181806. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szolgálati jelek fogyasztói irányba történő átvitelére villamos hálózatokon

181806 8 A találmány szerinti jelátviteli eljárást és berende­zést az ismert és alkalmazott más jelátviteli módok­hoz hasonlítva több jelentős különbség állapítható meg. A más pl. hangfrekvenciás jelátviteli módok ese­tében zavaró tényezőként ható hálózati terhelésinga­dozás a találmány szerinti eljárás esetében a jelátvi­telt nem befolyásolja, mivel az ebből adódó feszült­ségingadozás, amplitúdóváltozás a jelhordó villamos hálózati feszültség mindkét félhullámának esetében egyformán jelentkezik. Az ismert és alkalmazott jelátviteli módok ese­tében a villamos hálózatból vett energiát átalakítják nagyteljesítményű, kívánt frekvenciájú jellé, majd nagyteljesítményű csatolóelemen keresztül ráültetik a hálózatra. Az ilyen módon történő többszörös energiaátalakítás nagy költségigényű átalakító, illetve csatoló elemeket kíván. A találmány szerinti jelátvi­teli eljárás esetében nincs szükség a villamos háló­zatból vett energia nagy költségigénnyel járó átalakí­tására, majd visszaalakítására, ez esetben a modulá­láskor létrehozott amplitúdóváltozással azaz feszült­ségcsökkentéssel elvett teljesítményt kell csak disszi­­pálni. Az ismert hangfrekvenciás jelátviteli eljárások megvalósítására kidolgozott berendezések adója költséges bonyolult szerkezeti elemeket tartalmaz, ebből adódóan nagyobb a meghibásodás lehetősége, valamint az előfordulható hibajelenségek variációja. Ez a rendelkezésre állást, üzembiztosságot csök­kentő, a hibakeresés időigényét növelő tényezőként jelentkezik. A találmány szerinti eljárás megvalósításához kis számú, egyszerű szerkezeti elemre van szükség, ez kevésbé időigényes hibakeresést tesz lehetővé, amely a rendelkezésre állást üzembiztosságot jelentős mértékben növelő tényező. A találmány szerinti megoldás előnyei:- a jelátvitelt a villamos hálózat terhelési viszo­nyai nem befolyásolják,- kevésbé zavarérzékeny mint az ismert jelátvi­teli módok,- a berendezés adójának és a kis teljesítményű moduláló jelet illesztő csatolóegységnek a költség­­igénye az ismert megoldásokéhoz viszonyítva nagy­ságrenddel kisebb,- a berendezés adója kis számú, egyszerű szerke­zeti elemből áll, amely az üzembiztosságot, a rendel­kezésre állást jelentős mértékben növeli. / Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás a szolgálati jelek pl. távjelzés, távműködtetés, riasztás fogyasztói irányba történő átvitelére villamos hálózatokon, azzal jellemezve, hogy a jelhordozó villamos hálózati feszültség egyik félhullámának amplitúdóját moduláljuk a szolgálati jellel, demoduláláskor a modulált félhullám amplitú­dóját a modulálatlan félhullám amplitúdójához ha­sonlítva különbséget képezünk, előállítva a különbségi vagy demodulált jelet. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy analóg szolgálati jellel moduláljuk a villamos hálózati feszültség egyik félhullámának amplitúdóját, demoduláláskor a mo­dulált félhullám amplitúdóját a fázisban eltolt mo­dulálatlan félhullám amplitúdójához hasonlítjuk. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy diszkrét értékeket képviseld szolgálati jellel moduláljuk a villamos hálózati feszültség egyik félhullámának amplitúdóját, demoduláláskor a modulált félhullám és a modulá­latlan félhullám amplitúdóját egyenfeszültségszintté alakítva hasonlítjuk össze. 4. Az 1. vagy 3. igénypont szerinti eljárás fogana­tosítási módja, azzal jellemezve, hogy a szolgálati je­let kódoljuk, a vett jelet demodulálás után dekódol­juk. 5. A 4. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a szolgálati jelet biná­risan kódoljuk, a bináris „1” információ az egyik félhullám amplitúdójának egy diszkrét értékkel történő modulálásával ültetjük a jelhordozóra, a bi­náris „0” információt az ezzel ellentétes előjelű félhullám amplitúdójának célszerűen ugyanazon diszkrét értékkel történő modulálásával ültetjük a jelhordozóra, demoduláláskor a modulált félhullám amplitúdóját és a modulálatlan félhullám amplitúdó­ját egyenfeszültségszintté alakítva hasonlítjuk egy­máshoz, szelektíven érzékelve, hogy melyik félhul­lám amplitúdója lett modulálva, az így kapott biná­risan kódolt információtartalmat dekódoljuk. 6. Berendezés az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás megvalósítására, amely a hálózati ágba iktatott adóból, csatolóegységből (3) és az adó­tól fogyasztói irányban tetszőleges ponton a háló­zatra kapcsolódó vevőből/vevőkből áll, azzal jelle­mezve, hogy az adó félhullámválasztó egységből (1) és moduláló egységből (2) áll, a félhullámválasztó egység (1) modulálásra kijelölt félhullámú kimenete a moduláló egység (2) bemenetére kapcsolódik, a modulálatlan félhullámú kimenete a moduláló egy­ség (2) kimenetére van kötve, a moduláló szolgálati jelet illesztő csatoló egység (3) kimenete a moduláló egység (2) bemenetére kapcsolódik, a vevő/vevők félhullámválasztó egységének (4) kimenetei, a kü­lönbségképző egység (5) bemenetelre vannak kötve. 7. A 6. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a félhullámválasztó egység (1) és a moduláló egység (2) közé két álla­potú kapcsoló egység (6) van kötve, melynek beme­netelre kapcsolódnak a félhullámválasztó egység (1) kimenetei, a kapcsoló egység (6) azon kimenete, amelyen a modulálásra kijelölt félhullám jelenik meg a moduláló egység (2) bemenetére kapcsolódik, a modulálatlan félhullámú kimenete a moduláló egy­ség (2) kimenetére van kötve. 8. A 6. vagy 7. igénypont szerinti berendezés ki­viteli alakja, azzal jellemezve, hogy a félhullámvá­lasztó egység (1) két diódából áll, az egyik dióda (8) anódja, a másik dióda (9) katódja van a bemeneti pontra kötve. 9. A 6. vagy 7. igénypont szerinti berendezés ki­viteli alakja, azzal jellemezve, hogy a moduláló egy­ség (2) a modulálásra kijelölt félhullámú ágba ikta­tott, a csatoló egységen (3) keresztül illesztett szol­gálati jellel vezérelhető félvezető eszközből pl. tran­zisztorból, tirisztorból áll, vagy a modulálásra kije-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Thumbnails
Contents