181471. lajstromszámú szabadalom • Kisnyomású higanygőz-kisülési lámpa

3 131471 4 jelentősen kisebb, mint a normál lámpáké (pl. a 40 W/T12- típusú lámpáé). Ez a hátrány különösen a kompakt lámpák­nál érezhető, és ez az egyik oka annak, hogy ezt a lámpati­­pust — amely nagy gyakorlati előnyökkel járhatna pl. nor­mál izzólámpák helyett — mindezideig nem vezették be. Az okot, hogy miért tűnt lehetetlennek olyan lámpák előállítá­sa, amelyeknek nagy a térfogategységre eső bemeneti teljesít­ményük és hatásfokuk összemérhető a normál lámpákéval, nem ismerték. Még az olyan ismert dolgok, mint az optimális higanygőz nyomás (ami a jobban terhelt lámpákra nagyobb­nak, pl. a lámpa leghidegebb pontjának 120 °C-os hőmér­sékleténél 100 Pa-ra adódott) és a higanygőz nyomás szabá­lyozására szolgáló eszközök (amalgámok stb.) sem vezettek a kívánt eredményhez. Ezért megállapították, hogy egy kom­pakt lámpának az oly módon való előállítása, hogy pl. az átmérőt csökkentik, de az alkalmazott villamos teljesítmény változatlan marad, elkerülhetetlenül hatásfok (fényhasznosí­tás) csökkenéssel jár együtt. A találmány célja olyan kisnyomású higanygőz kisülési lámpa előállítása, amelynek üzem közben nagy a felhasznált teljesítmény-sűrűsége és fényhasznosítása, és ezáltal egyrészt olyan kompakt lámpák biztosítása, amelyeknek fényhaszno­sítása lényegében megegyezik a szokásos kisnyomású hi­ganygőz kisülési lámpákéval, másrészt pedig olyan lámpáké, amelyeknek nagy az áramsűrűségük és jobb a sugárzási hatásfokuk. A találmány tehát kisnyomású higanygőz kisülési lámpa, amelynek lumineszkáló réteggel bevont, vákuumzáró, sugár­zás-áteresztő burája van, a bura higany és nemesgáz keveré­kével van töltve és el van látva kisülési ív fenntartására szolgáló eszközökkel, és az ív által létrehozott terhelés a lumineszkáló réteg felületén legalább 500 W/m2. A talál­mányt az jellemzi, hogy a lumineszkáló réteg olyan luminesz­káló anyagot tartalmaz, amelynek rövid idejű fényáram csökkenése legfeljebb 5%, és a benne lévő kationok elektro­­negativitásának súlyozott átlaga nem több mint 1,4, és amely lumineszkáló anyag az alábbi anyagcsoportok legalább egyi­kéből áll: a) vörösen lumineszkáló, háromvegyértékű európiummal aktivált, Ln203 : pEu3+ összetételű ritka földfém oxidok, ahol Ln az ittrium, gadolinium és lutécium elemek legalább egyike és 0,01 <p<0,20, b) cériummal, vagy cériummal és terbiummal aktivált, a magnetoplumbit szerkezetéhez hasonló hexagonális kristály­­szerkezetű aluminátok, amely aluminátok összetételét a (Cej La^Tb^O;, ■ xMgO • yAl203, képlet adja, ahol az A1203 25 mol%-ig Ga203-mal és/vagy Sc203-mal helyette­síthető, és ahol 0<x<2 10<y<16 0<p<0,50 0<q<0,60 p+q<0,90, c) kétvegyértékű európiummal, vagy kétvegyértékű euró­piummal és kétvegyértékű mangánnal, vagy háromvegyérté­kű cériummal aktivált, a ß-aluminiumoxid szerkezetéhez hasonló hexagonális kristályszerkezetű aluminátok, amely aluminátok összetételét a MeO • xMgO • yAl203 : : pEuO • qMnO • rCe203 képlet adja, ahol Me báriumot és/vagy stronciumot jelöl, és az AI203 25 mol%-ig Ga203- mal és/vagy Sc203-mal helyettesíthető, és ahol 0<x<2 5<y<8 0,01 <p <0,50 0<q< 1,0 0<r<0,50 és Me bárium, ha x = 0, d) kétvegyértékű euTÓpiummal aktivált stroncium-tetra­­borát, ólommal aktivált bárium-diszilikát, apatit kristály­szerkezetű, kétvegyértékű európiummal aktivált stroncium­­klorofoszfát, cériummal és terbiummal aktivált gadolínium­­metaborát és/vagy háromvegyértékü bizmuttal és három­vegyértékű európiummal aktivált gadolíniumborát. A találmányhoz vezető kutatások során azt találtuk, hogy a villamos teljesítmény jó hatásfokú átalakítása ibolyántúli sugárzássá nagy terhelésű lámpában is lehetséges. Meglepő módon az adódott, hogy ennek az átalakításnak a hatásfoka lényegében egyenlő a normál 40 W/T12-típusú lámpáéval. Úgy találtuk, hogy ennek az az előfeltétele, hogy a nagy terhelésű lámpában az elektron hőmérséklet ne legyen ala­csonyabb, sőt inkább magasabb legyen, mint a normál lám­pában. Ez sokféle módon elérhető. Pl. a normál lámpából kiindulva a szükséges magas elektron hőmérséklet akkor áll fenn, ha a kisülési cső átmérője kisebb, s közben a lámpára adott villamos teljesítmény lényegében változatlan. A nor­mál lámpákhoz viszonyítva ekkor a villamos térerősség na­gyobb, a lámpában folyó áram kisebb, a falterhelés pedig nagyobb, mint a normál lámpákban. A tapasztalatok azt mutatták, hogy az ibolyántúli sugárzássá való átalakítás említett nagy hatásfoka nagyon kis (1-től néhány mm-ig terjedő) kisülési cső átmérővel is elérhető. Egy másik mód­szer, ami lehetővé teszi nagy elektron hőmérséklet fenntartá­sát, az, hogy a nemesgáz nyomását csökkentjük a lámpában, s közben növeljük a ráadott villamos teljesítményt. A normál lámpához viszonyítva a lámpában folyó áram ekkor lényege­sen nagyobb, a villamos térerősség pedig lényegében ugyan­akkora, vagy valamivel kisebb. A falterhelés ezekben a lám­pákban természetesen nagyobb. Azt találtuk, továbbá, hogy a nagy terhelésű lámpákban jó hatásfokkal előállított ibolyántúli sugárzásnál nemcsak nagy ibolyántúli sugárzás sűrűséget kapunk a falnál, hanem a 185nm-es sugárzás aránya is nagyobb, mint a normál lámpáknál. A 185nm-es és a 254nm-es sugárzásnak ez a váratlan nagyobb aránya, az ossz ibolyántúli sugárzás meg­növelt sűrűségével együtt, a fal 185 nm-es terhelésére ezeknél a lámpáknál olyan értékeket adott, amelyek lényegesen na­gyobbak, mint a normál lámpáknál. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy a technikai állása szerinti, nagy falterhelésű lámpák hibája nem az ibo­lyántúli sugárzássá való átalakítás kis hatásfokából adódik, mint azt eddig általában feltételezték, hanem az alkalmazott lumineszkáló anyagokból. A találmány alkalmas luminesz­káló anyagokat ad jó fényhasznosítású, nagy terhelésű lám­pák előállításához. Következésképpen a találmány megnyit­ja az utat egy egészen új olyan lámpatípus, nevezetesen a kompakt kisnyomású higanygőz kisülési lámpa felé, amely helyettesítheti az igen nagy mennyiségben használt normál izzólámpákat. Mivel a kisnyomású higanygőz kisülési lám­pák hatásfoka megközelítőleg ötször nagyobb, mint az izzó­lámpáké, a találmány jelentős energiamegtakarítást tesz le­hetővé. A találmány szerinti lámpában olyan lumineszkáló anyagot alkalmazunk, amely egyrészt nagyon ellenálló a 185 nm-es sugárzással szemben, azaz fényárama csak na­gyon kis mértékben csökken (254 nm-es sugárzással való gerjesztésnél) a 185 nm-es sugárzás miatt, másrészt a higany­nyal szemben nagy az ellenállása. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents