181752. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2-etil-benzofurán előállítására
3 181752 4 furánt, ha a szalicílaldehidet valamely (III) általános képletű 2-halogén-vajsav-származékkal, ahol R jelentése hidrogénatom vagy 1-4 szénatomos alkil-csoport, Hal jelentése halogénatom, reagáltatjuk savmegkötőszer jelenlétében, adott esetben egy kapott, az R helyén 1-4 szénatomos alkil-csoportot tartalmazó (IV) általános képletű észtert bázissal, víz jelenlétében karbonsavvá hidrolizáljuk, és a kapott, az R helyén hidrogénatomot tartalmazó (IV) általános képletű karbonsavat ecetsavanhidrid és nátriumacetát jelenlétében ciklizáljuk. (III) általános képletű 2-halogén-vajsav-származékként előnyösen valamely 2-bróm-vaj sav-származékot, különösen előnyösen 2-bróm-vajsav-etilésztert alkalmazunk. Savmegkötőszerként valamely szervetlen vagy szerves bázist, például alkálifémhidroxidot, alkálifémkarbonátot, alkálifémalkoholátot, tercier amint, stb. alkalmazunk. A (II) képletű szalicilaldehid és a (III) általános képletű 2-halogén-vajsav-származék reagáltatásánál reakcióközegként vizet vagy olyan szerves oldószert használhatunk, amely nem lép a reakciókomponensekkel reakcióba. Víz és szerves oldószer(ek) illetve több szerves oldószer egymás közötti elegy ét is alkalmazhatjuk. Előnyösen valamely alkanolt, például etanolt, dimetil-formamidot, dimetil-szulfoxidot, dime til-acetamidot, , etanol/dimetilformamid-elegyet, stb. alkalmazunk. Ha (III) általános képletű vegyületként 2-halogén-vajsavat, például 2-bróm-vajsavat alkalmazunk, célszerűen vizes alkálikus közegben dolgozunk. Ha a (III) általános képletű vegyület valamely 2-halogén-vajsavészter, például 2-bróm-vajsav-etilészter, előnyösen szerves oldószeres közegben dolgozunk, poláros vagy dipoláros aprotikus szerves oldószer(ek) jelenlétében, s savmegkötőszerként célszerűen alkálifémalkoholátot, például nátriummetilátot használunk. Előnyös, ha a szalicilaldehid alkálifémsóját, például nátriumsóját reagáltatjuk a (III) általános képletű vegyülettel. 2-halogén-vajsav-aIkilészter használata esetén a képződő (IV) általános képletű észtert, ahol R jelentése 1-4 szénatomos alkil-csoport, bázissal a megfelelő karbonsavvá hidrolizáljuk. Bázisként valamely szervetlen bázist, például alkálifémhidroxidot, így nátriumhidroxidot alkalmazunk. Ugyanolyan bázist is használhatunk, amely az előző reakciólépésben savmegkötőszerként szolgált. A (IV) általános képletű észter elkülönítésére általában nincs szükség, s az előállítási reakcióelegyében hidrolizálhatjuk a megfelelő karbonsavvá, víz és bázis jelenlétében. Az akár közvetlenül 2-halogén-vajsav alkalmazásával, akár a (IV) általános képletű észter hidrolízisével kapott (IV) általános képletű karbonsavat ecetsavanhidrid és nátriumacetát jelenlétében alakítjuk 2-etil-benzofuránná. A gyűrűzárási reakciót célszerűen a reakcióelegy forráspontján végezzük. A reakcióközeg általában maga az ecetsavanhidrid, vagy egy vagy több szerves oldószer, például ecetsav, és ecetsavanhidrid elegye. A találmány szerinti eljárás könnyen hozzáférhető és kellemetlen mellékhatásoktól mentes kiindulási anyagokból, két, egyszerűen kivitelezhető reakciólépésben biztosítja a 2-etil-benzofurán előállítását. A (IV) általános képletű közbenső termékek új vegyületek. A szalicilaldehidre számítva 75% körüli termeléssel képződő 2-etil-benzofuránt melléktermék nem szennyezi. A találmányt az alábbi példák segítségével részletesen ismertetjük. 1. példa 8 g (0,2 mól) nátriumhidroxid 20 ml vizes oldatához keverés közben becsepegtetünk 12,2 g (0,1 mól) szalicílaldehidet, majd 16,7 g (0,1 mól) 2-bróm-vajsavat. A reakcióelegyet 3 órán át 100 °C- on kevertetjük. Ezután 80 ml vízzel hígítjuk, szobahőmérsékletre hütjük és tömény sósavval pH = 1-ig savanyítjuk. A reagálatlan szalicilaldehidet vízgőzdesztillációval elkülönítjük. A maradék savas oldatból hűtés hatására a termék kikristályosodik, amelyet szűrünk, hideg vízzel mosunk. Szárítás után 4,2 g (20%) 2-(2-formil-fenoxi)-vajsavat kapunk, op. 96-98 °C. Széntetrakloridból átkristályosított termék olvadáspontja 99—100 °C. Elemanalízis: a C3 iH3204képlet alapján: számított: C =63,46%, H =5,77%; talált: C =63,27%, H=5,81%. Jellemző NMR adatok: 1,05 ppm (triplett, CH3); 1,95 ppm (kvartett, CH2); 4,8 ppm (triplett, CH); 6,8—7,5 ppm (multiplett ArH). 2. példa 12,2 g (0,1 mól) szalicilaldehidből 100 ml metanolban 5,4 g (0,1 mól) nátríummetiláttal nátriumsót készítünk. A metanol lepárlása után a szalicilaldehid-nátríumsót 150 ml dimetilacetamidban oldjuk és 19,5 g (0,1 mól) 2-bróm-vajsav-etilészter 50 ml dimetilacetamiddal készült oldatához csepegtetjük. 3 órán át forró vízfürdőn keverjük, majd az oldószert 10 Hgmm-es vákuumban lepároljuk. A maradékot oldjuk 100 ml etilacetátban, az oldhatatlan nátriumbromidot szűrjük. Az etilacetát lepárlása után kapott olajat 0,08 Hgmm nyomáson desztilláljuk. 19,1 g (80,93%) 2-(2-formil-fenoxi)-vajsav-etilésztert kapunk, fp. 110-113 °C. Elemanalízis: a C! 3Hi 604 képlet alapján számított: C =66,10%, H=6,78%; talált: C =65,95%: H =6,84%. Jellemző NMR adatok: 1,1 és 1,2 ppm (triplett, CH3); 2,1 és 4,15 ppm (kvartett, CH2); 4,6 ppm (triplett, CH); 6,6-7,6 ppm (ArH). A kapott 19,1 g 2-(2-formil-fenoxi)-vajsav-etilésztert 100 ml 10%-os nátriumhidroxid oldattal 2 órán át forraljuk. Hűtés és koncentrált sósavval történő savanyítás után a kivált 2-(2-formil-fenoxi)-vajsavat szűrjük, vízzel savmentesre mossuk. Termelés 16,1 g (96%), a termék olvadáspontja 97-99 °C. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
