180942. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés folyékony anyagok mennyiségének súlyméréssel való meghatározására
9 180942 10 12. ábra a berendezés vezérlőegységének indítójeleit adó jelformálók működési vázlata, a 13. ábra az előre meghatározott anyagszint túllépését jelző találmány szerinti jelformálók működési vázlatát szemlélteti, a 14. ábra a vezérlőegységhez tartozó időkésleltető áramkörök működési vázlatát szemlélteti, a 15. ábra a találmány szerinti órajelgenerátor működésének vázlata, a 16. ábra a találmány szerinti összegezőfokozat blokkvázlata, a 17. ábra az órajelgenerátor idődiagramja. A találmány szerinti eljárás, amely folyékony anyagok mennyiségének súlymérés alapján való meghatározására szolgál, a folyamatos anyagáramlásnak a súlymérést megelőző elosztásán alapszik, azaz az anyagnak egy sor tartályba való beöntésével megszakítás nélküli anyagáramoltatása biztosításával, majd a teli és az ürített tartályok súlyának mérése útján az anyagmennyiségek meghatározásával megy végbe. Fenti célból használt valamennyi tartálynál az 1. ábrán ábrázolt műveleti ciklust szemléltetjük a T ciklusidővel és a Q anyagmennyiség változásával, amelyet egy-egy tartályra vonatkoztatunk. A rj időszakaszban töltjük meg a tartályt az anyaggal, miközben az anyag folyamatosan ömlik. A töltést egy előre meghatározott felső szintnek megfelelő tartományban fejezzük be. Ez a felső tartomány a tartályba töltendő Q. anyagmennyiségtől, a tartály kapacitásától függ és az anyag öncsillapodásának ideje függvényében jelöljük ki. A 72 időszakaszhoz azon r7 időszakasz is tartozik, amely azon időt jelenti, amely alatt a tartályban az előre meghatározott felső szintet elért folyadékmennyiség megmérésének és a mérés eredményének rögzítését végezzük. A ts időszakasz figyelembe vétele javítja a tartály előre meghatározott felső tartományában lévő folyadék mérési eredményének pontosságát, mert ezáltal a tartály töltésekor létrejövő dinamikus hibát kiküszöböljük. A r2 időszakasz vége a tartályból való anyagkivezetés kezdetének felel meg (amely a t3 időszakaszban megy végbe). A tartály kiürítését megszakítás nélküli anyagáramlás folyamán végezzük, és a tartályban előre meghatározott szintnek megfelelő alsó tartomány elérésekor fejezzük be az ürítést. Az alsó tartomány meghatározása a tartályba előzetesen bevezetett folyadékmennyiségtől függ a tartály befogadóképessége függvényében, Figyelembe véve a tartályból kibocsátott Q. anyagmennyiséget. A tartályból kibocsátandó Q. anyagmennyiséggel összefüggő jellemzők a térfogat, és a kibocsátandó anyag súlya, valamint a tartály kiürítésének időtartama. Az alsó tartomány felső Q2 határát az a Q. anyagmennyiség határozza meg, amely a tartály kiürítésének végén a tartályban marad. Az alsó tartomány alsó Q, határát az a d anyagmennyiség határozza meg, amely a teljesen kiürült tartályban lévő nulla anyagszintnek felel meg. A Q[ -Q2 határok közötti alsó tartomány a tartályból való anyagkivezetés végét jelzi, és azt a lehetőséget biztosítja, hogy az anyagáramlás jellemzőinek esetleges eltéréseit, valamint az anyagszállításnál előforduló ürítési művelet időbeli elhúzódását figyelembe lehessen venni, és hogy ezáltal a T ciklusidőben azonos mennyiségű anyagot lehessen be- és kitölteni. A r4 időszakaszban az előre meghatározott szintű alsó szakaszban való mérés eredményét kapjuk meg, és a tartálynak az alsó és felső szintű tartományokban mért értékei különbségét kapjuk. A r4 időszakaszhoz tartozik a Tg időszakasz, amely utóbbi a tartályból való anyagürítés után a tartály előre meghatározott alsó részéig történt ürítés esetén a tartály csillapodási idejének felel meg. A t4 időszakaszhoz tartozik a r9 időszakasz is, amely az előre meghatározott szintű alsó tartományban lévő ürített tartály mérésének felel meg a csillapodási idő eltelte után. A r4 időszakaszba tartozik a rj0 időszakasz is, amelyben az előre meghatározott szintű alsó tartomány mérési eredményét rögzítjük, és a tartály felső szintjének tartományában és alsó szint-tartományában történt mérések különbségének értékét számoljuk ki. A tartály fenti mérési eredményeiből adódó különbségi érték a tartályból kivezetett Q. anyagmennyiség súlyának felel meg. A r8 időszakasz figyelembevételével a tartály előre meghatározott alsó szintű tartományában történt méréseredmény pontosságát növelhetjük a tartály ürítése közben létrejövő dinamikus hibák kiküszöbölésével. A t4 időszakasz vége megfelel a tartálynak anyaggal való töltése megkezdési idejének a következő munkaciklusban, amely munkaciklust a fent leírt módon ismételve valósítunk meg. Valamennyi alkalmazott tartály részére az alsó és felső szintű tartomány pontos meghatározása lehetővé teszi, hogy a tartály anyaggal való töltését és a tartály ürítését jelentő munkafolyamatok kezdetét és végét a tartályok alsó és felső szintű tartományaiban végrehajtott mérések eredményeként nyerjük. A csillapodási idő figyelembe vétele a művelet során a mérési eredmények szempontjából a tartályba bevezetett vagy kivezetett áramló anyag dinamikus komponenseinek kiszűrését biztosítja. A találmány szerinti eljárásnál az alkalmazott eszközök paraméterei valamennyi alkalmazott tartály befogadóképessége és súlya alapján lettek megválasztva. A tartály befogadóképességét úgy választjuk meg, hogy az előre meghatározott felső szintű tartományig töltött tartály súlya kisebb vagy azonos, mint a maximálisan megengedett terhelősúly, és az alsó szintű tartományig töltött tartály súlya nagyobb, mint a legkisebb terhelésnek megfelelő súly. A javasolt eljárás megvalósítására egy sor azonos és működés szempontjából is egyenértékű tartályt alkalmazunk. A fent leírt műveleteket valamennyi tartályban azonos ismétlődési sorrendben végezzük. Valamennyi művelet időtartama az összes tartályoknál azonos. A tartályok száma a 7!, r2, t3, r4 időszakaszok viszonyától függ. Valamennyi tartályra nézve az említett munkaműveletek T ciklusideje egy másik tartálynál végrehajtott munkaműveletek T ciklusidejéhez képest oly módon van eltolva, hogy az időeltolás által az egyik tartályba bevezetett Q anyagmennyiség a teljes tartálysor minden tartályára nézve azonos az egyes tartályokból kivezetett GL anyagmennyiséggel. A tartályokba folyamatosan bevezetendő anyagnak tartályok szerinti elosztását, és a tartályból kibocsátott anyag folyamatos anyagáramlását a folyamatok helyes sorrendjével és azok ciklikus végrehajtásával (az idő függvényében) biztosítjuk. A tartályok töltésekor az előírt időbeni folyamatok feltételének teljesítése biztosítja a folyamatos anyagáramlást, ami úgy megy végbe, hogy valamennyi tartály 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
