181267. lajstromszámú szabadalom • Eljárás felületre kipermetezett porlasztott folyadékok mennyiségének és elosztásának meghatározására
5 181267 6 riás módszerhez képest 1 :6,5 arányú. Az 1000 mintára számítható átlagköltség a találmány szerinti eljárásnál az említett többi módszerhez képest csak 25-50%. Közvetett gazdasági előnyt jelent, hogy az eljárás gyorsasága miatt a permetezés során a hatékonyság és a szerhasznosulás a helyszínen optimálható. A találmányt az alábbiakban példák segítségével az ábrák alapján ismertetjük közelebbről. Az eljárás bemutatásakor az ábrák jelöléseire hivatkozunk. A rajzokon az 1. ábra a permetezçgépet és az ismert összetételű permedé elkészítését, a 2. ábra a növényminta készítését, a 3. ábra a vizsgálati minta készítését, a 4. és 5. ábra permetezés hossz- és keresztirányú szórásképének meghatározását, növénymintákról és tesztiapokról, az 5. ábra a vizsgálati minták jelzőion tartalmának potenciometrikus meghatározását ábrázolja. 1. példa Szőlőültetvényre kipermetezett permedé levélzeten felfogott mennyiségének és eloszlásának meghatározása A lisztharmat elleni védekezést KERTITOX NA-10 típusú növényvédőgéppel, Karathane LC növényvédőszerrel végeztük. Az 1. ábrán láthatóan a gép 1 m3-es 1 tartályába a növényvédőszer 0,05%-os 2 vizes oldatát töltöttük, a területre való kijuttatási dózis 0,8 m3/104 m2 volt. A növénvédőgép 1 tartályában levő permedéhez, amikor annak térfogata a permetezés során mintegy 0,3 m3-re csökkent, 120-130 g káliumjodid 2 vizes oldatát töltöttük segédanyagként. A növényvédőgépre felszerelt 3 keverőszerkezettel a segédanyag és a permedé elegyét homogenizáltuk. Megfelelő keverés után a 4 kézi mintavevő szivattyú segítségével a permedéből mintegy 20- —30 • 10"6 m3 mintát vettünk, majd azt 6 desztillált vízzel 50-szeresére hígítottuk. Az 5 mérőedénybe az oldatból 5 • 10“6 m3 alikvot részt mértünk, amelyhez 5 • 10'6 m3 10%-os 7 foszfát-pufferoldatot adtunk a konstans ionerősség beállítása céljából. A permetezéskor - mint az a 2. ábrán látható - a gép 10 szórószerkezete a segédanyagot tartalmazó permetievet szórta szét. A permetezést követően a szőlő lombozatának kijelölt pontjairól 11 leveleket gyűjtöttünk. A 11 levél felületéből egy célszerűen kialakított 18 kivágó szerszámmal 2x5* 10“4 m2 felületű, kör alakú 17 növénymintát vágtunk ki, a szerszám 19 gombját működtetve. Az 5 mérőedénybe öt 17 növényminta került. A káliumjodid segédanyag leoldását a 17 növénymintákról mérőedényenként 5 • 10"6 m3 térfogatú, mintegy 70 °C hőmérsékletű 6 desztillált vízzel végeztük, maid megközelítőleg 5 perc múlva a mintákhoz 5 • 10'® m3 10%-os 7 foszfát-pufferoldatot adtunk. A vizsgálati minták jodidion-tartalmának meghatározását a 6. ábrán látható módon hordozható 9 ion mérőhöz csatiakoztatott ion-szelektív jodidérzékeny- és ezüst/ezüstklorid vonatkozási 8 elektródokkal végeztük. A kalibráció a mintákhoz hasonlóan 1 : 1 arányban 10%-os foszfát-pufferoldattal hígított káliumjodid-standardsorozattal történt 10'1—10'2 mól/m3 koncentrációtartományban. A 8 elektródokat a mérésre előkészített oldatokba merítettük, és a 9 ionmérő műszer logaritmikus skálájáról közvetlenül leolvastuk a vizsgálati minták káliumj odid-koncentrációj át. A mért értékekből közismert számítási képletek felhasználásával meghatároztuk az egységnyi levélfelületen lerakódott permedé mennyiségét és annak eloszlási jellemzőit: így az eloszlás egyenletességét a lombozat különböző zónáiban („CV érték”), a relatív fedést és a permedé visszanyerést (recovery). 2. példa Gyümölcsösben vegetációs időszakban kijuttatott permedé levélzeten felfogott mennyiségének és eloszlásának meghatározása. Az almafa-varasodás elleni védekezést KERTITOX NA-20 típusú nö'ínyvédőgéppel végeztük. A gép 2m3-es 1 tartályába Orthocid 50 WP növényvédőszer 0,2%-os 2 vizes oldatát töltöttük, a területre való kijuttatási dózis 0,8m3/104 m2 volt. Az 1. ábrán látható növényvédőgép 1 tartályában levő permedéhez, amikor annak térfogata a permetezés során mintegy 0,5 m3-re csökkent, 180-190 g káliumjodid 2 vizes oldatát töltöttük segédanyagként. A továbbiakban az eljárást az 1. példában leírtakkal azonos módon végeztük. Jelen esetben természetesen a 17 növénymintákat az almafa lombozatának kijelölt pontjairól leszedett 11 levelekből vágtuk ki. 3. példa Búzában végzett permetezés hossz- és keresztirányú szórásképének felvétele. A gabona-lisztharmat elleni védekezést virágzáskor NOVOR 1005 típusú növényvédőgéppel végeztük. A gép 1 m3-es 1 tartályába a Chinoin Fundazol 50 WP növényvédőszer 0,3%-os 2 vizes oldatát töltöttük, a területre való kijuttatás! dózis 0,2 m3/104 m2 volt. Az 1. ábrán láthatóan a növényvédőgép 1 tartályában levő permedéhez, amikor annak térfogata a permetezés során mintegy 0,3 m3-re csökkent, 100-110 g káliumjodid 2 vizes oldatát töltöttük segédanyagként. A továbbiakban az eljárást az 1. példában ismertetett módon végeztük, azzal a változtatással, hogy a permedéből történő mintavétel és így a permetlé káliumjodid-koncentrációjának mérése elmaradt. A permetezést követően mintákat gyűjtöttünk. Ennek során mint az a 4. ábrán látható, a 13 szórókeret alatt a gép tizenként m-es munkaszélességének megfelelően, hossz- és keresztirányban a tizenkét m távolságon belül 0,1 m-enként három 14 és/vagy 16 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
