181863. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szelektív felületdíszítő gyantaszerű polimer réteges anyag előállítására
47 181863 48 Rész oldható vinilklorid (90 rész), valamint vinilacetát (10 rész) kopolimer 15 metiletilketon pigment vagy színező anyag, kívánság vagy szükség szerint 85 Az A zónákat azonban a következő összetételű nyomdafesték-kompozícióval nyomjuk, amely különböző pigmentet vagy színező anyagot tartalmaz: Rész oldható vinilklorid (90 rész), valamint vinilacetát (10 rész) kopolimer 12 metiletilketon 66 dikumilperoxid 2 trimellitsavanhidrid pigment vagy színező anyag, kívánság vagy szükség szerint 20 A nyomott, gélesített, belső lehetőség szerint habosítható műanyagpasztát ezután megszáradni hagyjuk és egy koptató réteget viszünk rá körülbelül 0,4 mm nedves vastagságban, amely a következő összetételű: . Részek polivinilklorid, diszperziós fokú, sajátviszkozitás 0,8 100 trimetilolpropán-trimetakrilát (90 ppm hidrokinon) 25 butilbenzilftalát lágyító 13,8 2,4,4-trime tilpentil-3,5 -diizobutirát 3,3 alkilbenzilftalát, alacsony forráspontú lágyító 4,1 Ba-Zn-foszfit hőstabilizátor 6,4 epoxidált tallolaj 2,4 A koptató réteg műanyagpaszta gélesítését és keményítését úgy végezzük, hogy valamely kemencében légköri nyomáson éppen 149 °C alatti emelt hőmérsékleten körülbelül 3 percig. A gélesített koptató réteget ezután mechanikusan domborítjuk egy pergamentpapírszerű szerkezettel rendelkező finom általános mintával egy Watson•Stillman présen körülbelül 2 percig körülbelül 9,8 kgjcm2 nyomással a koptató rétegben keletkező éppen 149 °C feletti hőmérsékleten. A fűtés közbeni domborítás megtörténik és végbemegy a trimetilolpropán-trimetakrilát polimerizációja és/vagy térhálósodása a koptató rétegben, de csak azokon a részeken, amelyek közvetlenül a dikumilperoxid felett helyezkednek el, míg a koptató réteg más területein, amelyek nem közvetlenül a dikumilperoxid felett helyezkednek el, lényegében nem történik jelentős vagy lényeges polimerizáció és/vagy térhálósodás. Ezenkívül a koptató réteg dikumilperoxid felett elhelyezkedő részeinek az olvadékviszkozitása megnő, míg a koptató rétek azon részeinek az olvadékviszkozitása, amelyek nem közvetlenül a dikumilperoxid felett vannak, lényegében változatlan marad.- A mechanikusan domborított anyagot ezután olvasztókemencében 201,5 °C-os emelt hőmérsékleten tartjuk körülbelül 2-3/4 percig. A gyanta megolvad és vele együtt megtörténik a belső lehetőség szerint habosítható műanyagpaszta fúvatása és habosítása azokon a területeken, amelyek nem helyezkednek el közvetlenül a trimellitsavanhidrid alatt a nyomdafesték-kompozícióban. Nagyon kismérvű hivatás vagy habosítás megy végbe azokon a területeken, amelyek közvetlenül a trimellitsavanhidrid alatt helyezkednek el. A kémiai domborítás megkülönböztető hatása kitűnő. Ezenkívül a koptató réteg kiemelkedő részei vagy területei, ahogy a 3. ábrán látható, ragyogó és fényes vagy csillogó kikészítést vagy szerkezetet kapnak, amely selymes fényű, míg az alacsonyabb vagy nyomott részei vagy mélyedései megtartják lapos, sötét vagy homályosan tompa kikészítésüket, amely kialakult a Watson-Stillman présben történt mechanikus domborításnál. Az anyag megjelenése a fúvató vagy habosító ciklus után nagyon hasonló egy fényes mázas kerámiacsempe selymes fényéhez, amelyet egy lapos, sötét vagy homályosan tompa felület vesz körül és habarcsos vagy más cementes anyag megjelenését biztosítja a kerámiacsempék között. A nyomdafesték-kompozíció nyomott mintájának vagy rajzának a különböző színei pontosan és tökéletesen megegyeznek (1) a fent leírt kontrasztban levő selymesfényű, fényes vagy csillogó területek és a lapos, sötét vagy homályosan tompa területek mechanikus domborítással elért hatásaival, valamint (2) a fent leírt, magasabb és alacsonyabb területek kémiai domborítással kapott hatásával a koptató réteg felületén. Tetrahidrofuránban való oldhatóság alapján megállapítjuk, hogy a trimetilolpropán-trimetakrilát nem polimerizálódik vagy térhálósodik a mechanikus domborítás előtt, de polimerizálódik és térhálósodik a mechanikus domborítás folyamán, és még polimerizálódik és térhálósodik a fúvatási és habosítási ciklus befejezése után is, de csak a koptató rétegnek azokon a területein, amelyek közvetlenül a nyomdafesték-kompozícióban levő dikumilperoxid felett helyezkednek el, míg a koptató réteg minden más területén, amely nem közvetlenül a dikumilperoxid felett van, a trimetilolpropán-trimetakrilát nem polimerizálódik vagy nem térhálósodik. A gyantaszerű koptató réteg viszonylag nagymértékben polimerizált és térhálósodott részeinek és a viszonylag kis mértékben polimerizált és térhálósodott részeinek meghatároztuk az olvadékviszkozitását és megállapítottuk, hogy a következő vtaekozitástartományok alkalmasak a találmány megvalósításánál. Amennyiben az 1. példában alkalmazott körülményeket használjuk a Brabender meghatározásokhoz, azt kapjuk, hogy a forgató nyomaték a koptató réteg nagymértékben térhálósodott részeire körülbelül 1000-4000 méter-gram, míg a viszonylag nem térhálósodott részekre a forgató nyomaték körülbelül 300—900 métergram tartományban van, így a forgató nyomaték különbség a két kontrasztban levő rész között ugyanazon termék esetén legalább körülbelül 250 méter-gram. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 24
