbo­­nil-1,2-düiidrokinolin, klórhangyasav-metilészter, klórhangyasav-etilészter, hidroxipentaklórbenzol, N,N-diizopropilkarbodiimid, N-ciklohexil-N’-(2-mor­­folinoetil)-karbodiimid és más hasonló reagensek, amelyek az irodalomban ma már jól ismertek. Ezek az aktivészterek az acilezési reakcióknál régóta és széles körben használatosak. Az acilezést valamely inert szerves oldószerben szobahőmérsékleten, körülbelül —20 és 50 °C kö­zötti, előnyösen 0 és szobahőmérséklet közötti hőmérsékleten végezzük. Az acilezésnél felhasznált oldószer egyáltalán nem kritikus. Gyakran a vizes aceton igen megfelelő oldószer, más esetekben pedig a halogénezett szénhidrogének mint például a diklór­­metán, triklóretán, klórbenzol és hasonlók. Általá­ban hasznosak a ketonok, mint például a metiletil­­keton és a metil-izobutilketon, valamint az éterek, különösen a dietiléter és a tetrahidrofurán. Szerves kémikusok számára érthető, hogy azok az inert szer­ves oldószerek, melyeket olyan reakcióknál mint például az acilezés, rendszerint felhasználnak, az itt leírt acilezési reakcióknál is felhasználhatók. 6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents