181480. lajstromszámú szabadalom • Eljárás izopropamid hatóanyagú hörgőgörcs gátló hatású inhalációs készítmény előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 181480-Nemzetközi osztályozás: ■ Bejelentés napja: 1979. XII. 14. (Cl—1997) NSZO3 A 61 K 31/14 ^ * f/J' k ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1982. XII. 28. Megjelent: 1985. VIII. 31. Feltalálók: Szabadalmas: dr. Dávid Ágoston gyógyszerész, 29%, CHINOIN Gyógyszer és Vegyészeti dr. Nagy Gábor orvos, 25%, Termékek Gyára Rt., Zilahy Tibor gyógyszerész, 26°/ 05 Budapest dr. Takácsi Nagy Gézáné gyógyszerész, 5°/ Kotsis Andrásné vegyész, Budapest, 5%, dr. Gyetvai Gyula orvos, Eger, 10%. Eljárás izopropamid hatóanyagú hörgőgörcs gátló hatású inhalációs készítmény előállítására 1 A találmány tárgya hörgőgörcs-gátló hatású új inhaláló készítmény előállítása oly módon, hogy N-(3-karbamoil-3,3- -difenilpropil)-N,N-diizopropil-metilammóniumjodidot azofén-etilalkohol-víz=(0,5—3) : (8—15) : (91,5—82) súlyarányú elegyében feloldunk 20—35 °C-on, 1 súlyrész hatóanyagra számolva 15—50 súlyrész oldószerelegyben, kívánt esetben 0,0045—0,0055 súlyrész illóolaj hozzáadásával, majd a kapott oldatot kívánt esetben porinhaláló-készítmény előállítása céljából önmagában ismert módon porlasztva szárítjuk és mikronizáljuk, előnyösen 2—6 g szemcseméretűre, azután 0,0045—0,0055 súlyrész izopropilmirisztáttal és 3—4 súlyrész laktózzal homogenizáljuk. A találmány szerint előállított készítmény hatóanyaga tehát az ismert 1 képletű N-(3-karbamoíl-3,3-difenilpropíl)-N,N-diizopropil-metilammóniumjodid (a továbbiakban Izopropamid), a készítmény hörgőtágító hatású és így alkalmas a hörgők görcsének megszüntetésére. A hörgőgörccsel járó betegségek (spastikus bronchitis, chronikus bronchitis, astma bronchiale) egyre gyakoribbak. Az alapbetegség kezelése mellett szükséges a tüneti kezelés is, azaz a hörgők görcsének oldása. A hörgőgörcs oldására használt, ismert hörgőtágító készítmények két nagy csoportba sorolhatók hatásmechanizmusuk szerint: szimpatikus (ß-receptor) izgatok és paraszimpatikus bénítok. Szimpatikus izgató hatásúak a xantin-származékok. Alkalmazásuk esetén azonban kedvezőtlen mellékhatások léphetnek fel, így például súlyos ritmuszavarokat okozhatnak és az úgynevezett „lezárt tüdő" szindrómáért is felelősek lehetnek. 2 A paraszimpatikus bénítok közül az anti-koünerg hatású DL-tropil-tropátot (a továbbiakban Atropin) alkalmazzák a hörgők görcsének gátlására. Az Atropint parenterálisan vagy orálisan alkalmazva a hörgőtágító hatás olyan csekély, hogy a hatásos dózis adagolása mellett komoly mellékhatások léphetnek fel. Ilyen káros mellékhatás lehet a nyák víztartalmának csökkenése, mely torokszárazságot és intrabronchiális váladékretenciót, gyakran pedig ventillációs elégtelenséget okoz, továbbá felléphet erős pszichikus és motoros izgalom, heves szívdobogás, látási zavarok: pupillatágulás. Az Atropin hatásos simaizom-görcsoldó, hörgőtágító hatása azonban parenterális alkalmazása esetén elenyésző, így mint broncholyticum nem vált be [Bull. Physiopath. Resp. 8, 475 (1972)]. Mindezek miatt az Atropinnak hörgőtágítóként való klinikai alkalmazása egyre inkább háttérbe szorul. Mivel sem a parenterális, sem a perorális adagolás nem hozott kellő eredményt a hörgőtágítás területén, az inhalációs módszerekkel kísérleteztek. Bebizonyították, hogy megfelelő technika esetén inhalációs úton, aerosolban bevitt anyag magas koncentrációban jelenik meg a hörgőnyálkahártyán. Ez a koncentráció alkalmas helyi kompetitiv hatás kifejtésére [Bull. Physiopath. Resp. 8, 625 (1972)]. A jelenleg használatos inhaláló készítmények közül legfontosabbak az Inhalasolum isoprenalini és az Inhalasolum asthmalyticum. Az Inhalasolum isoprenalini előállítása: Isoprenalin hidroklorid 0,1 g Tetracain hidroklorid 0,1 g 5 10 15 20 25 30 181480
