181863. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szelektív felületdíszítő gyantaszerű polimer réteges anyag előállítására
51 181863 52 Kiemelkedő vagy domború egyenetlenségek, ahogy a rajz mutatja, kimutathatók és érezhetők az említett „tapintásvizsgálat” segítségével. Mivel fúvató vagy habosító anyagot nem alkalmaztunk, védőbevonatot sem használunk. 4. példa Lényegében az 1. példában leírt módon járunk el azzal a kivétellel, hogy a nyomdafesték-kompozíció alkotóinak a részarányai az alábbiakban megadott módon változnak. A nyomdafesték-kompozíció mind szabadgyökös polimerizációs iniciátort vagy szerves peroxidot, mind pedig fuvatásmódosítót vagy inhibitort tartalmaz. Részek pigmentált redukáló átlátszó anyag (oldható vinilklorid (90 rész) és vinilacetát (10 rész) kopolimerből metiletilketonban és pigment/ 70 trimellitsavanhidrid kémiai inhibitor 20 40%-os dikumilperoxid (aktív) kicsapott kalicumkarbonát hordozón 10 Az ennél a példánál kapott eredmények általában hasonlók az 1. példa eredményeihez. Ismét megállapítjuk, hogy a polifunkciós reaktív polimerizálható monomer anyag, mégpedig a trimetilolpropán-trimetakrilát, csupán azokon a helyeken polimerizálódott és térhálósodott a koptató rétegben, amelyek közvetlenül a polimerizálható iniciátor, nevezetesen a dikumilperoxid felett helyezkednek el. A koptató réteknek azokban a részeiben, amelyek nem közvetlenül a dikumilperoxid felett helyezkednek el, a trimetilolpropán-trimetakrilát lényegében nem polimerizálódott és nem térhálósodott. 5. példa Lényegében az 1. példában ismertetett általános módszert követjük bizonyos változtatásokkal, amelyek a következők: a P-l belső lehetőség szerint habosítható műanyag-kompozíciót használjuk; a nedves vastagság körülbelül 0,47 mm; a gélesedés hevített levegőatmoszférában körülbelül 149 °C-on 3 perc alatt megy végbe; egy BC-1 védőbevonatot használunk, amelynek a vastagsága körülbelül 0,075 mm; ezt hevített levegőatmoszférában körülbelül 149°C-on 3 percig gélesítjük; P-l nyomdafesték-kompozíciót alkalmazunk, amely dikumilperoxidot és trimellitsavanhidridet tartalmaz polimerizációs iniciátorként és szerves peroxidként, továbbá fuvatásmódosítót vagy inhibitort foglal magában; a nem-aktív nyomdafesték-kompozíció nem tartalmaz polimerizációs iniciátort vagy szerves peroxidot vagy egyenértékű anyagot; a gyantaszerű koptató réteg egy W-l jelű kompozíció, amely trimetilolpropán-trimetakrilátot tartalmaz reaktív polimerizálható monomerként; ez körülbelül 0,3 mm vastag és hevített levegőatmoszférában körülbelül 149°C-on körülbelül 3 percig gélesítjük; a mechanikus domborítás körülbelül 151,5 °C-on és 7,7 kg/cm1 nyomáson 3 perc alatt valamely érdesített szerkezetű pergament típusú laza papírra való nyomással történik; a habosítás és a fúvatás fűtött olvasztókemencében körülbelül 201,5 °C-os emelt hőmérsékleten körülbelül 2 percig és negyven másodpercig játszódik le. Az ennél a példánál kapott eredmények általában hasonlíthatók az 1. példa szerinti eredményekkel. A viszonylag alacsony, viszonylag fúvatlan habarcshoz hasonló területek domborított, lapos, sötét vagy homályosan tompa kikészítésű felülettel rendelkeznek, míg a viszonylag kiemelkedő, viszonylag fúvatott területek sima, fényes vagy csillogó felületűek. A habarcsos területek viszonylag nagy koncentrációban tartalmaznak polimerizált térhálósított monomert és nagy az olvadékviszkozitásuk. A közti területek gyakorlatilag nem tartalmaznak polimerizált vagy térhálósodott monomert és az olvadékviszkozitásuk viszonylag kicsi. A termék kereskedelemben kapható rugalmas padlóburkoló anyag. 6—16. példa Lényegében az 5. példában leírt módon dolgozunk azzal az eltéréssel, hogy a P-l nyomdafesték-kompozíciót P-7—P-17 jelű nyomdafesték-kompozíciókkal helyettesítjük. E példáknál kapott eredmények az 5. példa eredményeihez hasonlíthatók. A viszonylagos különbségek (1) a lapos, sötét vagy homályosan tompa kikészítésű felületek és a sima, fényes vagy csillogó felületek között, és (2) a reaktív polimerizálható monomer polimerizációs és/vagy térhálósodási foka ezen a területeken, továbbá (3) a polimerizált és térhálósodott területek olvadékviszkozitásánál jelentkező növekedés mértéke jelentős és jellemző. 17-21. példa Lényegében az 5. példában leírt módon járunk el azzal a kivétellel, hogy a dikumilperoxid polimerizációs iniciátort a nyomdafesték-kompozícióban a következő vegyületekkel helyettesítjük: 17. példa terc-butilperoxiacetát 18. példa 2,5-dimetil-2,5--bisz(benzoilperoxi)hexán 19. példa terc-butilperoxineodekanoát 20. példa terc-butilperoximaleinsav 21. példa 2,5-dimetil-2,5-bisz(2--etilhexilperoxi)hexán E példák eredményei általában az 5. példa eredményeihez hasonlíthatók. 22—25. példa Lényegében az 5. példában ismertetett módon dolgozunk azzal az eltéréssel, hogy a nyomdafesték-kompozíciókat illetően P-2—P—5 jelű nyomdafesték-kompozíciókat használunk, amelyeket az ide vonatkozó táblázatban adunk meg: 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 26