181806. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szolgálati jelek fogyasztói irányba történő átvitelére villamos hálózatokon

5 181806 6 Az adó 1 félhullámválasztó egységének feladata a villamos hálózati feszültség pozitív és negatív félhul­lámának szétválasztása, ezen egység bemenetére kap­csolódik a megbontott villamos hálózat táppont felőli szakasza. Az adó 1 félhullámválasztó egysé­gének két kimeneti ágán a villamos hálózati feszült­ség különválasztott pozitív és negatív félhulláma je­lenik meg. A modulálásra kijelölt félhullámú ág kap­csolódik a 2 moduláló egység bemenetére, a másik modulálatlan félhullámú ág a 2 moduláló egység ki­menetére van kötve. A 2 moduláló egységben létre­jön a moduláló szolgálati jel információtartalmát képviselő amplitúdó változás, a kimeneten a modulált amplitúdójú félhullám jelenik meg. A 2 moduláló egység kimenetén megjelenő modu­lált amplitúdójú és az ugyanerre a kimenetre kapcso­lódó modulálatlan amplitúdójú félhullám keveré­séből adódik a fogyasztói irányba továbbjutó, egyik félhullám amplitúdójában modulált villamos hálózati feszültség. A 2 moduláló egység kimenetére a villa­mos hálózati ág fogyasztói irányba továbbmenő sza­kasza van kötve. A moduláló szolgálati jel a 3 csa­tolóegység bemenetére van kötve, a 3 csatolóegység kimenete a 2 moduláló egység bemenetére kapcso­lódik. A moduláló szolgálati jel kisteljesítményű, így azt a 2 moduláló egység bemenetéhez illesztő, a vil­lamos hálózati feszültségszinttől elválasztó 3 csatoló­egység is kisteljesítményű. Az 1. ábrán látható blokkséma szerinti berendezés adójának 1 félhullám­választó egysége a modulálásra kijelölt félhullámú ki­menetével a 2 moduláló egység bemenetére, a mo­dulálatlan félhullámú kimenetével a 2 moduláló egy­ség kimenetére csatlakozik. A találmány szerinti be­rendezés 2. ábrán látható blokkséma szerinti kiviteli alakja esetében az 1 félhullámválasztó egység pozitív és negatív félhullámú kimenetei egy 6 kétállapotú kapcsolóegység bemeneteire vannak kötve, így a mo­dulálandó félhullám kiválasztása a 6 kétállapotú kap­csolóegységgel történhet. A 6 kétállapotú kapcsoló­­egység modulálásra kijelölt félhullámú kimenete a 2 moduláló egység bemenetére, a modulálatlan félhul­lámú kimenete a 2 moduláló egység kimenetére van kötve. A villamos hálózati feszültség hordozta informá­ciótartalmat az adó telepítési pontjától fogyasztói irányban a hálózatra kapcsolódó vevő érzékeli illetve dekódolja. A villamos hálózati feszültség modulált és modu­lálatlan amplitúdójú félhullámának szétválasztását a vevő 4 félhullámválasztó egysége végzi, amelynek be­meneté a villamos hálózatra kapcsolódik. A 4 fél­hullámválasztó egység modulált és modulálatlan félhullámú kimenetei az 5 különbségképző egység bemeneteire kapcsolódnak. Az 5 különbségképző egység összehasonlítva a modulált és modulálatlan félhullám amplitúdóját különbséget képez, a kime­netén a különbségi vagy demodulált jel jelenik meg. Az adó 1 félhullámválasztó egységének egyik le­hetséges két diódából álló kiviteli alakja a 3. ábrán látható, a villamos hálózati feszültség a bemeneti közös pontra kapcsolódik, ugyanide van kötve az egyik 8 dióda anódja, és a másik 9 dióda katódja. A bemeneti közös pontra anódjával kapcsolódó 8 dióda katódján a pozitív, a katódjával kapcsolódó 9 dióda anódján a negatív félhullám jelenik meg. A 2 moduláló egység kialakítása a moduláló szol­gálati jeltől függ. Folytonos moduláló szolgálati jel esetén a 2 mo­duláló egység a modulálásra kijelölt félhullámú ágba kapcsolt, a csatolóegységen keresztül illesztett szol­gálati jellel vezérelhető félvezető eszközből pl. tran­zisztorból, tirisztorból stb. áll, diszkrét értékeket képviselő szolgálati jel esetén a modulálásra kijelölt félhullámú ágba kapcsolt nem vezérelhető, diszkrét értékű amplitúdóváltozást előidéző félvezető diódá­ból, ohmikus ellenállásból stb. áll. Az egyik félhullám amplitúdójában modulált vil­lamos hálózati feszültség modulált és modulálatlan félhullámra történő szétválasztását a vevő 4 félhul­lámválasztó egysége végzi, melynek egy lehetséges kiviteli alakja a 4/a. ábrán látható kapcsolási elrende­zés. A kapcsolási elrendezés négy diódából áll, a be­meneti pontokra anódjukkal kapcsolódó 11, 12 dió­dák katódjai a 4 félhullámválasztó egység kimenetei, a bemeneti pontokra katódjukkal kapcsolódó, 13, 14 diódák anódjai közös pontra kapcsolódnak, amely nulla kimenetként szolgál. A kapcsolási elren­dezés szerinti 4 félhullámválasztó egység egyik be­meneté a fázisvezetőre, a másik a nullavezetőre kap­csolódik, az egyik kimenetén a modulált amplitú­dójú, a másik kimenetén a modulálatlan amplitúdójú félhullám jelenik meg. A vevő 4 félhullámválasztó egysége által szétvá­lasztott modulált és modulálatlan amplitúdójú fél­hullámok összehasonlítását az 5 különbségképző egység végzi, amelynek egy lehetséges kiviteli alakja a 4/b. ábrán látható kapcsolási elrendezés. A 4/b. ábrán látható kapcsolási elrendezés két a félhullám­választó egység kimeneteire kapcsolódó 15, 16 kon­­denzáltorból és velük párhuzamosan kapcsolt 17, 18 ellenállásokból áll, a két 15, 16 kondenzátor közösített pontja a 4 félhullámválasztó egység nulla kimenetére kapcsolódik, az 5 különbségképző egység kimenetén jelenik meg a különbségi vagy demodulált jel. Az így kialakított 5 különbségképző egység a modulált és modulálatlan félhullám amplitúdóját cgyenfeszültségszintté alakítva hasonlítja össze. Kódolt jelátvitel esetén, ha a szolgálati jelet bi­nárisan kódoljuk az információtartalmat a modulált amplitúdójú félhullám polaritása hordozza. Demo­­duláláskor az információtartalom visszanyeréséhez szükséges meghatározni, hogy a bináris „1” informá­ciót képviselő félhullám vagy a bináris „0” informá­ciót képviselő, az előzővel ellentétes polaritású félhullám amplitúdója lett modulálva. A modulált félhullám polaritása meghatározható, ha a különb­ségi vagy demodulált jelet a 4 félhullámválasztó egységgel azonos kapcsolási elrendezésű polaritás­­választó egységre kapcsoljuk. Az 5 különbségképző egység kimenetét a 4 fél­hullámválasztó egységgel azonos kapcsolási elrende­zésű két kimenettel rendelkező polaritásválasztó egység bemenetére kapcsolva, a különbségi vagy de­­nodulált jel diszkrét értéke a bináris „1” informá­ciót hordozó félhullám amplitúdójának modulálása esetén az egyik kimeneten, a bináris „0” informá­ciót hordozó, az előzővel ellentétes polaritású fél­hullám amplitúdójának modulálása esetén a másik kimeneten jelenik meg. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents