181401. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés folyamatos kristályosításra

181401 4 pán a finom kristályokat tartalmazó folyadékáram lép át az egyik fokozatból a kővetkezőbe. Az anyag az utolsó foko­zatból szeparátor tartályba kerül, amelynek két kiömlőnyílá­­sa van. Az első kiömlőnyíláson kristálymentes folyadék öm­lik ki további feldolgozásra, a másodikból kristályok ömle- S nek ki kevés folyadékkal. Ez utóbbin távozó anyagot vissza­vezetik a tartálysor első fokozatába. Ezen túlmenően valamennyi fokozat tartalmát ciklonon vagy más típusú szeparátoron keresztül periodikusan cirku­láltatják. A cirkuláltatás során a durva szemcséket elkülőní- 10 tik, és a visszamaradó folyadékáramot visszavezetik ugyan­abba a fokozatba. Egy időben csak egy fokozat tartalmát cirkuláltatják, és ezt akkor kezdik meg, amikor a fokozaton belül a kristályok térfogata eléri a szuszpenzió térfogatának 50%-át. 15 A berendezés működési elve a durvább/finomabb részecs­kék szempontjából nem azonos áramú, és nem is ellenáramú. A finomabb kristályok nem zárhatók ki egészen a termékből, mivel egy ciklon nem tudja teljesen elkülöníteni a finom kristályokat á durváktól. Maga az eljárás is csak részben 20 folyamatos, és a leírás azt sem ismerteti, hogy az eljárás instabilitásai kiegyenlíthetők-e, és ha igen, milyen módon. A1.107.200 számú NSZK-beli közzétételi irat olyan több­­fokozatú kristályosítási eljárást ismertet, durvaszemcsés só előállításához, amelynél vákuumhútést alkalmaznak. A köz- 25 zétételi irat szerint a kristályosítást ellenáramban végzik, ahol a folyadék és a finomabb kristályok a durvább kristá­lyokkal ellentétes irányban mozognak. Az ellenáramot min­den fokozatnál osztályozócső alkalmazásával valósítják meg. 30 Az eljárást foganatosító berendezésnél minden fokozatnál a teljes folyadékáramot felfelé át kell áramoltatni az osztá­­lyozócsövön. Ezáltal a teljes folyadékáram minden egyes fokozatnál előre meghatározott, és nem használható fel beál­lítási célokra. A finom kristályokat nem vezetik vissza a sor 35 előző fokozatába, és ezáltal nem lehet elérni a finom szem­csék határozott megoszlását sem az egyes fokozatok között, így olyan terméket sem lehet nyerni, amelynek meghatáro­zott szemcseméret megoszlása van. A közzétételi irat szerint előnyös, ha az utolsó fokozatból kiáramló finomabb kristá- 40 lyokat elkülönítik a folyadékból, és azokat keverve az első fokozatba táplálják. Mivel a terméket az első fokozatból nyerik, fennáll annak a lehetősége, hogy finom kristályokat is tartalmaz. Több lépcsős folyamatos kristályosítást ismertet a 880.090 45 számú NSZK-beli szabadalmi leírás is, amely jégkristályok folyamatos dúsítási eljárására és a megvalósító berendezésre vonatkozik. A berendezés számos fokozatból áll, és olyan kialakítású, hogy a durvább kristályok az oldattal és a finom kristályokkal szemben áramlanak. Ezt úgy valósítják meg, 50 hogy valamennyi fokozatnál egy szuszpenzió-áramot alakí­tanak ki, amelyet a fokozatból a hozzá csatlakozó osztályo­zó centrifugába vagy más leválasztóba vezetnek, és abból a durvább kristályokat tartalmazó áramot az előző fokozatba visszavezetik, míg a folyadékot és a finom kristályokat pedig 55 visszavezetik a fokozatba. A kristályok kritikus mérete nem szabályozható á berendezés működtetése során,' sőt a folya­dék főárama, amely a betáplált áram és a kristályok keveré­két tartalmazza átáramlik az egyik fokozatból a következő­be. A készülék alkalmas arra, hogy meggátolja a finom 60 kristályok termékbe keveredését. \ ' A hivatkozott szabadalom szerinti eljárásnál a durva kris- Jályok egyes fokozatokban való tartózkodási idejét lehet ^to.Mlyozni, ugyanez a finom kristályokra nézve azonban yjraa^geizhető el. A