181341. lajstromszámú szabadalom • Eljárás filmképző hőrelágyuló polimerek rétegelésére szubsztrátumokra
5 181341 6 kor a folyadékfilm eltávolítása nagyobb mértékben a laminált polimer rétegen történő abszorbeáltatással megy végbe. Nyilvánvaló, hogy nem-illékony folyadékok felhasználása esetén a folyadékfilm eltávolítása lényegében abszorpciós úton történik. A folyadékfilm eltávolításának pontos mechanizmusa nem kritikus mindaddig, amíg a folyadék pompatibilis a laminált fényérzékeny réteggel. A találmány szerinti eljárással sokféle hőrelágyuló réteg laminálható. A találmány szerinti eljárás különösen előnyösen alkalmazható olyan fényérzékeny védőanyagok szubsztrátumokra való laminálására, amelyeket nyomtatott áramköri lapok előállítására szándékoznak felhasználni. A találmány szerinti eljárás szintén előnyösen alkalmazható olyan fényérzékeny rétegek szubsztrátumokra való laminálására, amelyeket litográfiás nyomólapok előállítására szándékoznak felhasználni. A találmány szerinti eljárás megvalósításakor sokféle típusú fényérzékeny védőfilm felhasználható. A fény hatására keményedő, negatívként működő védőfilmek általában olyan típusú fotopolimerizálható filmek, mint amilyeneket a 3 469 982 számú Amerikai Egyesült Államok-beli szabadalmi leírásban ismertetnek, illetve olyan típusú, fény hatására térhálósítható anyagok, mint amilyeneket a 3 526 504 számú Amerikai Egyesült Államok-beli szabadalmi leírásban ismertetnek. A pozitívként működő védőanyagok fény hatására oldható anyagok - például a 3 837 860 számú Amerikai Egyesült Államok-beli szabadalmi leírásban ismertetett o-kinon-diazid-származékok - vagy fény hatására besűríthető anyagok — például a 3 778 270 számú Amerikai Egyesült Államok-beli szabadalom szerinti biszdiazóniumsók vagy az 1 547 548 számú nagy-britanniai szabadalmi leírás szerinti aromás nitrogén-származékok — lehetnek. Előnyösen egy lefejthető hordozón levő, fény hatására folyási állapotba kerülő, nem-blokkoló, fotopolimerizálható réteget tartalmazó anyagot használunk, mint amilyet a 153 639 szám alatt benyújtott Amerikai Egyesült Államok-beli szabadalmi leírásban ismertetnek. Egy másik megoldás szerint - különösen akkor, ha a fotopolimerizálható réteg tapadós — a hordozós, polimerizálható réteg visszamaradó felülete egy eltávolítható fedőlappal védhető, vagy amikor az anyagot tekercs formájában raktározzák, a réteg felülete a hordozóanyag érintkező hátsó felületével védhető. A száraz bevonatban jelenlevő fényérzékeny készítmény vastagsága mintegy 0,0008-0,025 cm vagy ennél vastagabb. Az alkalmas lefejthető hordozóanyag - amely előnyösen nagyfokú dimenzionálís stabilitással rendelkezik a hőmérsékletváltozásokkal szemben - kiválasztására számos film szóba jöhet, ilyenek például a hosszú polimerek, így a poliamidok, poliolefinek, poliészterek, vinil-polimerek és a cellulóz-észterek. Ezek vastagsága mintegy 0,0006-0,02 cm vagy több lehet. Ha még a lehúzható hordozó eltávolítása előtt megvilágításnak tesszük ki az anyagot, akkor a hordozónak természetesen át kell engednie a ráeső sugárzás legnagyobb részét. Amennyiben a lehúzható hordozót még a megvilágítás előtt eltávolítjuk, akkor nincsenek ilyen megkötések. Egy különösen alkalmas hordozóanyag a transzparens polietilén-tereftalát film, amelynek vastagsága mintegy 0,0025 cm. Ha az anyag nem tartalmaz eltávolítható, védő hatású fedőlapot, továbbá tekercsek formájában kívánjuk raktározni, akkor adott esetben további, blokkolódás elleni védelmet biztosíthatunk, ha a lefejthető hordozóanyag hátsó oldalára ráviszünk egy vékony lazítóréteget - például viaszt vagy szilikont —, így megakadályozzuk a fotopolimerizálható réteggel való blokkolódást. Egy másik megoldás szerint a bevont fotopolimerizálható réteghez való adhézió a bevonandó hordozófelület lánggal való kezelésével vagy elektromos töltésmentesítésével előnyösen növelhető. Alkalmas, eltávolítható, védő hatású fedőlapok- amennyiben használunk — szintén a fent felsorolt polimerek közül választhatók meg (hosszú polimer filmek), továbbá vastagságuk is azokéhoz hasonló lehet. Különösen alkalmas a mintegy 0,0025 cm vastagságú polietilén fedőlap. A fent ismertetett hordozó- és fedőlapok jó védelmet nyújtanak a fotopolimerizálható védőrétegnek. Amennyiben igen gyors adhézióra van igény — például a 153 634 számú Amerikai Egyesült Államok-beli szabadalmi bejelentésben (PD-1727) ismertetett önsoijázó eljárásnál —, ott lényeges, hogy a fénynek nem kitett fényérzékeny rétegnek a polimer hordozóanyaghoz való adhéziója (Ai) meghaladja a hordozó nélküli fényérzékeny réteg szakítószilárdságát (B). Hasonlóképpen szükséges, hogy a fénynek nem kitett fényérzékeny rétegnek a szubsztrátumhoz való adhéziója (A2) meghaladja a hordozó nélküli fényérzékeny réteg szakítószilárdságát (B). Ezen túlmenően - minthogy a polimer hordozónak lefejthetőnek kell lennie a laminált fotopolimerizálható rétegről — a fényérzékeny rétegnek a szubsztrátumhoz való adhéziójának (A2) szintén nagyobbnak kell lennie a polimer hordozóhoz való adhéziójánál (azaz A,-nél). Matematikai megfogalmazásban ez a következőt jelenti: A2 > Ai > B. Ezen adhéziós erők és szakítóerők helyes egyensúlya a fényérzékeny rendszerekben úgy alakítható ki, hogy szabályozzuk a monomer és a kötőanyag egymáshoz viszonyított arányát. A fény hatására keményedő réteget polimer komponensekből (kötőanyagok), monomer komponensekből, iniciátorokból és inhibitorokból állítjuk elő. A megfelelő kötőanyagok - amelyek egyedüli kötőanyagként vagy más anyagokkal kombinálva használhatók — közül példaként a következőket említjük meg: poliakrilát- és a-alkil-poliakrilát-észterek [például poli(metil-metakrilát) és pcli(etil-metakrilát)], polivinil-észterek [például poli(vinil-acetát), poli(vinil-acetát/ akrilát), poli(vinil-acetát/metakrilát) és hidrolizált poli(vinil-acetát)], etilén/vinil-acetát kopolimerek, polisztirol kopolimerek és polimerek [például maleinsavanhidriddel és -észterekkel alkotott kopolimerek], vinilidén-klorid kopolimerek [például vinilidén-klorid/akrilonitril], vinilidén-klorid/akrilonitril], vinilidén-klorid/metakrilát- és vinilidén-klorid/vinil-acetát kopolimerek, poli(vinil-klorid) és kopolimeijei [például poli(vinil-klorid)acetát], telített és telítetlen poliuretánok, szintetikus gumik [például butadién/acetonitril, akrilonitril/butadién/sztirol, metakrilát/akrilonitril/butadién/sztirol kopolimerek, 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
