181267. lajstromszámú szabadalom • Eljárás felületre kipermetezett porlasztott folyadékok mennyiségének és elosztásának meghatározására

3 181267 4 d) Fluorimetriás módszer Ennél az eljárásnál a permetfolyadékhoz fluor­eszcens indikátort adagolunk, melynek koncentrá­cióját a mintafelületekről leoldott anyagból labora­tóriumi körülmények között spektrofluoriméterrel határozzák meg. A módszer hátránya, hogy a hor­dozható műszerek választéka kicsi, a mintáknak a la­boratóriumba való szállítása pedig az optikai módszernél jelzett problémákat veti fel. A megha­tározás pontosságát a különböző kémiai összetételű rendszereknél eltérő mértékben jelentkező fluoresz­cencia-kioltás ronthatja. Az eredmények közvetlen műszeres leolvasására nincs lehetőség. A fluoreszcens indikátorok drága volta miatt az eljárás költséges. A találmány kidolgozásakor olyan eljárást kívántunk kifejleszteni, amely lehetővé teszi különböző felületekre felvitt, különböző kémiai összetételű vizes és nemvizes oldatok, emulziók, szuszpenziók mennyiségének és eloszlási egyenle­tességének meghatározását anélkül, hogy a felület­­egységre lerakodott folyadék, illetve a folyadékban levő hatóanyag mennyiségét kvantitative analizálni kellene. Ugyancsak célul tűztük ki, hogy az eljárás helyszíni kivitelezésre és mérésre alkalmas legyen, és így lehetővé tegye gépek, berendezések és azok egyes funkcionális alkatrészei, pl. porlasztók, szóró­fejek, stb. munkaminőségének ellenőrzését, beállítá­sát és beszabályozását. A találmányi gondolat szerint a kipermetezett fo­lyadék mennyiségének és eloszlásának a fenti cé­loknak megfelelő meghatározása olyan eljárással va­lósítható meg, melynek során a folyadékba egyenle­tes eloszlásban jelzőiont tartalmazó segédanyagot juttatunk. A jelzőiont a célfelületről leoldva annak a teljes kipermetezett folyadék mennyiségére és elosz­lására jellemző mennyisége a folyadék hatóanya­gától, oldószerétől, más segédanyagaitól függetlenül elektrokémiai úton a helyszínen meghatározható. A kitűzött célnak megfelelően a találmány szerinti eljárás felületre kipermetezett porlasztott folyadé­kok mennyiségének és eloszlásának meghatározására, főleg különböző kémiai összetételű vizes és nemvizes oldatok, emulziók vagy szuszpenziók esetében - melynél a folyadékot célfelületre juttatjuk és azon fölfogjuk — azon alapul, hogy folyadékba a célfelületre történő kipermetezés előtt abban jól ol­dódó, ionokra, köztük legalább egy, jelzőionként al­kalmazott, ionszelektív elektróddal potenciometrikus módon mennyiségileg meghatározható ionfajtára disszociáló segédanyagot juttatunk, a folyadékot ezután homogenizáljuk és belőle mintát veszünk, majd a folyadékot a célfelületre permetezzük, a fölvitt anyagot a célfelület ismert nagyságú megha­tározott részeiről előnyösen a permetfolyadék oldó­szerkomponensével és/vagy a jelzőion oldószerével leoldva újból vizsgálati mintákat veszünk, és a min­ták jelzőion-tartalmát a jelzőionra érzékeny ionsze­lektív elektróddal és vonatkozási elektróddal fölsze­relt ionmérővel potenciometrikus módon, a jelző­ionból célszerűen a folyadék oldószerkomponensével és/vagy a jelzőion oldószerével készített, ismert kon­centrációjú hitelesítő standardsorozattal végzett elő­zetes műszerkalibárció után meghatározzuk. 2 Az eljárás további ismérve lehet, hogy a kiperme­tezés előtt a folyadékból vett mintát előnyösen a permetfolyadék oldószerkomponensével hígítjuk, és a potenciometrikus mérések elvégzése előtt a folya­dékból és a célfelületről vett vizsgálati mintákhoz, valamint a kalibrációs standardsorozat tagjaihoz konstans ionerősséget beállító pufferoldatot adago­lunk. Az eljárás egy lehetséges módjánál a kipermetezés utáni mintavételt a területre kihelyezett ismert fe­lületű tesztlapok felületéről végezzük. Vízben oldott növényvédőszer kipermetezése ese­tén a kipermetezés előtt előnyösen 1CT1 m3 térfo­gatú permetfolyadékba megközelítőleg 200 g meny­­nyiségű jodid jelzőiont tartalmazó at. vagy a.lt. tisz­taságú káliumjodidot juttatunk, a jelzőiont tartal­mazó segédanyag teljes feloldódása után a homogén folyadékból legalább 10 • 10'6 m3 ismert térfogatú mintát veszünk, azt desztillált vízzel 50-szeresére hígítjuk, és az oldat előnyösen 5 • 10'6 m3 térfo­gatú alikvot részéhez a konstans ionerősséget beál­lító, előnyösen 5 ’ 10~6 m3 térfogatú 10%-os fosz­­fát-puffer-oldatot adunk, a kipermetezés után a jel­zőiont a mintafelületekről célszerűen megközelítőleg 70 °C hőmérsékletű, előnyösen 5 • 10'® m3 térfo­gatú desztillált vízzel leoldjuk, majd megközelítőleg 5 perc múlva a mintákhoz előnyösen 5 • 10'6 m3 térfogatú 10%-os foszfát-pufferoldatot adunk, ez­után egy jodidion-szelektív és egy vonatkozási elekt­róddal fölszerelt, előzetesen 10_I —10-2 mól/m3 koncentrációtartományban a mintákhoz hasonlóan 1 : 1 arányban 10%-os foszfát-pufferoldattal hígított káliumjodid standardsorozattal kalibrált univerzális ionmérővel a minták jodidion-koncentrációját meg­határozzuk. A kipermetezés utáni mintavételt a folyadékkal bepermetezett növények leveleiből kivágott, elő­nyösen 5 • 10'4 m2 nagyságú, pl. kör alakú minta­­felületekről, míg más esetben a permetezés előtt a területre kihelyezett előnyösen ugyancsak 5 • 10~4 m2 nagyságú pl. kör alakú tesztlapok felületéről letérői végezzük. A találmány szerinti eljárás több szempontból előnyös. Az eljárás üzemi körülmények között is el­végezhető, mivel a kiértékeléshez szükséges mű­szerek hordozható kivitelben is rendelkezésre állnak. Az értékelés közvetlenül a célfelületről történik, így a tényleges felületi anyageloszlás határozható meg. Az eljárás során párolgási veszteséggel nem kell számolni. Az eljárás a munkafolyamat zavarása nélkül folyik, és a helyszínen történő azonnali ki­értékelés után a vizsgált gépek beállítása elvégezhető. A jelzőiont tartalmazó segédanyag a kipermetezendő folyadék összetételének megfelelően változtatható, valamint a segédanyag mennyisége a területegységre megadott fölvitt dózistól függően szintén változtat­ható. A teljes mérési idő valamennyi korábbi eljá­ráshoz képest lényegesen rövidebb, az eljárás pedig igen egyszerű, és végrehajtása nem igényel kvalifikált szakembereket. A találmány szerinti eljárás gazdaságilag a kis be­ruházási költség miatt kedvező. Az említett többi módszenei összehasonlítva a beruházás költsége az optikai módszerhez képest megközelítőleg 1 :200, az izotópos módszerhez képest 1 :9 és a fluorimet-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents