181076. lajstromszámú szabadalom • Kompozíció aerob erjesztési folyamatok beindításához ill. erjesztéséhez, valamint szerves hulladékok szagtalanításához, eljárás a kompozíció előállítására, valamint eljárás szerves hulladékok gyorskomposztálására
7 181076 8 *2. példa Gyorskomposztálási folyamat beindítása Káposzta, hagymahéj és kelkáposzta hulladékokból készített 1 m3 térfogatú komposztrakás közepébe lyukat fúrunk, amely majdnem a talajig ér. 10 liter (mintegy 5 kg) száraz magőrleményt (nedvességtartalma mintegy 15%, 1. példa szerint állítjuk elő) Összekeverünk 3 liter meleg vízzel. Az így kapott anyagnak a 3/4 részét belehelyezzük az elkészíteti lyukba és befedjük a zöldséghulladékkal. A fentiek szerint készített anyag fennmaradó 1/4 részét kis részletekben a zöldséghulladék különböző részeire szórjuk illetve bekeverjük. Az így szétszórt magőrlemény-részecskékből kiindulva szövik át a mikroorganizmusok a környező anyagot. A komposztrakás közepe alatt koncentrált formában elhelyezett magőrlemény 48 órán belül 50-60 °C hőmérsékletű meleget fejleszt. így a magőrlemény körüli hulladék hőmérséklete is megnő. Ennek következtében meggyorsul a termofil mikro-' organizmusok fejlődése. Két hét elteltével a hőmérséklet csökken. 2 hónap után laza humuszt kapunk, amelyben csak a nehezebben lebontható növényi részek - mint például a kelkáposztatorzsa - található meg. A fentiekkel azonos, azonban a megőrleményt nem tartalmazó hulladékokból készített komposztrakás esetén szintén magas hőmérsékletek jönnek létre, azonban az anyag 2 hónap elteltével sokkal kevésbé jól h’imifikált. 3. példa Komposzt előállítása Abban az esetben, ha a koratavasszal levágott szőlővesszőt a szőlőskertben elégetik, az értékes tápanyagokat és nyomelemeket tartalmazó növényi hamut a szél szerteszét viszi. Találmányunk szerint a szőlővesszők égetése során, miután a tűz kialszik, a szőlővessző hamuját 1 :1 arányban összekeverjük az 1. példa szerint előállított magőrleménnyel. így a keverék, főként akkor, ha a lehűléstől fóliával történő betakarással védjük, 50- 60 °C közötti hőmérsékleteket fejleszt. A keveréket a termofil gombák és Actinomycètes micéliumai szövik át. Ha a kapott anyagot három hét elteltével lehűtjük, a terméket morzsalékos formában kiszórhatjuk a földre, anélkül, hogy a szél szétvinné. A hamuban lévő tápanyagok és nyomelemek egy részét a mikroorganizmusok felveszik és szervesen megkötik, a többi részt pedig a magőrlemény humuszanyagai adszorbeálják. 4. példa Komposzt előállítása Együttes erjesztés esetén, például amikor a magőrleményhez (a mag súlyára számított legfeljebb 40%) kellemetlen szagú baromfitrágyát adunk, elkerülhető a kellemetlen szag és ugyanakkor az együtt erjesztett massza foszfortartalma nő (a magvak foszfáttartalma a szárazanyagra vonatkoztatva mintegy 0,7%). Az ektoparazitákat tartalmazó féregtojások azonnal elpusztulnak. Ez alatt az aktív szakasz alatt a különböző komponensek reagálhatnak egymással és speciális trágyák vagy nyomelemekben különlegesen gazdag anyagok keletkezhetnek. Olyan keverékekkel, amelyeknek nagy részét (mintegy 10% magmennyiség) föld, agyag vagy bazaltliszt alkotja, jelentős hőmérsékletek érhetők el, valamint a termofil mikroorganizmusok micéliumai által teljesen átszőtt anyagot kapunk. Ilyen anyagok adagolásával az erjesztési folyamat lelassítható és a masszán belüli gázdififúzió egyenletesebben és kisebb eltérésekkel megy végbe, mivel a maximális hőmérséklet sem túl magas. Bazaltliszttel növényi tápanyagokat és nyomelemeket viszünk a keverékbe, amelyek elősegítik az agyag-humusz komplex képződését. Ez a komplex a talajok tulajdonságait rendkívül kedvezően befolyásolja. Néha szükséges káliumot adagolni, mivel a magőrlemény a szárazanyagra vonatkoztatva mintegy 3% káliumot tartalmaz. 5. példa Gombahulladék komposztálása A találmány további alkalmazási területe a champignon gombatermesztés. Ez a gomba az alacsony hőmérsékletet kedveli. Ezt a gombát ipari méretekben pincékben vagy megfelelően klimatizált helyiségekben tenyésztik. Amennyiben a gombakomposztot többszöri szedés után összegyűjtjük, az anyagot a gombamicélium teljesen átszövi. Ez a micélium nagyon életerős abban az esetben is, ha átforgatással többször szétroncsoljuk. Egyáltalán nem könnyen pusztul el, mindenekelőtt nem a téli és átmeneti évszakok külső hőmérsékleteinél. Kerti illetve mezőgazdasági célra alkalmazott champignon-komposztot jól le kell bontani. Ez mindenekelőtt magára a micéliumra érvényes, mely fehérjéjében a jelenlévő nitrogén nagy részét kötött állapotban tartja. Lebomlása úgy megy a leggyorsabban végbe, ha legalább 50 liter űrtartalmú levegős tartályokba magőrleményt töltünk és az őrlemény közepébe bizonyos közönként champignon-komposztot viszünk be. A magőrlemény gyorsan kezd erjedni és a hőcserélőként ható tartályfalon keresztül gondoskodik arról, hogy az ott lévő komposzt hőmérséklete gyorsan 30 °C fölé emelkedjen. A szubsztrátum maga a beoltás előtt a pasztörizálás során már keresztül ment előerjesztési folyamaton, melynek során a komposzt minden gyorsan lebomló alkotórészét a termofil mikroorganizmusok lebontották Ismételt hőmérsékletemelkedés a 15 °C alatti tenyészhőmérsékletű champignon-micéliumot érinti. A hőleadó törköly tartály ok a nyílásokon keresztül egyidejűleg termofil Actinomycètes spórákat adnak le a szomszédos szubsztrátumnak, amelyek azonnal megkezdik a gombaanyag feldolgozását. így további meleg termelődik, amely kifelé terjed és végül a hőérzékeny micéliumok elpusztulását okozza. A komposzt érlelése szempontjából lényeges idő-5 10 15 20 2'S 30 35 40 45 50 55 60 65 4
