181863. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szelektív felületdíszítő gyantaszerű polimer réteges anyag előállítására

57 181863 58 sített koptató réteg külső felületének a területein "alkalmazunk a kívánt rajz vagy minta szerint. Ezután a nyomdafesték-kompozíciót megszárítjuk. ' a nyomdafesték-kompozíciókra 0,075 mm vastag védőbevonatot viszünk fel és ragasztunk rá, majd 160 °C-on melegítjük elég hosszú ideig avégett, hogy ne csak a gyantaszerű védőbevonat gélesedjék, hanem aktiválja és elbontsa a védőrétegben levő dikumilperoxidot is és ezzel polimerizálja és/vagy térhálósítsa az ugyanazon vertikális zónákban levő reaktív polimerizálható monomereket és emelje a gyanták olvadékviszkozitását az ilyen vertikális zónákban. Egy alapréteget vagy hordozót, amely egy belső lehetőség szerint habosítható műanyagkompozíciót és egy szálas azbesztlemezből álló ráragasztott szálas réteges anyagot tartalmaz, rárétegezünk a gélesített védőbevonatra oly módon, hogy egy rétegelő eszkö­zön visszük át légkörinél nagyobb nyomáson és emelt hőmérsékleten. A keletkező rétegelt termék egységes és osztatlan szerkezetű. Az érdes szerkezetű pergament típusú laza papírt ezután lehúzzuk a koptató rétegről, amelynek a fe­lülete így előtűnik. A felület megfelelően érdes szer­kezetű és pergamentpapírhoz hasonló megjelenésű és az egész felületén lapos, sötét vagy homályosan tompa kikészítésű. Ezt a rétegelt terméket ezután egy fűtött olvasz­tókemencén visszük keresztül körülbelül 201,5 °C hőmérsékleten, miközben a gyanta összeolvad és ez­zel együtt a fúvatási és habosítási folyamat is végbe­megy, amelynek során a fúvató és habosító szer, valamint a füvatásmódosító vagy inhibitor kifejti az előzőekben leírt kémiai domborító tevékenységét. A keletkező fúvatott termék általában hasonló az 5. példa szerinti termékhez. A koptató rétegnek azok a részei, ahol a reaktív polimerizálható mono­merek polimerizálódtak és/vagy térhálósodtak, to­vábbá nagyobb olvadék viszkozitással rendelkeznek, megtartják érdes szerkezetű pergament típusú, lapos, sötét vagy homályos matt szerkezetüket és megjele­nésüket. A koptató réteg más részeiben, ahol a reak­tív polimerizálható monomerek lényegében nem po­limerizálódtak és/vagy nem térhálósodtak és ahol az olvadékviszkozitás még viszonylag változatlan és ala­csony, a felületek megolvadnak és selymesfényű, sima, fényes vagy ragyogó kikészítéseket adnak a fúvatási és habosítási művelet során. A térhálósodon részek hőkeményítettek, míg azok a részek, amelyek nem térhálósodtak, termoplasztikusak. 50. példa Lényegében az 5. példában leírt módon járunk el azzal az eltéréssel, hogy kumolperoxidot, amely egy polimerizációs iniciátor vagy csak viszonylag magas hőmérsékleten aktiválható és elbontható szerves per­­oxidot viszünk még be a gyantaszerű koptató réteg­be, amely azt lényegében egyenletesen és körülbelül 7 rész mennyiségben tartalmazza 100 súlyrész gyan­tára számítva. A kumolhidroperoxid nem aktiválódik vagy nem bomlik el a gélesítési művelet alatt vagy a mechani­kus domborítás során, amikor is a dikumilperoxid aktiválódik és elbomlik a nyomdafesték-kompozíció­ban, mimellett bizonyos kiválasztott koptatóréteg részek polimerizálódnak és/vagy térhálósodnak, to­vábbá viszonylag megnő az olvadékviszkozitásuk, 5 ahogy azt részletesebben leírtuk az 5. példában. A kumilhidroperoxid azonban magasabb hő­mérsékleten aktiválódik és bomlik el, amely a megolvasztási, fúvatási vagy habosítási ciklusban ke­letkezik, mimellett a reaktív polimerizálható mono- 10 merek a fennmaradó selymesfényű, sima, fényes vagy csillogó kikészítésű felületeken polimerizálód­nak és/vagy térhálósodnak és ezzel együtt növekszik az olvadékviszkozitás ilyen selymesfényű, sima, fényes vagy csillogó részekben. Nyilvánvalóan a 15 lágyulás, olvadás és a fúvatás az ilyen területeken megelőzi a polimerizációt és/vagy a térhálósodást, továbbá az olvadékviszkozitás is megnő az üyen te­rületeken. Nincs lényeges változás a lapos, sötét vagy homá- 20 lyos kikészítésű területeken, amelyek polimerizálód­tak és/vagy térhálósodtak és nagy olvadékviszkozitás­sal rendelkeznek. Ily módon az egész felület polime­­rizálódott és/vagy térhálósodott és viszonylag nagy az olvadékviszkozitása. 25 51. példa Fényszintméréseket végzünk különböző polivinil- 30 klorid gyantaszerű réteges anyag koptató rétegének a felületeire (közti és habarcsszerű területekre) vo­natkozóan, amelyeket kézzel, ellenőrzött laborató­riumi módszerekkel 60°-nál készíthetünk, egy Gard­ner Laboratories-féle fénymérővel, amely 60° -mé- 35 ter-re megfelelő fénylemezhez van hitelesítve. Ezek nem bonyolult vagy kifinomult módszerek, amelye­ket a gyártásnál alkalmaznak és alkalmanként előfor­duló buborékok vagy rendellenességek rosszabb fényleolvasást okoznak. Az 1. példában általánosan 40 leírt módszerekkel vagy ezek kis változtatásával elő­állított különböző polivinilklorid gyantaszerű réteges anyagokat vizsgáltunk. 45 Fénymé rések Az 1. példa változatai ---------------------­közti habarcs­­szerű 50 1. példa nem változik 25% trimellitsavanhidrid 16 4 inhibitor 25% trimellitsavanhidrid 28 8 55 inhibitor 25% trimellitsavanhidrid 25 4 inhibitor 28 rész 1,6-hexándioldimet-33 6 akrilát monomer 28 rész 1,6-hexándioldimet-44 11 60 akrilát monomer 20 rész pentaeritritol-29 7-triakrüát 20 rész pentaeritritol-20 7 65 •triakrilát 20% beizotriazol inhibitor; 37 13 29

Next

/
Thumbnails
Contents