180942. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés folyékony anyagok mennyiségének súlyméréssel való meghatározására

11 180942 12 töltésének befejezése a tartály felső szintnek megfe­lelő tartományáig a sorra következő tartálynak az alsó szintnek megfelelő tartománytól kezdődő töltési ide­jével egyezik meg. A tartályok ciklikus feltöltésének feltételét betartva, adott számú tartályt kell oly módon alkalmaznunk, hogy a tartályok sorának első tartálya megtöltésének kezdeti időpontja a tartályok töltésiére vonatkoztatott időbeli sorrendet figyelembe véve a tartályok sorának utolsó tartálya töltésének végével essen egybe. A tartályok sorrendhelyes ürítése megszakításmentes anyagáramlást biztosít, és ezt úgy valósítjuk meg, hogy valamennyi tartály alsó szintnek megfelelő tartományig történő ürítése a következő felső szintnek megfelelő tartományig töltött tartály ürítésének kezdetével esik időben egybe. A ciklikus tartályürítés feltételének betartása adott tartályok számának alkalmazását jelenti oly módon, hogy a tar­tályok sorában az utolsó tartály ürítésének befejezése - betartva a tartályürítés időben sorrendhelyes ürítésének feltételét - a meghatározott számú tar­tályok közül az első tartálynak anyagürítési kezde­tével esik egybe. A találmány szerinti eljárás egy konkrét megvaló­sításának példáját a 2. ábrán vázolt idődiagram szem­lélteti, amely egy Q. anyagmennyiség időbeli válto­zását mutatja azonos kialakítású és működés szem­pontjából is egyenértékű tartályok sorának töltése esetén. A tartályok száma a r2, t2, r3 és r4 idősza­kaszok kölcsönös viszonyától függ. Jelen esetben a T\ időszakasz, amely az egyik tartály töltésének ideje, azonos a t3 időszakasszal, amely a tartály ürítésének az ideje, míg a r2 időszakasz a felső szintnek megfele­lő tartományig töltött tartály mérésének idejét jelenti. Ez az idő azonos azzal a t4 időszakasszal, amelyben az alsó szintnek megfelelő tartományig töltött tartály mérésének mérési eredményét kapjuk meg. A r2 = r4 időszakaszok fele akkorák, mint a rí = r3 idősza­kaszok. A r1; Tj, r3, r4 időszakaszok előre megha­tározott viszonya ezen 2. ábrán ábrázolt példa ese­tében három tartály alkalmazását feltételezi. A sor­rendhelyes munkafolyamatokból álló ciklust az 1 tar­tály részére a T i ciklusidő, a 2 tartály részére a T2 ciklusidő, a 3 tartály részére a T3 ciklusidő határozza meg. Az alkalmazott 1, 2 és 3 tartályok Ti, T2 ésT3 ciklusidő egymással azonosak, és időben úgy vannak egymáshoz képest eltolva, hogy az 1,2,3 tartályok kiürítése és töltése folyamatos anyagáramlással hajt­ható végre. A r i időszakasz vége - amikor is az 1 tartály töltése befejeződött - a T2 ciklusidő kezde­tével esik egybe, amely a 2 tartály töltésének kezdetét jelenti. A 3 tartály megtöltődésének befejezte az 1 tar­tály Ti időszakaszának kezdetével esik egybe. A töltés Ti időintervalluma végének azon Ti időszakasz kezde­tével való egybeesése, amikor egy másik 1, 2 ill. 3 tartály töltése megy végbe, valamennyi 1, 2 és 3 tar­tály részére betartandó, mert ez biztosítja az 1, 2 és 3 tartályok töltésének folyamatosságát. A r3 időszakasz végének időpontja, amikor az 1 tartály kiürült, a 2 tartály kiürítése r3 időszakaszának kezdetével esik egybe. A 2 tartály ürítésének r3 időszakaszának befe­jezése a 3 tartály kiürítési r3 intervallumának kezde­tével egyezik meg. A r3 időszakasz végpontja, amikor a 3 tartályt kiürítjük, időben