181189. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hidromechanizációs módszerrel épülő hányók rézsüfelülete állékonyságának biztosítására, valamint folyadékátbocsátó elem, különösen az eljárás foganatosításához

3 181189 4 is — jelentősen lecsökkenhetnek. A hányó magasítá­sával jelentkező nagyobb terhelés hatására a piezo­­metrikus szint megemelkedik, ami a rézsű állékony­ságát veszélyezteti. Ilyen módszerrel csak korláto­zott magasságú hányok építhetők, nagy anyag- és élőmunka ráfordítással. A szivárgó vizek összegyűjtésére olyan megoldás is ismeretes, amely szerint a támasztó és határoló testben vízszintesen egy vagy több egymás felett, térben egymástól oldalirányban is eltoltan húzódó szűrőréteg sávot készítenek, természetes szemcsés anyagból (pl. homok, zúzottkő, osztályozott kavics). A szemcsés anyag künettbe kerül, az anyagba héza­gosán rakott, vagy perforált csövek vannak ágyazva, amelyek biztosítják a víz összegyűjtését. E csőveze­tékhez rá keresztirányú kivezetőcsövek csatlakoznak, az összegyűjtött víz ezeken keresztül távozik. E megoldás hátránya, hogy a künettkészítés, a szem­csés anyag és a csövek elhelyezése csak géppel történhet, ezért meg kell várni a töltés kiszikkadását, hogy annak szilárdsága a beszállítást végző gépek számára szükséges értéket elérje. További hátrányt jelent, hogy a szemcsés szűrőanyagot a szűrőszabály­nak megfelelően, osztályozottan kell beépíteni, és mind a szűrőréteg-sávot, mind a csővezetékeket csak nagy élőmunka-ráfordítással lehet elhelyezni. Végül hátrányos tényező, hogy a szűrőréteg-sáv gyakorlati­lag csak vízszintes kiterjedésben készíthető, így fe­lette kifuthat a rézsűfelületre a szivárgási görbe. A találmány feladata, hogy olyan megoldást szol­gáltasson a lúdromechanizációs módszerrel épülő hiányok rézsűfelülete állékonyságának biztosítá­sára, amelynek segítségével - egyszerű eszközökkel, minimális élőmunka-ráfordítással, és a gépi munka szükségességének kiküszöbölésével - a depressziós görbe (szivárgási vonal) a támasztó és határoló test külső felületétől nagy biztonsággal távoltartható, és ily módon a támasztó és határolótest állékonysága biztosítható. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy a szivárgótesteket könnyű, kézi erővel, vagy mini­mális súlyú gépekkel mozgatható vízáteresztő ele­mekből is meg lehet építeni, amiből következően mind műszaki, mind gazdaságossági vonatkozásban a jelenleginél tökéletesebb rézsűbiztosítás érhető el. E felismerés alapján a kitűzött feladatot a talál­mány értelmében olyan eljárás segítségével oldottuk meg, amelynek során az ülepítőtérnél és rézsűs támasztó és határolótesttel rendelkező hányó tá­masztó és határoló testjében szivárgótesteket ké­szítünk, amelyekből az ott összegyűlt vizet a támasztó és határoló testen kívülre vezetjük, és amely eljárásra az jellemző, hogy a szivárgótesteket a hányó építésének előrehaladása ütemében egymás­hoz képest mind vízszintes, mind függőleges értelem­ben térben eltoltan - legalább részben műanyag­szalagokból préseléssel készült — panelszerű, előnyö­sen lényegében téglatest-alakú belül üreges, zárt szel­vényű folyadékátbocsátó elemekből építjük meg, mimellett a szomszédos elemeket úgy csatlakoztat­juk egymáshoz, hogy a szomszédos üregekkel lega­lább két vízkivezetési hely között összefüggő víz­vezető járatokat alakítunk ki, és ezek legalább egy részéhez vízkivezető csatornákat csatlakoztatunk. Az eljárás egy előnyös foganatosítási módja szerint a támasztó és határoló testbe — célszerűen elektro­nikus - jelzőszerkezettel összekapcsolt víznyomás­­érzékelő szerveket helyezünk el, és a szivárgótestek építését a víznyomásérzékelő szervekkel és/vagy vi­zuálisan észlelt adatok alapján végezzük. Célszerű, ha a folyadékátbocsátó elemeket a legnagyobb oldal­felületükkel a szivárgási vonalakra merőlegesen, vagy lényegében merőlegesen helyezzük el, de a min­denkori adottságok függvényében fekvő helyzetű és/vagy ferde helyzetű elemeket is alkalmazhatunk, sőt, egy szivárgórendszeren belül különböző hely­zetű elemek kombinálására is sor kerülhet. Egy további találmányi ismérv szerint a folyadék­átbocsátó elemek legalább egy részét kívül vagy/és belül legalább részben — előnyösen mintegy 12 • 1CT2 cm/sec vízáteresztő képességű — műanyag szűrő­szövettel (geotextíliával) borítjuk. Különösen a fenti eljárás foganatosításához hasz­nálhatók a találmány szerinti folyadékátbocsátó ele­mek, amelyekre az jellemző, hogy préselt és fűtött tűrendszerrel összehegesztett műanyagszálakból álló magrészből, és azt belülről és/vagy kívülről borító műanyag szűrőszövetből (geotextíliából) álló lapok­kal rendelkezik, és belsejében legalább két, egymás­tól célszerűen a mag anyagával azonos anyagú mere­vítőbordával elkülönített ürege van. Egy előnyös kiviteli példa szerint az elemnek két egymással párhuzamos, egymással bordával vagy bordákkal összekötött lapja van, és a lapok által határolt tér két egymással szemben levő vége tartományában a bordákkal célszerűen párhuzamos lapokkal van le­zárva. A szomszédos elemek hosszirányú kapcsolatai­nak kialakításához az elem egyik nyitott végén be­vágás, a másik nyitott végén pedig e bevágás mére­teivel lényegében azonos méretű kiugrás van. Az elemek közötti kapcsolat természetesen más módon, pl. hevederrel rögzített karmantyú segítségével is létrehozható. A találmányhoz fűződő előnyös hatások a követ­kezők: a találmány szerinti eljárás és elemek segítségével a szivárgórendszer rendkívül gyorsan és rugalmasan, a mindenkori műszaki igényeknek megfelelően építhető, úgyhogy a szivárgó vizek depressziós vo­nala nagy biztonsággal a csúszólap által határolt felületen kívül tartható. így a rézsűcsúszás teljes biztonsággal megakadályozható. Az elemek anyagá­nak és a közöttük kialakított rugalmas kapcsolatok­nak köszönhetően a szivárgótestek talajsüllyedésre nem érzékenyek. A szivárgóépítés művelete gyors és gazdaságos, hiszen az elemek poliolefin műanyag­­hulladékokból készülhetnek, és igen kis súlyuk miatt szállításuk és elhelyezésük élőmunka- és energia­­igénye csekély. A találmányt a továbbiakban a csatolt rajzok alapján ismertetjük részletesen, amelyek egyrészt a találmány szerinti eljárás célszerű foganatosítási módjait szemléltetik, másrészt a folyadékátbocsátó elem egy előnyös kiviteli példáját tartalmazzák. A rajzokon az 1. ábra függőlegesen mutatja a találmány sze­rinti eljárás egy foganatosítási módja szerint épülő hányó egy részletét, az építés kezdeti szakaszában; 5 10 IS 20 25 30 15 10 »5 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents