181423. lajstromszámú szabadalom • Szulfonamidokat tartalmazó herbicid és nüvekedésgátló készítmányek
3 181423 4 kedésükben meggátolják a káros növényeket anélkül, hogy a kultúrnövényeket károsítanák. Mint már említettük, a jelen találmány olyan herbicid készítményekre vonatkozik, amelyek (I) általános képletű szulfonamidokat, illetve ezek nem-fitotoxikus fémsóit tartalmazzák, ahol R„ R2, RS, W, X, Z és A a fenti jelentésű. Különösen erős herbicid aktivitásuk és/vagy kedvező költségeik miatt az (I) általános képletű vegyületek közül előnyösek azok, ahol Rí jelentése egy (b) általános képletű csoport, ahol R2 jelentése fluor-, bróm- vagy klóratom vagy metilcsoport; R3 hidrogénatomot, fluor-, klór- vagy brómatomot vagy metilcsoportot jelent, és W, X, Z és A a korábban megadott jelentésű. Még előnyösebbek nagyobb herbicid aktivitásuk vagy kedvezőbb költségeik miatt azok az (I) általános képletű vegyületek, ahol R! jelentése egy (b) általános képletű csoport, R2 klóratomot, metil- vagy nitrocsoportot; R3 hidrogén-, klóratomot vagy metilcsoportot jelent; és W jelentése oxigénatom, mig X, Z és A a fenti jelentésű. A legelőnyösebbek kiváló herbicid aktivitásuk vagy igen kedvező költségeik miatt azok az (I) általános képletű vegyületek, ahol Rí egy (b) általános képletű csoportot jelent; R2 jelentése klóratom, metil- vagy nitrocsoport; R3 jelentése hidrogén-, klóratom, W oxigénatomot jelent, míg X, Z és A a fenti jelentésű. Különösen ki kell emelni kiváló herbicid hatásuk és/vagy rendkívül kedvező költségeik miatt a következő vegyületeket: 1. 2-klór-N-[{4-metoxi-6-(metil-amino)-l ,3,5-triazin-2-il}-amino-karbonilj-benzolszulfonamid, o. p.: 224—228 °C; 2. 2-klór-N-[{4-(dimetil-amino)-6-metoxi-l ,3,5-triazin-2-il}-amino-karbonilj-benzolszulfonamid, o. p.: 200—206 °C; 3. N-[{4-(dimetil-amino)-6-metoxi-l,3,5-triazin-2-il}-amino-karbonil]-2-metil-benzolszulfonamid, o. p.: 194—198 °C; 4. N-[{4-metoxi-6-(metil-amino)-l,3,5-triazin-2-il}-amino-karbonil]-2-metil-benzolszulfonamid, o. p.: 199—202 °C; 5. N-[{4-(dimetil-amino)-6-metoxi-pirimidin-2-il}-amino-karbonil]-2-metil-benzolszulfonamid, o. p.: 238—239 °C; 6. N[{4-(dimetil-amino)-6-metoxi-l,3,5-triazin-2-il}-amino-karbonil]-2-nitro-benzolszulfonamid, o. p.: 212—213 °C; és 7. N-[{4-(metil-amino)-6-metoxi-l ,3,5-triazin-2-il}-amino-karbonil]-2-nitro-benzolszulfonamid. Kitűnő és széles spektrumú növekedés-szabályozó szerepük mellett az (I) általános képletű vegyületeket tartalmazó készítmények a szójabab ültetvényeken spontán növekedő kukorica, a búzában növekedő gyomok, bozótok és vízijácint irtására, illetve növekedés-gátlására is felhasználhatók. Ezen felül az (I) általános képletű vegyületek hasznos növényi növekedésszabályozók, így például növelik a cukornád és cirok cukortartalmát és visszaszorítják a magcsúcsok kialakulását különböző fűfélék, így Bahia fű esetében. A vegyületek szintézise Az (I) általános képletű vegyületek szintézisét az „A” reakcióvázlattal szemléltetjük. Eszerint az (I) általános képletű szulfonamidokat úgy állítjuk elő, hogy egy alkalmas (III) általános képletű 2-amino-heterociklusos vegyületet egy alkalmasan helyettesített (II) általános képletű szulfonil-izocianáttal vagy -izotiocianáttal reagáltatunk, ahol a képletekben Rj, W, X és Z a korábban megadott jelentésű. A reakciót előnyösen inert, aprotikus oldószerben, így például metilén-kloridban, tetrahidrofuránban vagy acetonitrilben hajtjuk végre, légköri nyomáson, szobahőmérsékleten. A végrehajtás