181787. lajstromszámú szabadalom • Eljárás anyagtakarékos, programozott növénytáplálásra gabonafélék, kapásnövények és zöldségfélék termesztésénél

MAGTAB NSPKOZTABSASAG SZA BA D A LM I LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 181787 0 Bejelentés napja: 1981. III. 17. (664/81) Nemzetközi osztályozás: NSZO3 : A 01 C 21/00 fj'. .4* Közzététel napja: 1983. I. 28. // ->» / . \ ':Z .. j OKSZAGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1985. VI. 28. Feltalálók: Tischler Márton gépészmérnök 41%, Pinkóczi Kálmán műszaki tanár 20%, Hin­kel Henrik gépészmérnök 10%, Moór István gépészmérnök 8%, dr. Gyulai Béla villamosmérnök 8%, Latkovics Györgyné vegyészmérnök 7%, Nemessányi László gépészmérnök 6%, Budapest Szabadalmas: Mezőgépfejlesztő Intézet 90%, Budapest, Hartai Lenin MGTSZ 10%, Harta Eljárás anyagtakarékos, programozott növénytáplálásra gabonafélék, kapásnövények és 1 A találmány tárgya eljárás anyagtakarékos progra­mozott növénytáplálásra folyékony műtrágyák alkal­mazásával elsősorban az őszi búza - kukorica és zöldségfélék termesztésénél. A növények által a talajból felvett tápanyagok s pótlására korábban majdnem kizárólag szerves trágyákat használtak. A tápanyagellátás súlypontja a szerves trágyákról az elmúlt évtizedekben a műtrágyákra helyeződött át. Az általánosan használt műtrágyák a három, a 10 növények által a vegetációs idő alatt legtöbbet fel­vett hatóanyagot - a nitrogént, foszfort és káliu­mot — tartalmazzák egyenként, vagy valamilyen meghatározott arány szerinti kombinációban. A műtrágyák túlnyomó része szilárd formában kerül 15 forgalomba. Az egyre bonyolultabb technológia miatt a műtrágyagyártás rendkívül beruházás- és energiaigényes, és a végtermékként kibocsátott por alakú, kristályos vagy granulált műtrágya drága. 20 A tápanyagellátás mennyiségi vonatkozásait ille­tően a tervezett búzatermés minden lOOkg-jához hatóanyagban 2-3 kg N, 1—1,5 kg P és 2-2,5 kg K kijuttatása szükséges. Az így kiszámított tápanyag­mennyiséget általában két részletben, őszi alap és 25 koratavaszi fejtrágyaként adják. Az általános gyakorlat — különösen az őszi, nyárvégi műtrágyázásnál —, hogy a műtrágyát nagy teljesítményű vontatott vagy tehergépkocsira szerelt gépekkel a talaj felszínére szórják. 30 zöldségfélék termesztésénél 2 Alapvető követelménye a kiszórásnak az egyenle­tesség, mert csak így biztosítható a növényzet ki­egyenlítettsége, a magas hozam. Az egyenlőtlen te­rítés következményei a már kikelt növényen jól fi­gyelemmel kísérhetők, eredmény minden esetben a kiegyenlítetlen hozam és minőség. A talaj felszínére kiszórt műtrágyát a szántásnál, tárcsázás során dolgozzák be a talajba. A műtrágyák egy másik részét tavaszi fejtrágya­ként szórják ki ugyancsak a talaj felszínére. Ez eset­ben — kivéve a tavaszi vetésű sorművelésű kapásnö­vényeket - elmarad a talajba történő bedolgozás s a tápanyag talajba juttatása a természetes csapadék vagy az öntözővíz feladata. Lényegében ezt a technológiát valósítja meg a repülőgép és a helikop­ter is, csak jóval nagyobb terület-teljesítménnyel. Az elmúlt két évtizedben a szilárd halmazállapotú műtrágyák mellett megjelentek a különböző folyé­kony műtrágyák is. Alkalmazásuk két irányban ha­ladt: a talajfelszínre permetezve mechanikus bemun­­kálással, vagy magára a növényre, elsősorban a levél felületére permetezve, a hatóanyag hasznosítását a levél sejtszerkezetére bízva. Ez utóbb-esetben tulaj­donképpen kombinált eljárás, hiszen a kipermetezett anyag 50-60%-a itt is a talaj felszínére jut. A folyé­kony hatóanyag kijuttatására a hagyományos növény­védőgépeket alkalmazzák vontatott és magajáró ki­vitelben, repülőgépre vagy helikopterre szerelve. 181787

Next

/
Thumbnails
Contents