181863. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szelektív felületdíszítő gyantaszerű polimer réteges anyag előállítására
49 181863 50 Az előző fejezetben és bárhol a leírásban a térhálósított polimer anyagokra való hivatkozás kizárólag a polifunkciós reaktív polimerizálható monomer anyagok, így például a trimetilolpropán-trimetakrilát, polimerizációjára és térhálósodására vonatkozik a gyantaszerű koptató rétegben, amely természetesen térhálósított és hőkeményített. Megjegyezzük, hogy a legfontosabb gyanta a koptató rétegben, például a polivinilklorid, lényegében egyenletesen és homogénen van abban elosztva olvadt és polimerizált állapotban. Ez azonban nem térhálósodon és még termoplasztikus állapotban van összehasonlítva azokkal térhálósított és hőkeményített polifunkciós polimer anyagokkal, amelyek a koptató rétegnek a polimerizációs vagy térhálósító iniciátor vagy szerves peroxid felett elhelyezkedő részeiben vannak. Megjegyezzük továbbá, hogy teljes és tökéletes összhang van: a koptató réteg lapos, sötét vagy homályosan tompa szerkezetű részei; a nyomdafesték-kompozíció mintája vagy rajza megfelelő színezett része; és a 16 gyantaszerű polimer kompozíció viszonylag fúvatlan vagy habosítatlan részei között. Ugyanakkor teljes és tökéletes összhang van: a selymesfényű, fényes vagy csillogó kikészítésű felületek; a nyomdafesték-kompozíció mintája vagy rajza megfelelő színezett részei; és a gyantaszerű polimer kompozíció fúvatott és habosított részei között. Figyelembe véve a gyantaszerű koptató réteg különböző részei olvadékviszkozitásának a meghatározását, viszonylag még bonyolultabb az eljárás. Amennyiben C. W. Brabender plasztográfot, vagy „Plasticorder”-t alkalmazunk, amely a Paint and Varnish Production, July, 1965 irodalmi helyen van leírva, ilyen meghatározások viszonylag egyszerűek és pontosak lesznek. További ismereteket szerezhetünk ilyen módszerekről a Journal of Cellular Plastics, 1971, Január/Február, 23—32. oldal irodalmi forrásból. A Brabender meghatározásokat a gyantaszerű koptató réteg nagymértékben polimerizált részein és a gyantaszerű koptató réteg viszonylag polimerizálatlan részein végezzük 150°C-on, 30 fordulat/ /perc nyirósebességnél tizenöt percig, amikor is az 53 gramos minták egyensúlyban vannak. Egy 6 típusú görgős keverő mérőfejet használunk a koptató réteg műanyagpaszták reológiai viselkedésének a meghatározására. A gyantaszerű koptató réteg nagymértékben polimerizált részei 2510 méter-gram nagyságú forgatónyomatékot érnek el, míg a nem polimerizált részek forgatónyomaték a csak 650 méter-gram. 2. példa Egy a 7. ábrán bemutatott gyantaszerű polimer réteges anyagot a következő módon állítunk elő: Az 1, példában leírt módszert követjük lényegében azzal az eltéréssel, hogy a trimellitsavanhidridet elhagyjuk a nyomdafesték-kompozícióból, amely a következő alkotókból áll: Rész oldható vinilklorid (90 rész), valamint vinilacetát (10 rész) kopolimer 15 metiletilketon 83 dikumilperoxid 2 trimellitsavanhidrid 0 pigment vagy színezék, szükséglet vagy kívánság szerint 10 Ennél a példánál kapott eredmények általában hasonlíthatók az 1. példánál kapott eredményekkel azzal a kivétellel, hogy az e példa szerinti gyanta- 15 szerű polimer réteges anyag nem kémiailag domborított és a fúvatási vagy habosítási művelet lényegében egységes hatású, mimellett a koptató réteg felülete lényegében sima és azonos magasságú. A lapos, sötét vagy homályos domborított matt kikészítés és a 20 sima, fényes vagy csillogó kikészítés így lényegében ugyanolyan szintű. A polimerizált vagy térhálósított trimetilolpropán-trimetakrilát koncentrációja viszonylag nagy a dikumilperoxid felett lévő területeken és viszonylag kicsi azokon a területeken, ame- 25 lyek nem a dikumilperoxid felett helyezkednek el. Az olvadékviszkozitások ismét viszonylag nagyobbak és kisebbek, mint az 1. példánál. Egyenetlenségek észlelhetők, ahogy a rajz mutatja és érezhetők a „tapintásvizsgálat”-tal. BC—1 védőbevonatot alkal- 30 mázunk annak érdekében, hogy biztosítsuk azt, hogy a fúvatás vagy habosítás során fejlődött gázok ne jussanak a koptató rétegbe. 35 3, példa Egy a 8. ábrán bemutatott gyantaszerű polimer réteges anyagot a következő módon állítunk elő: Lényegében a 2. példában leírt módon járunk el 40 azzal az eltéréssel, hogy a trimetillitsavaníúdrid elhagyása mellett fúvatásmódosítót vagy inhibitort nem teszünk a nyomdafesték-kompozícióba és az azodikarbonamid fúvató vagy habosító szert elhagyjuk a műanyagpaszta-készítményből. 45 Az ennél a példánál kapott eredmények általában a 2. példa eredményeihez hasonlók azzal az eltéréssel, hogy a gyantaszerű polimer kompozíció vagy műanyagpaszta egyáltalán nem fúvatott vagy habosított kémiailag és eredményként sűrűbb, nem sejtes 50 polimer réteges anyagot kapunk, amelyben az összeolvadt gyanta nehezebb és nem nagyon hasonló az összeolvadt gyantának ahhoz a részéhez, ahogy a 3. ábra mutatja, amely a nyomdafesték-kompozíció valamely fúvatásmódosítót vagy inhibitort tartalmazó 55 részei alatt helyezkednek el. Ilyen részeket jelölnek az 1. ábrán az A hivatkozási betűk. A 8. ábra szerinti termékben az összeolvadt műanyagpasztának lényegében valamennyi része hasonló. A lapos, sötét vagy homályosan tompa kikészí- 60 tésű A zónák megmaradnak ismét a mechanikus domborítás és az emelt hőmérsékleten való melegítéskor történő összeolvadás alatt. Az ilyen kikészítés azonban a B zónákban eltűnik a melegítéskor történő összeolvadás folyamán és az ilyen B zónák 65 végső megjelenése sima, fényes vagy csillogó lesz. 25
