180988. lajstromszámú szabadalom • Karbonilsav- [3-(alkilkarbonilamino)-fenil]- észtereket tartalmazó herbicid szerek

3 180988 4 Matricaria sp., Helianthus sp., Chrysanthemum sp., Cichorium intybus és mások; Cruciferae: Brassica sp., Cheiranthus cheiri, Capsella sp., Thlaspi sp., Sinapis sp. és mások; Euphorbiaceae: Euphorbia, Labia tae: Lamium sp., Galeopsis sp. és mások; Leguminosae: Medicago sp., Trifolium sp., Vicia sp., Cassia sp. és mások; Malvaceae: Abutilon theophrasti, Sida sp., Hibiscus sp., Anoda és mások; Papaveraceae: Papaver sp., Escholtzia és mások; Polygonaceae: Polygonum sp. és mások; Portulacaceae: Portulaca sp. és mások; Rubiaceae: Galium sp., Richardia sp. és mások; Ranunculaceae: Delphinium sp., Adonis sp. és mások; Scrophulariaceae: Linaria sp., Digitalis sp., Veronica sp. és mások; Solanaceae: Datura sp., Solanum sp., Physalis sp. és mások; Urticaceae: Urtica ap. és mások: Umbelliferae: Daucus carota és mások. Magról kelő gyomnövények irtása esetén a fel­használt hatóanyagmennyiség hektáronként általában 1-5 kg. Az ilyen növényfajták irtása esetén a találmány szerinti készítményeket mind kikelés előtt, mind ki­kelés után alkalmazhatjuk. A készítmények nagy előnye, hogy a mezőgazdasági kultúrák, különösen a burgonya, kukorica, rizs, szója és búza kultúrák spe­cifikusan jól elviselik őket. A találmány szerinti készítmények az I általános képletű vegyületeket önmagukban, egymással össze­keverve vagy más hatóanyagokkal együtt tartalmaz­hatják. A készítmények adott esetben a kívánt céltól függően egyéb lombtalanító-, növényvédő- vagy kártevőirtószereket tartalmazhatnak. Ha a készítmény hatásspektrumát kívánjuk széle­síteni, a készítményhez egyéb herbicideket is adha­tunk. Herbicid hatású keverőkomponensként például az alábbiak felelnek meg: triazinok, aminotriazolok, anilidek, diazinok, uracÜok, alifás karhonsavak és halogénkarbonsavak, helyettesített benzoesavak és ariloxikarbonsavak, hidrazidok, amidok, nitrilek, az ilyen karbonsavak észterei, karbamidsav- és tiokarba­­midsavészterek, karbamidok, 2,3,6-triklórbenziloxi­­propanil-, rodántartalmú szerek és más adalékok. Más adalékokon például az olyan nem fitotoxíkus adalékokat is érteni kell, amelyek a herbicidekkel szinergetikus hatásnövekedést válthatnak ki, ilyenek egyebek között a nedvesítőszerek, emulgeátorok, ol­dószerek és olajszerű adalékok. A találmány szerinti új szerek tehát készítmé­nyek, célszerűen porok, szórható szerek, granulátu­mok, oldatok, emulziók vagy szuszpenziók, amelyek egy vagy több I általános képletű hatóanyagot, fo­lyékony és/vagy szilárd vivőanyagot, illetve hígító­­szert és adott esetben nedvesítő, tapadást növelő, emulgeáló és/vagy diszpergáló segédanyagokat tartal­maznak. Alkalmas folyékony vivőanyagok például a víz, al.fás és aromás szénhidrogének, így benzol, toluol, xilol, ciklohexanon, izoforon, dimetilszulfoxid, di­­metilformamid, továbbá az ásványolaj frakciók. Szilárd vivőanyagként használhatunk például ásványi anyagokat, így szilikagélt, talkumot, kaolint, agyagföldet, mészkövet, kovasávat, szilikátokat és növényi anyagokat, így liszteket. Felületaktív anyagként példaképpen megnevezzük a kalciumligninszulfonátot, polioxietilénalkilfeniléte­­reket, naftalinszulfonsavakat és azok sóit, fenolszul­­fonsavakat és azok sóit, a formaldehidkondenzátu­­mokat, zsíralkoholszulfátokat, valamint a szubsztitu­­ált benzolszulfonsavakat és azok sóit. A különböző készítményekben a hatóanyag(ok) részarányát széles határokon belül változtathatjuk. A szerek körülbelül 0,1—80 súly% hatóanyagot, körülbelül 90—20 súly% folyékony vagy szilárd vivő­­anyagot, valamint adott esetben legfeljebb 20 súly% felületaktív anyagot tartalmazhatnak. A készítményeket a szokásos módon vihetjük fel, így például vízzel mint vivőanyaggal, permetezőfo­lyadék alakjában, körülbelül 100-1000 liter/ha mennyiségben. A készítményeket alkalmazhatjuk az úgynevezett „low-volume”- és „ultra-low-volume-el­­járás”-ban, valamint az úgynevezett mikrogranulátu­­mok alakjában is. Az I általános képletű vegyületeket például úgy állíthatjuk elő, hogy II általános képletű vegyülete­ket szerves bázisok, így például piridin jelenlétében vagy alkálisóik, például nátrium- vagy káliumsójuk alakjában. Ili általános képletű vegyületekkel reagáltatunk vagy foszgénnel — szervetlen vagy szerves bázisok, például nátriumhidroxid vagy dimetilanilin hozzá­adása közben — először a megfelelő, IV általános képletű klórhangyasavészterekké alakítunk, és ezeket bázisok, így például káliumkarbonát jelenlétében V általános képletű vegyületekkel hozzuk reakcióba és a termékeket önmagában ismert módon elkülönít­jük, ahol a képletekben Rj, R2 és R3 a fentiekben megadott jelentésű. Ezekben a reakciókban oldószerként például etil­­acetátot, acetonitrilt, hexánt, benzolt, toluolt, meti­­lénkloridot, széntetrakloridot, tetrahidrofuránt, di­­metilformamídot és egyéb, a reagensekkel szemben közömbös szert használhatunk. A reagáltatást mindegyik reakció esetén 0 °C és az alkalmazott oldószer forráspontja közötti hőmér­sékleten végezzük. A kiindulási anyagként alkalmazott hidroxianili­­deket önmagában ismert módon állítjuk elő a megfe­lelő savkloridok és m-aminofenol reagáltatásával. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents