181040. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rostos szerkezetű, pehely alakú növényi eredetű protein előállítására

5 181040 6 hat. Mindegyik inaktiválható a megfelelő eljárási műveletben nedvességgel, hőkezelés alkalmazásával. Ezenkívül az eljárással feldolgozott fehérjetartalmú növény (szójabab) általában aminosavakat is tartal­maz, mint amilyen például az arginin, hisztidin, lizin, tirozin, triptofán, fenil-alanin, treonin, me­­tionin, cisztin, leucin, izoleucin, valin, glicin és a glutaminsav. A szójabab legfontosabb fehérjéje a glicinin, amely különböző aminosavrészekből felépí­tett kis és nagy molekulák keveréke. A szójabab ezenkívül szénhidrátokat, hamut, szálas és kocsonyás alkotórészeket tartalmaz, ízanyagokkal együtt. A szójababot a következő műveletekkel szokásos módon szójabablisztté dolgozzuk feL E műveletek közé tartozik a szójabab mágneses elválasztása, tisz­títása, zúzóhengerek révén való zúzása, a hüvelyek eltávolítása, hőkezelése, pelyhesítése, az olaj kivo­nása és az őrlés. Az eljárást hüvelyes vagy hüvely­­telenített szójabab feldolgozására egyformán használ­hatjuk. Az eljárásnál nyersanyagként zsírmentesített vagy zsírtartalmú szójababliszt is alkalmazható. A szójababot nyersanyagként főként csigaprésben vagy más tömörítésre alkalmas gépben darabosított for­mában, mint durva lisztet, darát, lisztet, pelyhet vagy hasonló anyagot alkalmazzuk és az őrölt anya­got az olaj eltávolítása céljából szokásos oldószeres eljárással kezeljük. A leginkább szokásos oldószer a hexán, azonban más illékony, nem poláris olajoldó­szer is használható, amilyen a pentán, heptán és a benzol. Ezeken kívül kevert oldószerek is alkalmaz­hatók, mint az illékony, nem poláris olajoldószerek, 1-10% víz és illékony poláris szerves oldószer, például aceton és rövidszénláncú alkoholok, például metanol, etanol és propanol. Az őrölt anyagot oldószerétől mentesítjük és/vagy ismert módszerek alkalmazásával — például hő alkal­mazásával — szagtalanítjuk. A fehérje oldhatóságát nitrogén oldhatósági index (NŐI) és fehérje diszper­­gálhatósági index (FDI) értékekben fejezzük ki, amelyek nemzetközileg ismert indexértékek. A talál­mány szerinti eljárással feldolgozható anyag megfe­lelő NŐI értéke 30—70, előnyösen 45—60 között van. Túlságosan alacsony NŐI vagy FDI érték olyan anyagot eredményez, amely a megfelelő tömörítés­hez túlságosan laza. Túlságosan magas NŐI érték nagyon tömör darabokat eredményez, amely arány­lag nehezen hidratálható. A tömörítést a növényi fehérjeanyag rostosítására használjuk. A 731 737 számú Amerikai Egyesült Államok-beli szabadalmi leírásban ismertetett tömörítési módszert megváltoztattuk úgy, amint a következőkben még részletesen ismertetjük. Ez az eljárás a 166 101 lajstromszámú magyar szabadalmi leírásban is ismertetve van. A hatásos tömörítéshez vagy rostosításhoz a meg­határozott mennyiségű nedvességet tartalmazó őrölt anyagot (előnyösen pelyheket) egy ideig legalább 122 atmoszféra nyomáson és megfelelő hőmérsék­leten tartjuk, amely hőmérséklet elegendő a nedves­ség gőzzé alakulásához. Az anyagot olyan mértékig pirítjuk, hogy ne perzselődjön meg és mechanikailag kemény, lényegében tömör masszává tömörítjük. Az alkalmazott nyomás legalább 122 atmoszféra, általában 136-340 