181801. lajstromszámú szabadalom • Eljárás magos fehérjetartalmú takarmány kiegészítő előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZn»«uH i.m i LEÍRÁS 181801 Bejelentés napja: 1981. V. 13. (1316/81) Nemzetközi osztályozás: NSZO3 : A 23 K 1/00 Közzététel napja: 1983. I. 28. ORSZÁGOS Megjelent: 1985. VI. 28. l . Szsbadsîmî Tár. * TALÁLMÁNYI HIVATAL Dr. Matos Lőrinc mezőgazdasági mérnök, Kóber István vegyészmérnök, Szombathely Eljárás magas fehéijetartalmú takarmánykiegészítő előállítására 1 A találmány tárgya, eljárás magas fehéijetartalmú takarmánykíegészítŐ előállítására, borseprőtésztából és borkősavból ún. NPN anyagok felhasználásával, főleg kérődző állatok számára. A borkészítés fontos mellékterméke a borseprő, 5 amelyből sajtolással nyeljük a seprőtésztát, amely a borseprő 45-55%-át alkotja. A seprőtészta 55-60% szárazanyag tartalmú anyag, amelyet nagyobb részt élesztősejtek alkotnak. 10 Ezenkívül rostot, szőlőmagot, értékes savakat, szabad aminósavakat, mikroelemeket, vitaminokat, valamint jelentős mennyiségű bort is tartalmaz. Az irodalmi leírások szerint a borseprőtészta 18—24% borkövet, borkősavat, egyéb szerves savakat és 22-29% 15 nyersfehéijét tartalmaz szántott állapotban. (Rakcsányi L., 1961.) A találmányban felhasznált borseprőtészta szárazanyag tartalma 55%, nyersfehérje tartalma 13,91%, borkő, borkősav tartalma 15% szárazanyagra számítva (ÁG, Izsák, 1980—81.). 20 Több találmányban is foglalkoztak a borseprőtészta feldolgozásával. Az 1 422 108 számú francia szabadalmi eljárás olyan leírást ismertet, amellyel borkősavtartalmú nyersanyagokból, így bordóborkőből, vagy borseprő- 25 bői közvetlen ioncserével legfeljebb 10% borkősavat tartalmazó oldatot állítanak elő, majd ebből a borkősavat kristályosítással kinyerik. Ennél az eljárásnál fejlettebb az 1 202 144 számú francia szabadalmi leírásban ismertetett leírás, amely 30 2 szerint a borkősavat káliumhidrogéntartarátból nyerik oly módon, hogy a kiindulási anyagot savban feloldják, ezt a savas oldatot viszik fel a kationcserélő oszlopra. A kationcserélő megköti a kationokat és helyettük hidrogénionokat küld az oldatba, így az oszlopról elfolyó oldat borkősavat és az oldáshoz felhasznált savat tartalmazza (HC1, H2SÓ4). Ebből az oldatból a kristályosítás előtt el kell távolítani a borkősavon kívüli jelenlevő savakat, ezt újabb művelettel, anioncserével végzik, ez megduplázza az eljárást és jelentős borkősav veszteséget okoz, csak ezután következhet a borkősav kikristályosítása. A 160 171 számú találmány a kálium, illetve a nátriumhidrogéntartarát oldatából erős kationcserélő gyantán valósítja meg a borkősav kinyerését. A seprőtészta legnagyobb része veszendőbe megy, csak kisebb hányadát dolgozza és használja fel a szesz, a konzerv- és a gyógyszeripar. A találmány célja olyan eljárás kidolgozása, amellyel a borseprőtészta értékes béltartalma egyszerűbben, gazdaságosan hasznosítható. A találmány értelmében úgy járunk el, hogy a borseprőtésztát vízzel szuszpendáljuk, vagy borkősavat vízben oldunk, amelyhez ammónia oldatot adagolunk állandó keverés közben. Minthogy a seprőtészta vizes szuszpenziója, illetve a borkősav oldata savas Ph-jú anyag a hozzáadott ammónia oldattal a szerves savak sói képződnek, r ammónia lekötődik. 181801
