181273. lajstromszámú szabadalom • Eljárás karbamidgyártási hulladékvíz hasznosítására
181273 3 4 vedve széndioxiddá és ammóniává alakul át, a belőle képződött ammónia, illetve a hulladékvízben már jelenlevő ammónia pedig a szintézisgáznak a kvencselést és a C02-abszorpciót követő tisztítása során a szintézisgáz eredeti szennyező komponenseivel 5 együtt eltávolítható. Az említett 210—260 °C hőmérsékletű, kvencselendő ammónia-szintézisgáz 125 000—250 000 nM3/óra nagyságú térfogatáramára vonatkoztatva célszerű 5-25 nr/óra mennyiségű 10 kvencselő vizet felhasználni, vagyis 1 m3 vízzel 5000-50 000 Nm3 szintézisgáz kvencselhető. Egyes esetekben a karbamidgyártó üzemben képződő hulladékvíz mennyisége akkora lehet, hogy teljes egészében fedezi az ammóniaszintézis-üzemben a kven- 15 cseléshez szükséges vízmennyiséget. Amennyiben ez az eset nem áll fenn, akkor természetesen a karbamidgyártási hulladékvíz kiegészíthető például az ammóniaszintézis-üzemben képződő kondenzvizekkel. 20 A szintézisgáz kvencselésére használt karbamidgyártási hulladékvízben a karbamid hőbomlása olyan tökéletesen végbemegy, hogy a szintézisgáztól későbbiekben elkülönített és lehűtött kvencselő víz az ammóniagyártás folyamatából való kilépése és 25 szokványos tisztítás, mégpedig gőzzel történő gáztalanítás után kazántápvízként hasznosítható. A találmány szerinti eljárásnak tehát a karbamid- és ammóniagyár együttes beruházási költségének 30 csőkkénthetőségén túlmenően az alábbi két fő előnye van: a) a karbamidgyártási hulladékvíz hasznosítható a környezet szennyezése nélkül; és 35 b) külön költségráfordítás nélkül iparilag igen értékes kazántápvíz állítható elő. A találmány szerinti eljárás egyéb előnyei szakember számára nyilvánvalóak. 40 A találmányt közelebbről a következő kiviteli példával kívánjuk megvilágítani. Példa Sztrippelő technológiájú, teljes recirkulációval működő karbamidüzemből 150-250 mg/liter karbamidot és 60-180 mg/liter ammóniát tartalmazó hulladékvizet vezetünk el. Ugyanakkor a karbamidüzemű nyersanyagait szolgáltató ammóniaszintézis-üzemben az alacsony hőmérsékletű CO-konverzió utáni szintézisgáz hőmérsékletét a C02-abszorpció előtt 250 °C-róI 175 °C-ra csökkentjük úgy, hogy az említett karbamidgyártási hulladékvizet 12 m3/óra mennyiségben 140 000 m3/óra mennyiségű szintézisgázba befecskendezzük. Az ezt a műveletet követő hűtés során karbamidmentes, oldott anyagként mindössze ammóniát tartalmazó, vagyis lényegében tiszta kondenzvíz válik le, amelyet gőzös sztrippelés, vagyis gázkihajtás után középnyomású kazánüzemben kazántápvízként hasznosíthatunk, hiszen mindössze körülbelül 5 mg/liter ammóniát tartalmaz. Nyilvánvaló tehát, hogy a példa szerinti karbamid-ammónia termelő komplexumban a karbamidüzem szennyvízkibocsátása 12 m3/óra mennyiséggel csökken, ugyanakkor ugyanilyen nagyságrendben képződik kazántápvízként hasznosítható kondenzvíz az ammóniagyártó üzemben anélkül, hogy az ammóniagyártás fajlagos energiaigénye növekedne. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás karbamidgyártási hulladékvíz hasznosítására, azzal jellemezve, hogy legfeljebb 300 mg/liter karbamidot és 200 mg/liter ammóniát tartalmazó hulladékvizet ammóniagyártó üzemben az alacsonyhőmérsékletű CO-konverziót elhagyó szintézisgázba befecskendezzük, majd önmagában ismert módon eltávolítjuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a befecskendezés során 1 m3 vizet adagolunk 5000-50 000 Nm3 210-260 °C hőmérsékletű szintézisgázhoz. A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 84.4292 - Zrínyi Nyomda, Budapest 2
