181177. lajstromszámú szabadalom • Eljárás L-glutaminsavat és L-aszparaginsavat tartalmazó, szinergetikus hatású készítmények előállítására
5 181177 6 A hordozó- és/vagy hígítóanyagok közül példaként a következőket soroljuk fel: keményítő, laktóz, kaldumfoszfát, magnéziumsztearát, gumiarábikum, víz, alkoholok, növényi olajok, glicerin stb. A gyógyászati készítmények szokásos gyógyszerészeti segéd- 5 anyagokat, így konzerválószereket, stabilizálószereket, antioxidánsokat, szétesést elősegítő anyagokat, ízesítőszereket, színezőanyagokat, emulgeálószereket, szuszpendálószereket, védőkolloidokat, csúsztatóanyagokat, az ozmózisnyomást befolyásoló sókat jq és/vagy pufferanyagokat is tartalmazhatnak. A gyógyászati készítményekben a hatóanyagok és az egyéb komponensek egymáshoz viszonyított súlyaránya tág határok között változhat. Az orális adagolásra szánt készítmények 1 mg hatóanyag-ke- 15 verékre vonatkoztatva például 0,2—1 mg egyéb komponenst tartalmazhatnak, míg injekciós készítmények esetén ez az arány például 1 : (10-100) lehet. A gyógyászati készítményeket előnyösen dózisegységek formájában hozzuk forgalomba. Az orális 20 adagolásra szánt dózisegységek (pl. tabletták, kapszulák, drazsék, pilulák, osztott porok stb.) dózisegységenként rendszerint 0,2-0,8 g hatóanyagkeveréket tartalmazhatnak. A rektálisan adagolandó dózisegységek hatóanyagtartalma rendszerint 0,2-1 g, 25 a parenterálisan adagolható dózisegységek hatóanyagtartalma pedig általában 0,5-8% lehet. A gyógyászati készítmények szükséges napi dózisa a kezelendő rendellenesség fajtájától, súlyosságé- 30 tói, a kezelendő egyén korától, általános egészségi állapotától, az adagolás módjától és gyakoriságától, továbbá az esetlegesen alkalmazott kiegészítő kezeléstől függően széles határok között változhat. A találmány szerint előállított gyógyászati készít- 35 mények biológiai aktivitását az alábbi kísérletek adataival igazoljuk. I. Energiatermelés és -felhasználás változásának 40 vizsgálata in vitro körülmények között 1. Izolált máj-mitokondriumok működésére gyakorolt hatás vizsgálata: 45 250-300 g testsúlyú, előzetesen nem éheztetett hím albinó patkányokat dekapitálással leöltünk, és a leölt állatok májából Siliprandi és munkatársai módszerével [European J. Biochem. 2, 332 (1967)] elkülönítettük a mitokondriumokat. 50 2,4—4,5 mg mitokondrium-fehérjét adtunk a következő összetételű inkubációs közeghez: Trisz-HC1 5,0 mmól, MgCl3 5,0 mmól, KC1 5,0 mmól, trisz-foszfát 3,0 mmól, ADP • Na2 1,0 mmól 55 (a pufferoldat térfogata 3,0 ml, pH-ja 7,4). Ezután a rendszerhez hozzáadtuk a vizsgálandó hatóanyagot, illetve hatóanyagkeveréket, majd Radelkisz OP-925 típusú műszerrel, Clark típusú oxigén-elektróda felhasználásával meghatároztuk a rend- 60 szer oxigén-felvételét. A kísérletet úgy is megismételtük, hogy az inkubációs elegyhez sem ADP • • Na2-t, sem vizsgálandó hatóanyagot nem adtunk, illetve az inkubációs elegyhez ADP • Na2 -t adtunk, vizsgálandó hatóanyagot azonban nem. 65 A következő hatóanyagokat, illetve hatóanyag-keverékeket vizsgáltuk: a) L-aszparaginsav K-só 30 #rmól b) L-glutaminsav K-só 30 Mmól c) L-aszparaginsav K-só + L-glutaminsav K-só (1:1) 15+15 Mmól d) Laszparaginsav K-só + L-glutaminsav K-só (1:2) 10+ 20 Mmól e) L-aszparaginsav K-só + L-glutaminsav K-só (2:1) 20+ 10 Mmól Az oxigénfelvétel sebességét (ngatom 02/mg mitokondrium-fehéije/perc), valamint a mért adatokból számított légzési kontroli-értékeket (oxigénfelvétel sebessége ADP jelenlétében : oxigénfelvétel sebessége ADP távollétében) és az ADP/02 hányadost az I. táblázatban soroljuk fel. I. táblázat Hatóanyag 02-felvétel sebessége Légzési kontroll ADP/02 Alapért ék* 41,77 100 Mmól ADP • Na2 128,67 3,08 0,76 100 Mmól ADP • Na2 + a) 137,86 3,30 0,72 100 Mmól ADP • Na2 + b) 89,99 2,15 1,11 100 Mmól ADP • Na2 + c) 64,33 1,54 1,55 100 Mmól ADP • Na2 + d) 32,55 0,78 3,07 100 Mmól ADP • Na2 + e) 41,09 0,98 2,43 *A sejtlégzést stimuláló ADP • Na2 -t nem adtunk az inkubációs közeghez; az inkubációs közeghez aminosavat sem adtunk. Az I. táblázat adataiból a következőket állapíthatjuk meg: Az ADP-Na2 légzésstimuláló hatását az L-aszparaginsav-káliumsó önmagában adagolva nem képes kivédeni, az önmagában adagolt L-glutaminsav-káliumsó védőhatása pedig csekély. Amennyiben az L-glutaminsav-káliumsót és az L-aszparaginsav-káliumsót 1 :1 mólarányú keverék formájában adagoljuk, a várható értékhez képest fokozódik ugyan a védőhatás,. a védőhatás mértéke azonban még mindig nem megfelelő (a sejtlégzés sebessége még mindig több mint másfélszerese a fiziológiás alapértéknek). Ezzel szemben az L-glutaminsav-káliumsó és L-aszparaginsav-káliumsó 2:1, illetve 1 :2 mólarányú keverékével a sejtlégzés sebessége a fizológiás alapértékre szorítható vissza, sőt a fiziológiás érték alá is csökkenthető. Az oxigénfelvétel sebességének csökkenése az ADP-nek ATP-vé való átalakulásával magyarázható, és az ATP-képzés mértékével arányos. 3