módja nem kritikus, előnyös azonban, ha a szulfonil-izocianátot vagy -izotiocianátot az amino-heterociklus szuszpenziójához adjuk állandó keverés közben. Miután az izocianátok és izotiocianátok általában folyékony anyagok, adagolásuk könnyebben kontrollálható. A reakció általában exoterm. Bizonyos esetekben az előállítani kívánt termék nem oldódik a meleg reakcióközegben és tiszta formában kikristályosodik belőle. A közegben oldható termékek elkülönítése az oldószer lepárlásával, a szilárd maradék eldörzsölésével különféle oldószerekkel, így 1-klór-butánnal, etil-éterrel, pentánnal, majd azt követő szűréssel történik. A szintézishez felhasznált (II) általános képletű szulfonil-izocianátok, ahol W jelentése oxigénatom, úgy állíthatók elő, hogy a megfelelő szulfonamidokat n-butil-izocianát jelenlétében foszgénnel reagáltatjuk, valamely oldószerben, így klór-benzolban, visszafolyatás mellett forralva. Az eljárás leírása a következő helyen található meg: H. Ulrich és A. A. Y. Sayigh, Newer Methods of Preparative Organic Chemistry, VI. kötet 223—241. old. Academic Press, New York és London, W. Foerst, Ed. Azokban az esetekben, amikor a kívánt szulfonil-izocianát csak nehezen állítható elő a fenti eljárással, a butil-izocianát és a megfelelő szulfonamid reagáltatásával kapott szulfonil-karbamidot kezeljük foszgénnel a fenti eljárásnak megfelelően. A szulfonamidok előállítására ammónium-hidroxidból és szulfonil-kloridokból számtalan publikáció született, például: Crossley és mtsai: J. Am. Chem. Soc., 60, 2223 (1938). Bizonyos szulfonil-kloridok a legjobban egy helyettesített benzol vagy tiofén klór-szulfonálásával állíthatók elő, H. T. Clarké és mtsai: Org. Synth., Coll. Vol., 2. kiadás, 1941.83. oldal kitanítása alapján. Más benzol-szulfonil-kloridok a legjobban a megfelelő anilin nátrium-nitrit sósavas elegyével végrehajtott diazotálásával és azt követően a diazóniumsó kéndioxiddal és réz(I)kloriddal végzett reakciójával állíthatók elő, ecetsavas közegben, H. L. Yale és F. Sowinski: J. Org. Chem. 25, 1824 (1960) módszerének megfelelően. Szulfonil-izotiocianátok úgy állíthatók elő, hogy szulfonamidokat széndiszulfiddal és kálium-hidroxiddal kezelünk, majd a kapott dikálium-sót foszgénnel reagáltatjuk K. Hartke, Arch. Pharm., 299, 174 (1966) módszere szerint. A heterociklusos amin-származékok szintéziséről a „The Chemistry of Heterocyclic Compounds” Interscience Publ. New York és London, könyv ad áttekintést. 2-Amino-piridinek kerülnek leírásra a fenti sorozat XVI. kötetében D. J. Brown által írt „The Pyrimidines” című fejezetben. A 2-amino-l,3,5-triazinok E. M. Smolin és L. Rapaport ugyanezen sorozat XIII. kötetében „s-Triazines and Derivatives” címmel megjelent cikkében ismertetett eljárással szintetizálhatok. Az (I) általános képletű vegyületek nem-fitotoxikus fémsói szintén hasznos herbicid tulajdonságokat mutatnak. Előállításuk számos ismert eljárással történhet. így például a fémsók előállítása történhet úgy, hogy az (I) általános képletű vegyületeket egy alkálifém vagy alkáliföldfém olyan oldatával kezeljük, amelyben kellő koncentrációban vannak jelen bázikus anionok, például hidroxid-, alkoxid-, karbonátvagy hidrid-anionok. A kvaterner amin-sók hasonló módszerekkel készíthetők. Az (I) általános képletű vegyületek sói kation-cserés módszerekkel is előállíthatok, másik sókból kiindulva. A kationcserélés végrehajtható az (I) általános képletű vegyület egy 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
