181390. lajstromszámú szabadalom • Marószerszám mélyedések készítéséhez téglafalazatból, betonból vagy egyéb rideg anyagból álló épületelemben
magyar SZABADALMI 181390 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS Nemzetközi osztályozás: Bejelentés napja: 1981. XI. 20. (3479/81) NSZOj B 28 D 1/18 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI c HIVATAL Elsőbbsége: 1980. XII. 8. (P 30 46 190.6) Német Szövetségi Köztársaság Közzététel napja: 1982. VIII. 30. Megjelent: 1985. VI. 30. V^ Szabadalmi Tár. ’. ^ ^-Zb'UJDONA JyS Feltaláló: Szabadalmas: Gloor Peter oki. mérnök, Hilti Aktiengesellschaft, Schaan, Zollikerberg, Liechtenstein Svájc Marószerszám mélyedések készítéséhez téglafalazatból, betonból, vagy egyéb rideg anyagból álló épületelemben 1 2 A találmány tárgya marószerszám mélyedések készítéséhez téglafalazatból, betonból, vagy egyéb rideg anyagból álló épületelemben, befogószáras és vágóéllel ellátott marófejes kivitelben. Ismeretes olyan marószerszám, amellyel az előregyártott, 5 rendszerint hengeres furatokban hátrametszéseket lehet kialakítani, és amely lényegileg az elülső oldalán elhelyezett marófejjel rendelkező befogó szárból áll. A marófejet excentrikusán tűzi át a befogószár, és a marófej ezen szilárdan van rögzítve. A marófejnek a befogószár középpontjától távolo- 10 1 dóan kinyúló oldalszárnyát vágóéiként képezték ki a megmunkálandó anyag eltávolítása céljára. A marószerszámot munkavégzés céljából a hagyományosan motorral hajtott eszköz forgó mozgásba hozza. Az előzőleg a marófejével együtt az épületelem furatába juttatott, 15 forgó marószerszám az excentrikusán keringő vágóélével a furatátmérőt részlegesen növelő hátrametszést hajt végre. Tapasztalat szerint ezzel az ismert eszközzel azonban mennyiségi szempontból csak nem kielégítő anyag-eltávolítás lehetséges, emellett pedig a hátrametszés nagyon félolda- 20 lasra, azaz a hengeres furat tengelyvonalához képest nem kielégítően központosra sikerül. Ezeknek a hiányosságoknak egyik fő oka az, hogy ennek a szerszámnak a kezelése problematikus, mivel az előregyártott hengeres furatban keringő marófej a befogószáron való körhagyó elhelyezése 25 folytán sugárirányban pulzáló mozgást végez, ami különösen nagy mértékben akkor nyilvánul meg, ha a hengeres furat átmérője azonos vagy csak kevéssel nagyobb, mint a marófej sugárirányú mérete az oldalszárnyai között. A hátrametszés végrehajtása érdekében való anyag-eltá- 30 volítás biztosításához a szerszám kezelőjének megfelelő erőkifejtéssel kell az említett sugárirányú elmozdulás ellen védekeznie. A szerszámon lüktetés-, illetve ütésszerűen jelentkező erők a kezelő személy idő előtti kifáradásával és ennek következtében az anyag-eltávolító teljesítmény csökkenésével járnak. Ehhez járul még az is, hogy a kimarás alakját a kezelő személy szubjektív módon határozza meg, úgy, hogy a hátrametszések az egyes kezelő személyek természetesen eltérő, illetve egyoldalú mozgási és erőkifejtési magatartáskarakterisztikái alapján féloldalasán alakulnak ki. A találmánynak az a feladata, hogy olyan marószerszámot hozzon létre, amely főként furatok hátrametszésére alkalmas, különösen nagy anyagmennyiség eltávolításával és kényelmes kezelés mellett. A találmány szerinti megoldásnál ezt azzal étjük el, hogy gyűrűszerűén képezzük ki a marófejet, amelyet a befogószárhoz viszonyítottan excentrikusán eltolt tartócsapon szabadon forgathatóan rendezünk el. A marófejnek gyűrűszerű kiképzése lehetővé teszi több vágóéi alkalmazását annak kerületén, aminek eredménye a nagy anyagmennyiség eltávolítása. A vágóéleket célszerűen egymástól változó szövegtávolságokban alkalmazzuk, hogy ezzel elősegítsük az optimális, egyenletes anyag-eltávolítást. Vágóélek helyett elvileg lehetséges keményfém-szemcséket, vagy keményfém-részecskéket is alkalmazni a marófejben, illetőleg a marófejen. Annak érdekében, hogy önműködő, számottevő kézi erőkifejtéssel nem járó hátrametszést éljünk el a marófejjel, ezt szabadon forgathatóan vezetjük a befogószárhoz képest excentrikus és párhuzamos tartócsapon. A tartócsap szerkesz-181390
