181040. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rostos szerkezetű, pehely alakú növényi eredetű protein előállítására

7 181040 8 berendezés következő műveletet végző része egy függőleges nyomóetető szerkezet, amely a szemcsés szójabab anyagot a vízszintes fő préskamrába to­vábbítja. A vízszintes fő préskamra úgy van módo­sítva, hogy a dob távolságtartó rúdjai helyébe merev, fényezett felületű lapok vannak helyezve. A fő préscsigát is módosítottuk úgy, hogy a tengely men­tén egy hegyes kúp nyúlik be az összenyomott anyag külső felületéhez abból a célból, hogy a csiga hossza mentén a belső nyomást megnövelje és így egyenletes, vékony, tömör anyagot kapjunk, mely­nek vastagsága általában 10 mm körül van. A prés egész belső felülete érintkezik a szója anyaggal, a tömörített anyaggal, ezért a prés egész belső felülete edzett és fényesre polírozott annak érdekében, hogy az anyag könnyen haladjon át a présen. A prés normál körülmények között úgy van be­állítva, hogy a kapott anyagmassza, lepény vastag­sága 6 mm és 10 mm közötti, azonban az anyag­­-lepény ettől eltérő vastagságú is lehet. A csavarpréshez fűtőtekercsek vagy fűtőkígyók is alkalmazhatók, amelyek a csavarprés házának külső fala köré vannak perelve. Ennek segítségével a csa­varprés házában egyenletes hőmérsékletet lehet biz­tosítani. Ez a fűtési mód el is hagyható akkor, ha a szójabab szemcséket egy előkezelő kamrában elő­melegítjük. Sajtolás közben a szójabab anyag kívánt hőmérséklete 150-200 "C, vagyis a köpeny belső fala nem lehet olyan hőmérsékletű, amely a szója­bab anyagot 200 °C fölé melegíti, mert 200 °C-nál magasabb hőmérséklet esetén az anyag megpörkö­­lődne. A présben a nyomás a nedvességet gőzzé ala­kítja, azonban nem az egész energia használódik fel a nedvesség elpárologtatására, hanem az energia egy része általában a szójabab anyag hőmérsékletét nö­veli. Az előírások betartása esetén a lepény (massza) nem perzselő dik meg. Az így előállított gőzzel bizo­nyos mértékű íztelenítés érhető el, azonban az anyagban még van valamelyes íz vagy babíz, és lényegében dióízüvé válik. A szójabab feldolgozásá­nak ebben a fázisában még nincs meg a pelyhesített terméknek se* fontos jellemzője. Mint már az előzőkben ismertettük, a szójabab anyag hőmérsékletének 150 °C és 200 °C között, előnyösen 165 °C és 180 °C között kell lenni. Ez részleges vagy teljes íztelenné válást biztosít, perzse­­lődés nélkül. A szójabab anyag a nyomás-kezelő be­rendezésbe való betáplálás előtt 70 °C és 90 °C közötti hőmérsékletre elő is melegíthető. Túlságosan nagy nedvességtartalmú szójabab anyag présberende­zésbe való betáplálása előtt egy megfelelő nedvesség­­tartalom eléréséig hőkezelő kamrában előmelegíthető és szárítható. Ha fűthető, sík lapokkal ellátott prést alkalmazunk, akkor a szójabab anyagot először a lapok közé tesszük, és ezután egy ideig az anyag előmelegítése céljából itt tartjuk. A csavarprésből vagy más hasonló berendezésből kapott anyagot valamilyen ismert módon darabol­juk. A darabolás végezhető késes darálással, őrléssel és aprítással. A növényi fehéijeanyagot a tömörítési eljárás révén rostosítjuk úgy, hogy egy lényegében rostos szerkezetet kapunk. A rostosítás azáltal jön létre, hogy a fehérje lényegében folytonos fázist, állapotot vesz fel. A tömörítés a különálló fehérjerészek foly­tonos fázisú fehérjévé alakítására szolgáló eljárás művelet. Tömörítés után a rostosított növényi fehérje anyagot bármely megfelelő módon szemcsésíthetjük. A szemcsésítést darabolással, majd őrléssel (például golyósmalomban, hengerekkel dolgozó malomban, tárcsás malomban) végezzük. A szemcséatésre alkal­mas módszer továbbá az aprítás (például pofás törők, kúpos darálók, sík felületű törők, forgó törők alkalmazása révén), a vágás és a forgácsolás is. Ezt követően a rostosított növényi fehérje anya­got megfelelő szemcseméretre vagy szemcseméret tartományra osztályozzuk. Az osztályozáshoz elő­nyösen rázószitát használunk. A rázószita mellett vagy helyett alkalmazható valamilyen rosta vagy rezgőszita is. A fehérje anyagot 25,4 mm és 1 mm közötti méretűre, pontosabban 25,4 mm és 1,2 mm közötti méretűre szitáljuk. A szemcseméretet elő­nyösen 4 mm és 1,2 mm közötti nagyságúra választ­hat uk. A szitált, rostos növényi fehérje anyagot a meg­felelő nedvességtartalomig hidratáljuk. A hidratálás művelete alatt esetleg ízesítő és színező anyagok is adhatók a fehérje anyaghoz. A szitált, rostosított növényi fehérje anyagot légköri vagy ennél nagyobb 1 és 2 atmoszféra közötti nyomáson, előnyösen 18 °C és 24 °C közötti hőmérsékleten, 3 és 24 óra közötti, előnyö­sen 12 óra és 18 óra közötti ideig hidratáljuk. A fehérje anyagba annyi vizet viszünk be, hogy nedves­ségtartalma 12—25 súlyszázalék, előnyösen 14—18 súlyszázalék között legyen. Például 200 g tömörí­tett, 6% nedvességtartalmú, rostos növényi fehér­jét két különböző szabványos szitaszöveten két különböző méretre választjuk szét és 22 g hideg csapvízzel olyan hidratált fehérje anyagot kapunk, melynek nedvességtartalma 15 súlyszázalék. Hidra­tálás közben színező és ízesítő szerek is hozzáad­hatok. A hidratálás bármely szokásos módon elvégez­hető. A hidratálás előnyösen végezhető úgy, hogy a fehérje anyagba intenzíven elegendő vízmennyiséget keverünk. A betáplálás és az ürítés idejét is tartal­mazó nedvesítési idő körülbelül 1 óra. A nedvesített fehérje anyagot a teljes hidratálás elérése céljából hőkezeljük. A nedvesített fehérje anyag hőkezelését előnyösen erre alkalmas edényben vagy tartályban végezzük, amelyben - a beállított hőmérsékleten — 7 és 14 óra közötti ideig állni hagyjuk. A vizes keze­léssel járó műveletek bizonyos mennyiségű, vízben oldható komponens eltávolítását is lehetővé teszik, amely komponensek például a nem kívánatos keserű ízt, babízt és szagot okozzák. Ezek egy része szere­pet játszik a szárított pelyhes termék rostszerkezeté­nek kialakításában. A hidratálási és vízfelvételi tulajdonságok a tömörítés mértékének beállításával szabályozhatók. Általában a nagyobb mértékű tömörítés esetén a hidratálás, vízfelvétel sebessége lassú, és fordítva. A hidratáld shoz használt víz pH értéke tág hatá­rok között változhat. Ennek értéke szokásosan 5 és 10 között, előnyösen 6 és 7 között változik, azon­ban legelőnyösebb, ha a lehető legközelebb van a semleges pH-hoz. 5 10 15 20 2"5 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Thumbnails
Contents