atmoszféra, azonban előnyösen 136-200 atmoszféra. (Az olaj legnagyobb részét már eltávolítottuk a szójababból úgy, hogy a betáp­lált szójababban már csak 1%-nál kevesebb olaj marad vissza.) Azért előnyös 136-200 atmoszféra nyomás alkalmazása, mert így kevesebb energia fej­lődik, a termék perzselődésénak lehetősége kisebb. A megadott nyomás alatt a darabok túlságosan lazán tömörítettek, így nagyon hosszú idő szükséges ahhoz, hogy valamilyen mértékű íztelenítés legyen elérhető. A megadott tartományban levő nyomás az anyag tömörödését és képlékennyé válását idézi elő, minek eredményeként lepényszerű anyag képződik. A nyomás és hőkezelés alatti képlékennyé válás eredményeként egyenletes lepény képződik. A le­pényt ezután darabokra tördeljük, amely darabok eléggé kohézív módon egyben maradnak ahhoz, hogy ezeket ki lehessen tenni forró vizes és meleg levegőn való kezelésnek, pelyhesítésnek. A találmány szerinti eljárással tömörített fehérje­tartalmú anyag hidratációs tulajdonságai a tömörítési eljárás vezérlése révén szabályozhatók. Általában minél nagyobb fokú a tömörítés, annál kisebb a hid­ratációs sebesség, és fordítva. (A találmány szerinti eljárással előállított száraz, pehelyszerű termék újra­­hidratálási ideje egy bizonyos mértékig az előbbiek figyelembevételével szabályozható.) Nem elegendő tömörítés, például 122 atmoszféra alatti nyomás esetén, vagy túlságosan alacsony fe­­héijeoldhatóság esetén olyan tömörített fehérjetar­talmú anyagdarabokat kapunk, amelyből hidratálás folyamán kása vagy pép képződik. Az anyag nedvességtartalmának 5% és 10% között kel) lenni akkor, amikor abba a berendezésbe tápláljuk, amelyben legalább 122 atmoszféra nyomá­son kezeljük. Ezt a követelményt az indokolja, hogy az ilyen berendezésben való részleges vagy teljes, gőzöléssel végzett íztelenítéshez több gőz, tehát több nedvesség szükséges. Ha nagyon sok a nedves­ségtartalom, a termék megpörkölődik vagy egyenet­lenül pirul meg. Ha a szójabab nedvességtartalma túlságosan nagy, akkor a liszt fehérjéje a kevesebb hő következtében nem pirul meg, illetve ha a meg nem pirult részeken is elegendő hőt és nyomást al­kalmazunk, akkor a hőforráshoz közelebb levő anyagrészek megperzselődnek vagy megégnek. A szójabab feldolgozásánál a kívánt eredménynek megadott nyomáson való eléréséhez általában 1,5 perc és 5 perc közötti idő szükséges. Előnyös a 3 pe i'ces időtartam alkalmazása. A szójabab anyag bármely szokásos módon kezel­hető, ha ez a kívánt eredményt adja. Például hasz­nálható fűtött lapokkal dolgozó sík felületű sajtoló­prés is. A kívánt eredmények előnyösen elérhetők a 731 737 számú Amerikai Egyesült Államok-beli sza­badalmi leírásban ismertetett csigapréssel. A csigát körülvevő külső köpenyen nincsenek lyuksorok, amelyeket más területen való felhasználásnál a kipré­selt folyadék eltávolítására használnak. Ezekre a ta­lálmányunk szerinti eljárásnál nincs szükség, mivel az általunk betáplált, őrölt szójababból az olajat már előzőleg eltávolítottuk. Az ismert csigaprésnek ilyen módosított kiviteli alakjánál egy előkezelő kamra van, amely például egy 36 cm széles és 4,3 méter hosszú gőzköpenyes folyamatos szalagkeverőként van kialakítva. Az eljárás foganatosítására szolgáló 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents