181789. lajstromszámú szabadalom • Logiaki rendező és oktató játék

3 181789 4 jebb hat darabra van szükség. A játékmező síkjából az elválasztó- és záróelemek alakítják ki a játékte­reket (amelyekből legalább egy, de legfeljebb négy van). A játék indulásakor a játéktérben, illetve a játékterekben helyezkednek el a sorozatokat repre­zentáló figurák, amelyek játékterektől függően páros vagy páratlan számúak lehetnek. Amennyiben a játékban egy játéktér van, úgy an­nak hosszát úgy kell kialakítani, hogy az egymás mellé helyezett figurák mellett, egy a figurák nagy­ságával azonos méretű üres hely maradjon. Ameny­­nyiben a játékterek száma egytől eltérő, úgy az üres helyek száma a játékterek egymáshoz viszonyított helyétől függ. Azaz, ha két játéktér van, úgy ezek lehetnek egymással párhuzamosak, valamint egy­másra merőlegesek. Az egymásra merőleges két játéktér esetén, csak az egyikben van üres hely a másikban nincs, míg a párhuzamos játékterek esetén mindkettőben van üres hely. Három, illetve négy játéktér esetén, csupán két egymással párhuzamos játéktérben található üres hely, a maradék(ok)ban a figurák teljesen kitöltik a játékteret. Ez utóbbi ese­tekben a játékterek egymáshoz viszonyítva páron­ként párhuzamosak, illetve a maradék egy vagy két játéktérre merőlegesek. Az elválasztó elemek és záró elemek alakítják ki a rendező csatornákat, amelyek a játékterek közül kettővel párhuzamosan haladnak. A rendező csatornákban helyezkednek el az akadá­lyok, melyeknek nagysága a figurák méretével azo­nos. A játékhoz legalább egy akadály szükséges. Az akadályok a játéktereken és a rendezőcsatornákban csúsztatással mozognak. A figurák mozgása is csúsztatás útján történik. A játék síkjáról fel nem emelhetők, a figurák egymást ugrás útján nem előz­hetik meg. Ugyancsak nem ugorhatják át az akadá­lyokat, valamint az elválasztó és záróelemeket sem. A figurák tehát csúsztatás útján mozoghatnak a játékterekben, és a rendező csatornákban. Ezek közötti kapcsolatot a rések biztosítják, melyek a záróelemek és a játékterek eltérő méretével alakít­hatók ki. Minden játékteret két-két résen hagy­hatják el a figurák. A játéktereknek, a rendező csa­tornáknak és a réseknek olyan széleseknek kell lenni, hogy a figurák, illetve az akadályok csúsztatás útján történő áthelyezése lehetséges legyen, ugyan­akkor két figura, illetve akadály egymás mellett ne mozoghasson ugyanazon rendező csatornában, illetve játéktérben. A figurákat mindig valamelyik játéktérhez tartozónak tekintjük, és ezért vagy színben vagy formában eltérően kell elkészíteni. (Az azonos játéktérhez tartozó figurákat 1-től induló számozással érdemes jelölni). A találmányt egy kiviteli példa kapcsán, rajzok alapján ismertetjük közelebbről. A mellékelt raj­zokon az 1. ábra a találmány szerinti játék egy lehetséges kiviteli alakjának felülnézete, a 2. ábra az 1. ábrán bejelölt I—II. egyenes mentén felvett metszet, a 3. ábra az 1. ábrán látható egyik lehetséges ki­viteli alakot ugyancsak felülnézetben mutatja figurák és akadályok nélkül, a 4. ábra egy figura vagy egy akadály egyik lehetsé­ges kiviteli alakjának axonometrikus képe. A példaként bemutatott egyik lehetséges kiviteli alak - mint az 1. ábrán látszik, 9x7 egység méretű P peremfallal határolt téglalap alakú játszó sík, ame­lyen kiinduló állásban állnak a csúsztatással mozgat­ható 1—5 és 1—8 figurák, továbbá jól láthatók a H, R, S, T rendező csatornákban elhelyezkedő, szintén kiinduló állásban álló, csúsztatással mozgatható A, B, C, D akadályok. Az 1. ábrán látható P peremfal, I, J, K elválasztó elemek és E, F, G, L záróelemek rögzítve vannak. A 2. ábra az 1. ábrán bejelölt I—II egyenes mentén fel­vett metszete szemlélteti a P peremfal, és a K elvá­lasztó elem között az 5. figura, a K és J elválasztó elemek között az A akadály, a J és I elválasztó ele­mek között a B akadály, továbbá az I elválasztó elem és P peremfal között a 3. figura elhelyezkedé­sét. Ugyancsak a 2. ábrán látszik, hogy a párhuza­mosan elrendezett T és H rendező csatornák A és B akadályokkal vannak ellátva, amelyek csúsztatással mozgathatók. Az 1. és a 3. ábrán látható I, J, K el­választó elemek és az E, F, G, L záróelemek egyér­telműen meghatározzák az A, B, C, D akadályok, és 1-5, 1-8 figurák mozgásterét illetve mozgási irá­nyok lehetőségét. A 3. ábrán látható egymással párhuzamos X, Y játékterek nagysága egyenként 1x9 egység határai: P peremfal, valamint az F, E záróelemek és az I elválasztó elem, illetve G, L záróelem és K elválasztó elemek között, az 1. ábrán látható 103, 105 rések, illetve 104, 106 rések talál­hatók, melyek nagysága egységnyi. A játék indításakor - a 3. ábrán jelölt X, Y játéktérben találhatók az 1. ábrán látható sorszá­mozott 1-8 figurák. Az 1. ábrán látható 0 üres hely a játék megkezdéséig üresen marad. A 3. ábrán jelölt egymással párhuzamos U, V játékterek nagy­sága egyenként 1 x 5 egység, határai: a P peremfal, valamint E, L, M záróelemek, illetve F, G, N záró­elemek. Az U és V játékterek merőlegesek az X és Y játékterekre, és azoktól az E, L záróelemek, il­letve F, G záróelemek választják el, melyék nagysága egységnyi. Az M záróelem, illetve N záróelem nagy­sága 3-3 egység, és úgy helyezkedik el az U és V játékterek határán, hogy az 1. ábrán látható 107, 108 rések, illetve 101, 102 rések egységnyi hosszúsá­gúak maradjanak. A játék indításakor a 3. ábrán je­lölt U, V játéktérben találhatók az 1. ábrán látható sorszámozott 1-5 figurák. Az 1. ábrán jelölt T és H rendező csatornák párhuzamosak a 3. ábrán látható X és Y játékterekkel. Azokat az I, J, K elválasztó elemek alakítják ki a játszó sík felületéből. Szélessé­gük egységnyi, határaik a K és J elválasztó elemek és az M, N záróelemek, illetve a J és I elválasztó elem és az M, N záróelem. A játékterekről réseken keresztül, valamint az R és S rendező csatornákon át jutnak a figurák ezekre a T és H rendező csator­nákra. Az 1. ábrán jelölt R és S rendező csatornák párhuzamosak a 3. ábrán jelölt U, V játékterekkel, határai — amint az 1. ábrán látható, a 105, 106, 107, 108 rések, az M záróelem és az I, J, K elvá­lasztó elem vége, illetve 101, 102, 103, 104 rések, az N záróelem, és az I, J, K elválasztó elemek másik vége. Ezekre a területekre a réseken át jutnak el a sorszámozott 1-8 és 1-5 figurák, illetve a T, H, R, S rendező csatornák közvetítésével az egyikből a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents