181604. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés technológiai paraméterek tűréstartományai közötti összefüggés, pl. optimális kapcsolat meghatározására
5 181604 6 denkori független változóval arányos eltérítő feszültséget adunk az eltérítő rendszer megfelelő irányú vezérlőbemenetére. Ilyenkor tehát a megjelenítő eszköz általában speciális kialakítású vagy legalábbis speciálisan csatolunk be vezérlőjeleket, viszont az adatkezelési rendszernek nem kell külön gondoskodnia az eltérítő rendszer és a független változó közötti szinkronizmusról. Az eddig elmondottakból következik, hogy az eljárás foganatosítására alkalmas berendezésnek igen sokféle, jelentősen eltérő változata lehet és az egyik szélső esetben kis adapter segítségével kurens építőegységeket kapcsolunk össze rendszerré, míg a másik esetben speciális célkészülékekből építjük fel a berendezést a mindenkori üzemi és gazdaságossági követelményektől függően. A találmány szerinti berendezés bármilyen kiviteli alakjára egyaránt jellemző, hogy van mikroprocesszora, melynek adatbeviteli szervei technológiai állapotadatokat, illetve termékjellemzőket szolgáltató adatforráshoz illeszkedő adatbemenetekkel vannak kialakítva, s melynek legalább egy jelkimenete képernyős megjelenítő eszköz valamely vezérlőbemenetére csatlakozik. Az adatbemenetek ilyen illeszkedése azonban szintén igen általánosan értelmezhető. Ha rendelkezésre áll a kereskedelmi forgalomban olyan illesztőeszköz, mely a különböző adatforrásokhoz illeszkedő bemenetekkel van kialakítva, míg jelkimenete(i) a mikroprocesszor valamely jelbemenetéhez illeszthető(k), akkor a találmány szerinti berendezést nem szükséges külön ilyen illesztőeszközzel ellátni, elegendő, ha olyan adatbemenete van, mely a kereskedelmi forgalomban kapható ilyen illesztő eszközhöz illeszkedik. Ugyancsak közös jellemzője valamennyi kiviteli alaknak, hogy az említett vezérlőbemenet, melyre a mikroprocesszor említett jelkimenete csatlakozik: a képpont fényességvezérlő és/vagy színárnyalatvezérlő bemenete és a berendezésnek van az ernyőkép geometriájához — az eltérítési irányokkal egyező irányítással — illeszkedő, elektronikus vagy mechanikus szintvonaladója, valamint — kezelőszervvel működtethető, a szintvonalra merőleges mozgásirányú — szintvonal-eltoló eszköze. A szintvonaladó, amint azt már említettük, lehet — egyegy menesztőpályához kapcsolt, egymásra merőleges két vonalzóból álló — vonalzókészlet; a menesztőpálya ilyenkor a képernyő előtt, azzal párhuzamosan van elrendezve. Ilyenkor a kezelőszervet mindössze a vonalzókészlet megfelelő helyé(i)n kialakított fogantyú(k) vagy azzal funkcionálisan egyenértékű idom(ok) alkotjá(k). Sokoldalúbb szolgáltatás érhető el, ha a szintvonaladó is elektronikus. Egy előnyös kiviteli alaknál a megjelenítő eszköz egysugaras, s a különböző ábrák egyidejű megjelenítését ennek az egy sugárnak — a szem tehetetlensége által meghatározott időtartamon belül végzett — többváltozós időmultiplex befolyásolása teszi lehetővé, mikor is a multiplex üzemmód a fényesség (szín) kivezérlésére és az eltérítő rendszerek vezérlésére egyaránt kiterjedhet. Előnyös pl. ha a mikroprocesszor legalább két különböző termékjellemző feldolgozására alkalmasan van kialakítva és illesztve, s a mikroprocesszornak az a szerve (továbbiakban: jeladó), mely az e termékjellemzők pillanatértékeit reprezentáló, a megjelenítő eszköz megfelelő vezérlőbemenetéhez illesztett villamos jele(ke)t szolgáltatja, időmultiplex üzemű illesztőszerven át csatlakozik a megjelenítő eszköz fényességvezérlő és/vagy színárnyalat vezérlő bemenetéire, mely illesztőszerv ajeladó kimenete és a mikroprocesszor megfelelő jelkimenete közé vagy a mikroprocesszor megfelelő jelkimenete és a fényességvezérlő és/vagy színárnyalatvezérlő bemenet közé van kapcsolva. Annak eldöntése, hogy ezt az illesztő szervet az előbb említett első lehetőség szerint a mikroprocesszor szerves részeként építsük-e be, vagy a megjelenítő eszköz bemeneti áramköreként vagy esetleg sem a mikroprocesszornak, sem a megjelenítő eszköznek nem szerves része, hanem kívánt esetben az anélkül is üzemképes két alapvető egység közé külön beiktathassuk, a mindenkori alkalmazási és adaptációs kívánalmaktól függ. A fentiekben adott útmutatások alapján a display technika, illetve a számítástechnika szakemberei a két alapvető építőegység konkrét kialakítását sokoldalúan variálhatják a szokásos ismeretek keretén belül, ezért a további részletes ismertetésnél csak az eljárás alapvető folyamatának példakénti szemléltetésére és néhány lehetséges példakénti kiviteli alak leírására szorítkozunk anélkül, hogy a találmányt ezekre korlátoznánk. További ismertetésünkben ábrákra támaszkodunk. Az 1. ábra és a 2. ábra általánosságban mutatja a képernyőn megjelenített képet és az optimális tűréstartomány megkeresésének lehetőségét azzal az eltéréssel, hogy az 1. ábrán egy függő változót reprezentáló képfoltot mutatunk, a 2. ábrán egyidejűleg ábrázolt két képfoltot, melyek egyazon termék két minőségi jellemzőjét reprezentáló két függő változót ábrázolnak a független változók függvényében. A 3. ábra egy képfoltos változatot mutat a példaként már említett acéllemez HB keménységértékének — független változók szerinti — változásának követésére. A 4. ábra sokoldalúan variálható kiértékelési folyamat készüléktechnikai kiszolgálására alkalmas kiviteli alak néhány sajátosságát szemlélteti, az 5. ábra ilyen apparátus segítségével végzett összetett megjelenítést szemléltet. Az 1. ábrán az első független x változót és a második független y változót derékszögű koordináta rendszerben mutatjuk. A magyarázat mutatis mutandis érvényes arra az eset re is, amikor polárkoordináta rendszerben ábrázoljuk az első független g változót és a második független q> változót, illetve általános görbevonalú koordináta rendszerben az első független u változót és a második független v változót. Már említettük, hogy jobb követhetőség céljából olyan foganatosítási mód leírására szorítkozunk, melynél a függő változó tűréstartományon belüli értékét reprezentáló képpontok összessége (meghatározott fényességszintje vagy színárnyalata révén) kiemelkedik a 11 képernyő többi részéből, a háttérből, mely utóbbinak fényessége vagy színárnyalata alapállapot szerinti (pl. sötét). Az 1. ábrán látható 16 képfolt tehát mindazon P. k/i, illetve k az első, illetve második független x, illetve y változó pillanatértékével arányos kitérítési mérték, vagyis az adott kitérítési tengely szerinti pont, mint a képpont egyik koordinátája) képpontok mértani helye, melyekben a független x. és yk változók értékeihez a megengedett tűréstartományon belüli függő változó érték tartozik. A/. 1. ábrán az abszcisszán és az ordinátán jelölt pontok nem valamely egységben kifejezett arányos számértékekhez rendelt pontok, hanem a 16 képfolt kiragadott képpontjainak koordinátái, melyeket emelkedő érték szerint sorszámozíunk vagy karakterisztikus jelentésüknek megfelelően jelöltünk. így kivetítettük a legalacsonyabb értékű yl, az ya, yf, y2 és a legnagyobb értékű y3 pontokat, valamint a legalacsonyabb értékű xl, az xa, x2, xf, x3 és a legnagyobb értékű x4 pontokat. Látható, hogy ha az első független x változó az xl pontnak megfelelő értékű, akkor a függő változó értéke csak akkor lesz a megengedett tűréstartományon belüli, ha viszont a második független y változó az y 1 pontnak 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
