181273. lajstromszámú szabadalom • Eljárás karbamidgyártási hulladékvíz hasznosítására
181273 MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI találmány Bejelentés napja: 1981. II. 16. (374/81) Közzététel napja: 1982. VIII. 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1985. II. 28. Nemzetközi osztályozás: NSZO3 : C 02 F 1/06 Feltalálók: Szabadalmas: Baradits György fizikus 20%, Biazsek István okleveles vegyészmérnök 20%, Péti Nitrogénművek, Várpalota Várpalota, Bokor László okleveles vegyészmérnök 15%, Veszprém, Lukácsi Imre okleveles vegyészmérnök 15%, Schneider János okleveles vegyészmérnök 15%, Tájiét Tibor okleveles vegyészmérnök 15%, Várpalota Eljárás karbamidgyártási hulladékvíz hasznosítására A találmány tárgya eljárás karbamidgyártás során képződő, általában legfeljebb 300 mg/liter koncentrációban karbamidot és legfeljebb 200 mg/liter koncentrációban ammóniát tartalmazó hulladékvíz hasznosítására. 5 Ismeretes, hogy szerte a világon a karbamidgyártó üzemekben a gyártási folyamat során képződő, a bennük levő karbamid- és ammóniatartalom viszonylag alacsony volta miatt gazdaságosan már fel nem dolgozható kondenzvizeket gőzös megbontás és ki-10 forralás után csatornára engedik. Ezek az állandóan csatornára jutó hulladékvizek azonban még az említett gőzös megbontás és kiforralás után is több szennyezőanyagot tartalmaznak, mint amennyit az iparilag fejlett országok környezetvédelmi előírásai 15 megengednek. A jelenleg üzemelő karbamidgyártó üzemek ismereteink szerint szinte mindenütt a világon az említett, vagyis legfeljebb 300 mg/liter koncentrációban karbamidot tartalmazó hulladékvizet bocsátják ki. 20 Ismereteink szerint az iparilag fejlett államokban működő karbamidgyártó üzemek közül néhány, például a Stamicaibon holland cég Geleenben működő üzeme megoldotta a karbamidgyártási hűl- 25 ladékvíz megtisztítását, a telephelyhez közvetlenül kapcsolódó szennyvízkezelő telep felépítésével. A hulladékvíz feldolgozásának ez a megoldása azonban rendkívül beruházásigényes és így igen nagy költségekkel járó. jo 2 Nyilvánvaló módon hiánypótló volna tehát egy olyan egyszerű és külön beruházás nélkül megvalósítható megoldás, amely lehetővé tenné a karbamidgyártási hulladékvíz feldolgozását és a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő tisztítását. Meglepő módon felismertük, hogy a karbamidgyártási hulladékvíz karbamidtartalmát és ammóniatartalmát a hulladékvízből eltávolíthatjuk, illetve a környezetvédelmi előírások által meghatározott koncentrációszint alá csökkenthetjük, ha a karbamidgyártási hulladékvizet a Haber-Bosch szintézis szerinti ammóniagyártásnak az alacsonyhőmérsékletű CO-konverziót elhagyó, 210—260 °C hőmérsékletű szintézisgázában eloszlatjuk. Általában ugyanis a karbamid gyártására alkalmas üzemekkel egy telephelyre telepítik technológiai egymásrautaltságukra tekintettel az ammóniagyártásra szolgáló üzemeket. Az utóbbiakban az ammóniaszintézis során képződő 210-260 °C hőmérsékletű szintézisgázt úgy hűtik, hogy vizet fecskendeznek bele lehetőleg telítésig. így a szintézisgáz hőmérséklete a vízzel való telítés, más néven kvencselés után 160—210 °C-ra csökken. Felismertük téhát, hogy az ammónia-szintézisgáz kvencseléséhez használt vízként felhasználhatjuk a karbamidgyártási hulladékvizet, hiszen az gyakorlatilag kloridmentes, tehát a kvencselésnél uralkodó viszonylag magas hőmérsékleteken korróziót nem okoz, ugyanakkor a benne levő karbamid és ammónia sem jelent gondot azáltal, hogy a karbamid a kvencselés hőmérsékletén hőbomlást szen-181273