az 1 tartály kiürítési r3 időszakaszának kezdetével esik egybe. Valamely 1, 2 ill. 3 tartály kiürítési t3 időszakaszának egy másik 1, 2 ill. 3 tartály kiürítési t3 időszakaszával való egye­zőségét mind a három 1, 2, 3 tartály részére szigorúan betartjuk, mert ezzel biztosítjuk az 1, 2, 3 tartályok útján a folyamatos anyagáramlást. Valamennyi 1, 2 ill. 3 tartály részére biztosított r2 és t3 időszakasz lehetővé teszi a munkafolyamat kez­désének meghatározását és egymástól való időbeli el­választását. A munkafolyamat kifejezés az 1, 2 ill. 3 tartálynak az anyaggal való töltését és kiürítését je­lenti. A találmány szerinti eljárás megvalósítása szem­pontjából azon előfeltételt kell biztosítani, mely szerint a bevezetett teljes Q anyagmennyiségnek, azo­nos időszakaszokban, a kibocsátott teljes Q. anyag­mennyiségével azonos kell hogy legyen. A találmány szerinti eljárás, amely anyagok meny­­nyíségének súlymérés alapján való meghatározására vonatkozik, különböző módon valósítható meg. Az eljárást eltérő t, , r2, r3 és r4 időszakaszok feltételei között is megvalósithatjuk. A r3, r2, r3, r4 idősza­kaszok egyik lehetséges viszonya alapján megvaló­sított eljárásnál egy sor 1, 2, ill. 3 tartályt kell alkal­maznunk. Az eljárásnak egyik egyedi esetben történt megvalósítása során (amikor is folyékony anyag mennyiségének súlymérés alapján történt meghatá­rozását végeztük), csupán két 1 ill. 2 tartályt alkal­maztunk. Anyagok mennyiségének súlymérés útján való meghatározására szolgáló eljárásunkkal az anyag­­áramlás dinamikus komponenseit az anyaggal töltött 1, 2, ill. 3 tartályok csillapodásához szükséges r2 és r4 időszakaszok alkalmazásával kizárjuk. Ha folyékony anyagról van szó, akkor a folya­dékáramlás dinamikus komponenseit a folyadéknak az 1, 2, 3 . .. tartályokban való csillapításával csök­kentjük. E célból a folyadéknak az 1, 2, 3 ... tar­tályban lévő szabad felületét csillapítjuk. Csillapító­eszközként maga a folyadék térfogata is szolgál, ha valamennyi az előírt alsó tartományban lévő folya­dékszintig töltött 1, 2, 3 ... tartályt töltjük, vagy pedig ha a felső folyadékszintig töltött 1, 2, 3 ... tartályt ürítjük. Az alsó, ill. a felső folyadékszintig töltött 1, 2, 3 ... tartályok töltésekor vagy ürítésekor, valamint a mérési eredmények kijelzésekor egy hidrosztatikus súlykomponens van jelen, amely a folyadék pontos mennyiségét kifejező eredmény hibáját okozza. Ezt a hibát azon adat útján korrigálhatjuk, amely a fo­lyadék statikus állapotára jellemző. A tartályoknak folyadékkal való megtöltésekor, kiürítésekor és mérésekor az említett hidrosztatikus súlykomponens a folyadék teljes magassága mentén, azaz az előre meghatározott alsó és felső tartományoknak megfe­lelő szintek között. Az Q anyagmennyiség meghatáro­zásának mérési eredményében a hiba kiküszöbö­léséhez egy pótlólagos súlykomponenst alkalmazunk, amelynek nagysága az 1, 2, 3 ... tartály töltésekor és ürítésekor a folyadékfelület alatti hidrosztatikus kom­ponens nagyságával azonos, azonban ez a súlykom­ponens ellenkező irányban hat. A pótlólagos súly­komponens az 1, 2, 3 ... tartály töltésekor és ürí­tésekor kompenzálja a folyadék felső felülete alatt létrejövő súlykomponenseket a folyadékoszlop teljes magassága mentén a felső és az alsó szintű tarto­mányok között a folyadékkal töltött 1, 2, 3 .. . tar-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6

Next

/
Thumbnails
Contents