kristályosító berendezés azért ilyen 65 szerkezeti kialakítású, mert a durva szemcsék viszonylag kevesebb folyadékot visznek magukkal, mint a finomak. A termékben lévő kristályméret megoszlásra is csak az a követelmény, hogy a kristályok a lehető legnagyobbak legye­nek. Az ismert eljárások és berendezések hátrányosságai, fő­ként a terméket alkotó kristályok méreteinek csak korláto­zott mértékű befolyásolhatósága, a kristályok tartózkodási idejének nehéz változtathatósága, az eljárások stabilitásának korlátozottsága, valamint a termékben lévő finomabb és a durvább kristályok szétválasztásának nehézkes és költséges végrehajthatósága szükségessé tették egy olyan eljárás és annak foganatosítására szolgáló berendezés kidolgozását, amely a felsorolt hátrányosságoktól mentes, és az alkalma­zásával széles határok között beállítható kristályméret meg­oszlású termék az ismert eljárásoknál egyszerűbben és ol­csóbban nyerhető. A találmány szerinti folyamatos kristályosítási eljárásnál legalább egy kristályosítható anyagot tartalmazó oldatot kristályosító sor első lépcsőjébe tápláljuk be, minden lépcső­ben részleges kristályosítást végzünk, a részlegesen kristályo­sított szuszpenziót az egyes lépcsők között osztályozásnak vetjük alá, az utolsó lépcsőből származó szuszpenziót szepa­rátoron átbocsátjuk, a szeparátorral elkülönített kristályo­kat tartalmazó áramot az utolsó lépcsőbe visszavezetjük, a szeparátorból visszamaradt oldatot eltávolítjuk, az első lép­csőből a kristályokat termékként kitermeljük. Az eljárás lényege, hogy részlegesen növesztett kristályokat a kristályo­sító sorban két vagy több egymást követően összekapcsolt kristályosító lépcsőt magábanfoglaló körfolyamatban cirku­láltatjuk, eközben a részlegesen kristályosított szuszpenzió áramból osztályozással a durva frakciót elkülönítjük, és a részlegesen kristályosított szuszpenzió áramot a sorban rá­következő lépcsőbe vezetjük, míg a durva frakciót tartalma­zó visszatérő szuszpenzió áramot pedig a lépcsőtől a sorban megelőző lépcsőbe osztályozás nélkül ellenáramban vezet­jük, az első lépcsőből a részlegesen növesztett kristályokat és a termékkristályokat tartalmazó szuszpenziót folyadék­oszlopos osztályozó csövön keresztül vezetjük, miközben az osztályozó csövön a betáplált oldatot ellenáramban keresz­tül áramoltatva a részlegesen növesztett kristályokat az első lépcsőbe visszavezetjük, és az osztályozó csövön keresztülve­zetett, termékkristályokat tartalmazó szuszpenzióból a ter­mékkristályokat elkülönítve termeljük ki. A találmány szerinti eljárás előnyös foganatosításánál a betáplálásra kerülő oldat egy részét a folyadékoszlopos osz­tályozó csövön, másik részét pedig közvetlenül vezetjük a kristályosító sor első lépcsőjébe. Ily módon az első kristályo­sító lépcsőből, függetlenül a más szabályozó beavatkozások­ból adódóan meghatározott kristályméretnél jórészt na­gyobb termékkristályokat nyerünk. Az első lépcső folyadék­­szintjét előnyösen a folyadékoszlopos osztályozó csőbe táp­lált oldat mennyisége és a közvetlenül az első lépcsőbe táplált oldat mennyisége arányának változtatásával szabályozzuk. A találmány további előnyös foganatosításánál a folya­dékoszlopos osztályozó csövet elhagyó termékkristályokat tartalmazó szuszpenzió egy részét szabályozott mennyiségű áram formájában az első lépcsőbe visszavezetjük. Ily módon az első kristályosító lépcsőből a termékkristály kitermelést az osztályozó csőben történő osztályozástól függetlenül be­állíthatjuk. Az eljárás foganatosításánál célszerűen a két egymást kö­vető lépcső között áramló részlegesen kristályosított szusz­penziót hidraulikusan csatlakoztatjuk az ugyanezen két lép­cső között áramló visszatérő szuszpenzió áramhoz.

Next

/
Thumbnails
Contents