181681. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új alfa-aciloxi-alfa-(p-amino-fenil)-acetamid-származékok előállítására
3 181681 4 A kiindulási anyagokként használt IV és V általános képletű vegyüietek az irodalomból ismertek [G. Entenmann: Methodicum Chimicum VI. kötet, 795. oldal, Georg Thieme Verlag, Stuttgart, 1974.]. A kiindulási anyagként használt III általános képletű aldehid például egy megfelelő 4-amino-benzoesav-halogenid vagy -észter redukciójával és az adott esetben így kapott benzilalkohol barnakővel való oxidációjával állítható elő. Az I. általános képletű vegyüietek, mint köztes termékek felhasználásával a II általános képletű vegyüietek előállításánál elért jó hozamok előre nem voltak láthatók, hiszen az irodalomból is ismert [J. Amer. Chem. Soc. 67, 1499-1500 (1945)], hogy a Passerini-reakció szterikusan gátolt és a ß -telítetlen karbonilvegyületekkel nem hajtható végre. Itt az a^-telítetlen karbonilvegyületek, például a krotonaldehid, Passerini-reakcióval szembeni reakcióképességét a karbonilfunkció elektroncentrumának semlegesítésével az [A] vázlaton szemléltetett mezomer határszerkezet, azaz egy szomszédos csoport elektront leadó hatása magyarázza. Ismert továbbá, hogy az aminocsoport egy fenilcsoport orto- vagy para-helyzetében erős elektront leadó hatást fejt ki. Az lenne várható, hogy a III általános képletű 4-amino-benzaidehid karbonilfunkciójának elektroncentruma Illa általános képletű mezomer határszerkezete alapján dezaktivizálódik, és ezzel a Passerini-reakció nem játszódik le. Meglepő módon ennek az ellenkezője történik. A következő példák szemléltetik a találmány szerinti eljárást. 1. példa a-Acetoxi-a-(4-amino-3,5-diklór-fenil)-N-terc-butil-acetamid 3,8 g (0,02 mól) 4-amino-3,5-diklór-benzaldehid 50 ml vízmentes metilénkloriddal készült oldatához szobahőmérsékleten, keverés közben két külön csepegtető tölcsérből 8 óra alatt egyenlő gyorsasággal hozzácsepegtetünk 3,32 g (0,04 mól) terc-butilizocianidot és 4,8 g (0,08 mól) jégecetet. Ezután a kapott oldatot felére bepároljuk, és lehűtjük. A kivált, átalakulatlan 4-amino-3,5-diklór-benzaldehidet leszívatjuk, és a szüredéket ismét felére bepároljuk. A kapott elegyhez vele azonos mennyiségű diizopropilétert adunk, amikor is a kívánt vegyidet kikristályosodik. Ezt leszívatjuk, és diizopropiléterrel mossuk. Olvadáspontja 175—176 °C. 2. példa a-Acetoxi-a-(4-amino-3,5-diklór-fenil)-N-terc-butü-acetamid 30 g (0,16 mól) 4-amino-3,5-diklór-benzaldehid 280 ml metilénkloriddal készült oldatához hozzáadunk 45 ml terc-butilizocianidot, majd keverés közben szobahőmérsékleten 16 óra alatt hozzácsepegtetünk kb. 40 ml jégecetet. Ezután még 4 óra 2 hosszat keverjük, és vákuumban addig pároljuk, míg az első kristályok kiválnak. 0 °C-ra való lehűtés után a kivált átalakulatlan 4-amino-3,5-diklór-benzaldehidet leszívatjuk. Ez közvetlenül újra reagáltatható. A szüredéket n-hexánnal keverjük, amikor is a kívánt termék kiválik. A csapadékot leszívatjuk, n-hexánnal mossuk, és megszárítjuk. Olvadáspontja 175-176 °C. 3. példa a-Acetoxi-a-(4-amino-3-klór-5-trifluormetil-fenil)-N-terc-b util-acetamid 4,47 g (20 mmól) 4-amino-3-klór-5-trifluormetil-benzaldehid 50 ml metilénkloriddal készült oldatához szobahőmérsékleten keverés közben, 5 óra alatt egyidejűleg hozzácsepegtetünk 3,32 g (40 mmól) terc-butilizocianidot és 4,8 g (80 mmól) jégecetet, és ezután az elegyet 65 órán át szobahőmérsékleten keverjük. Az oldószernek vákuumban való eltávolítása után a maradékot éterben oldjuk, egymás után vízzel és telített nátriumhidrogénkarbonát-oldattal mossuk, magnéziumszulfáton szárítjuk, és vákuumban szárazra bepároljuk. A maradékot eluálószerként metilénkloriddal, kovasavgéloszlopon kromatografáljuk. A kívánt vegyületet tartalmazó frakciókat egyesítjük, bepároljuk, és a maradékot éterből kristályosítjuk. Olvadáspontja 155—156 °C. 4. példa a-Acetoxi-a-(4-amino-3,5-diklór-fenil)-N-terc-butil-acetamid 14,1 g (0,08 mól) 4-amino-3,5-diklór-benzaldehid 60 ml metilénkloriddal készült oldatához szobahőmérsékleten keverés közben hozzáadunk 3,6 g (0,06 mól) ecetsavat, és 2,5 g (0,03 mól) terc-butil-izocianidot. Ezután a reakciókeveréket három óra hosszat visszafolyatás közben melegítjük. Miután a fenti műveletet (ecetsav, terc-butil-izocianid hozzáadása és visszafolyatás közben való melegítés) négyszer megismételtük, a reakciókeveréket hideg 2 n nátriumhidroxid-oldatba öntjük, és leválasztjuk a szerves fázist. Vízzel való mosás és a szerves fázis nátriumszulfáton való szárítása után vákuumban bepároljuk, és a maradékot metilénklorid és hexán elegyéből kikristályosítjuk. Olvadáspontja 175—176 °C. 5. példa a-(4-Amino-3,5-diklór-fenil)-a-benzoiloxi-N-terc-butil-acetamid A 3. példával analóg módon 4-amino-3,5-diklór-benzaldehidből, terc-butilizocianidból és benzoesavból kloroformban visszafolyatási hőmérsékleten reagáltatva állítjuk elő. Olvadáspontja 189-192 °C (szintereződés 185°C-tól). 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
