181787. lajstromszámú szabadalom • Eljárás anyagtakarékos, programozott növénytáplálásra gabonafélék, kapásnövények és zöldségfélék termesztésénél
.1 181787 4 Szilárd halmazállapotú műtrágyák alkalmazásának újabb eljárása az ún. mélyműtrágyázás, amikor a hatóanyagot tartalmazó granulátumot 60-70 cm mélyre vezetik be pl. a szőlő gyökérzónájába, elkerülve ezzel mindazokat a veszteségeket, amelyek a felszínre történő kiszórásnál keletkeznek. A hatóanyag közvetlen - a növény pillanatnyi szükséglete szerinti - hasznosulása azonban ennél az eljárásnál is csak a szükséges mennyiségű víz egyidejű talajbajuttatása esetén lenne biztosítható. A talajba juttatott hatóanyag hasznosulásához, a növények megfelelő tápanyagfelvételéhez elengedhetetlen a víz olyan mennyiségének jelenléte,'amely elegendő a talajoldat kialakulásához. Ott, ahol öntözés nem biztosítható e célra, csak természetes csapadékvíz áll rendelkezésre s ez időben bizonytalanná teszi a műtrágya hasznosulását. Ezen az sem segít, ha a kiszámított tápanyagmennyiség többszörösét szórjuk ki, illetve munkáljuk be a talajba. Különösen fontos ez a talajban nagyon mozgékony és az átalakulási folyamatoknak legjobban kitett N műtrágyáknál. A P és K hatása hosszabb időn át érvényesül. A levélen keresztül történő tápanyagfelvétel igen korlátozott, csak kiegészítő jellegű lehet. Tömény oldat a perzselés és sejtroncsolás miatt nem alkalmazható. Az oldat elviselhető töménysége nagymértékben függ a növény fejlődési állapotától, az időjárástól (páratartalom, napsütés, szél, stb.) A levélen keresztül csak víz jelenlétében mehet végbe a tápanyag felvétele. A levél vagy un. lombtrágyázás, mint már említettük lokalizált, tulajdonképpen talajtrágyázás, mivel a kijuttatott permetlé legnagyobb része vagy közvetlenül lecsorog a talajfelszínre, vagy egyenesen — a növény érintése nélkül odajut. Ha alacsony a levegő nedvességtartalma, az oldatból a víz gyorsan elpárolog, s a levél illetve a talaj felszínén a szilárd hatóanyag marad vissza, amelynek hasznosulása a továbbiakban éppúgy az öntözés vagy a természetes csapadék függvénye, mint a szilárd állapotban a talajfelszínre szórt műtrágyáké. A 170408 szabadalmi leírás ismertet eljárást és berendezést hígtrágya hasznosítására öntözéssel, de az igénypontok berendezésre vonatkoznak, illetve a leírás kiemeli a zárt berendezések tápanyag megtartó szerepét, de ez a találmány nem a kultúrnövények vegetáció alatti tápanyagigényének kielégítését szolgálja. A gazdaságokban tárolt műtrágyák általában nem kerülnek azonnal felhasználásra. A kedvezőtlen körülmények között tárolt műtrágya nagy vízfelvevőképessége miatt kemény tömbökké áll össze, újraőrlés-törés nélkül nem használható. A gyakorlati tapasztalatok szerint ezen a műanyagzsákos csomagolás sem segít. A zsákokban tárolt műtrágya kibontása, felaprítása csak jelentős kézi munkával biztosítható. A fentiekből adódóan a találmány célkitűzése egy olyan eljárás létrehozása, amely lehetővé teszi, hogy kevesebb hatóanyag felhasználásával, a hatóanyag hatékonyságának növelésével, kisebb mértékű környezetszennyezéssel a növény tápanyagigényét mennyiségben és időben megfelelő módon kielégítve kiegyenlítettebb, magasabb terméshozamokat érjenek el. Ezt a célt szolgálják a folyékony műtrágyák, elsősorban a N oldattrágyák felhasználása, amelynek gyártástechnológiájáról és az ebből származó előnyökről itt nem kívánunk beszélni. A folyékony műtrágya talajbajuttatására az injektálás a legcélszerűbb. A traktorvontatású injektálógép művelő eszközei 5-7 cm mélyen haladva a talajban alacsony nyomáson közvetlenül a gyökérzónába helyezik el 0,l-0,4MPa nyomással a hatóanyag vizes oldatát. A 0,1-0,4 MPa nyomásra azért van szükség, mert a nagy haladási sebesség miatt — 2,5-3,5 m/mp — gravitációs úton nem biztosítható a talajoldat kialakulásához szükséges vízmennyiség talajbajuttatása. A vegetáció alatti tápanyagpótláshoz többféle gépészeti megoldás született. A 3 092 052 USA szabadalom 45b,23/00 (NSZO szerint jelzett) szerint a boronafogak különleges kialakításával a boronafogak által húzott barázda elzáródik és így az ammóniák a levegőbe nem szökik el. A berendezés nem alkalmas nagy lombozatú növények műtrágyázására, egyrészt a lombozat károsítása, másrészt a gyökérzóna mozgatása, és a mozgatás által okozott gyökértépések miatt. A talajban levő gyökerek a késeket és csőkifolyásokat gyakran eltömik, és így a folyékony műtrágya kifolyását megakadályozzák. A fenti hibán kíván segíteni a 3 146 740 USA szabadalom (NSZO 45b23/02) bejelentője. A találmány szerint egy hajtott forgó négyszögletes tengely a traktor menetirányához viszonyítva keresztben van elhelyezve. Ezt a talajfelszín alatt járatják és a talajban levő növényi maradványokat a tengely elvágja. A csőből furaton keresztül jut ki a folyékony műtrágya a talajba. A gép nem felel meg a vegetáció alatti hatóanyagkijuttatásra, mert a kultúrnövényt is kitépi. A 3.025 806 USA szabadalom (45b ,23/02 NSZO) olyan készülékről szól, amely a folyékony trágyát pontszerűen helyezi a talajba. Egy központi cső körül 4 db injektor helyezkedik el, és a készülék előrehaladtával a forgó injektorok a talajba lövik a műtrágyát. A pontszerűen kijuttatott műtrágya kb. 0,5 m-re helyezkedik el egymástól. Ez a nagy távolság nem alkalmas pl. gabonafélék műtrágyázására, a forgó injektorok tépik a kultúrnövény levélzetét. A szabadalom előnye, hogy a gyökérzet tépése jelentéktelen. Az ME 2092 alapszámon bejelentett szolgálati találmány folyékony műtrágya kijuttatására alkalmas szerkezet, amely a talajba a sűrű sorokban termelt kultúrnövények gyökérzónájába a kívánt helyre injektálja a folyékony műtrágyát úgy, hogy egy rugós szárra helyezett orrvas a nagyobb rögöket megbontva egyenletes talajfelszínt biztosít a mögötte haladó tárcsa számára, amely a talajt a kívánt mélységig fellazítja és a csövön kiáramló folyadék számára megfelelő talajszerkezetet biztosít. A gyökérzónában az injektálás hatására kialakuló talajoldatból a hatóanyagot a gyökerek rövid idő alatt felveszik és továbbítják a levélsejtekbe, ahol az asszimilációs folyamat során átalakul és beépül a növény szervezetébe. Az injektálás alkalmazásának műveleti sorrendje a következők szerint alakul:- a talaj tápanyagkészletének megállapítása a vetéselőkészítést megelőzően, laboratóriumi vizsgálattal, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
