180890. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés folyadékelegyek folyamatos üzemű stabilizálására

3 180890 4 nák a desztilláció élességét és szelektivitását, a külső reflux mennyiségének és hőmérsékletének megfelelő módosításával ellensúlyozzák. Ez a megoldás nagyméretű oszlopok esetén alkalmazható ugyan, kisméretű, a tudományos kutatás cél­jait szolgáló laboratóriumi berendezésekhez csatlakoztatha­tó stabilizáló oszlopok azonban — éppen méreteiknél fogva — ilyen módon nem vezérelhetők. A stabilizálás klasszikusnak számító válfajával, a gazo­linstabilizálással Aixinger—Hlinyánszky—Száva—Vaj ta: „Ásványolaj technológia” c. (Nehézipari Könyv- és Folyó­iratkiadó U. 1951) művének 48—51. oldalain; a könnyű, Ci—C4 szénatomszámú szénhidrogének elkülönítésére, a másodlagos finomító eljárásokban alkalmazott stabilizálás­sal, főként a katalitikus és termikus krakkolással, továbbá a benzinreformálással Asinger: „Bevezetés a petrolkémiába” c. (Műszaki Könyvkiadó, Bp. 1961) művében foglalkoznak. Laboratóriumi vagy kisüzemi stabilizálásra Cronkright— Butler—Leddy: „Automated batch debutanization in a pet­roleum research laboratory. General papers presented befo­re the division of Petroleum Chemistry, Inc. American Che­mical Society, New Orleans Meeting. March 20—25,1977.” c. (ACS Div. Pet. Chem. Prepr. Febr. 1977,221. p. 40—42) közleményükben atmoszferikus nyomáson és szobahőmér­sékletnél jóval alacsonyabb hőmérsékleteken például — 30 C*-on működő, szakaszos üzemű üvegkészüléket aján­lanak. Ez a megoldás azonban számos hátránnyal rendelke­zik. Az alacsony üzemi hőmérséklet rendkívül nehézkessé teszi a készülék működtetését, a minta veszteségmentes be­töltése és eltávolítása gyakorlatilag megoldhatatlan, és az üvegkészülék nem csatlakoztatható közvetlenül az atmoszfe­rikusnál jóval nagyobb, például 20—50 att nyomáson műkö­dő kísérleti berendezéshez. A találmány feladata nagy- és kisüzemi, valamint labora­tóriumi körülmények között egyaránt hatékonyan alkalmaz­ható megoldás kidolgozása. A találmány szerint ezt a feladatot azzal oldjuk meg, hogy a tölteten a nyomásesést az oszlop fenékhőmérsékletének és/vagy hőellátásának szabályozásával állandó vagy közel állandó értéken tartjuk. A találmány azon a kísérleti tapasztalatokkal igazolt felis­merésen alapul, mely szerint tetszőleges méretű, töltött stabi­­lizáló-oszlopok tetszőleges nyomáson a kivánt szelektivitás­sal üzemeltethetők, ha — az eddigi gyakorlattal ellentétben — nem a fenékhőmérsékletet tartjuk egy előre meghatáro­zott, állandó értéken, hanem az oszlop töltetén egy előre megadott, időben szigorúan állandó nyomásesést tartunk fenn. Ezért úgy járunk el, hogy az oszlop töltetének alja és teteje közötti nyomáskülönbséget méljük, a mért értéket adott esetben jelátalakítás után összehasonlítjuk az előre beállított nyomáskülönbség vagy annak megfelelő más fizi­kai paraméter értékével, és az összehasonlítás eredménye­ként kapott vezérlő jellel — adott esetben jelátalakítás és/ vagy jelerősítés után — automatikusan változtatjuk az osz­lop fenékhőmérsékletét és/vagy hőellátását. A találmány értelmében tehát — az ismert nagyüzemi stabilizálóoszlopok működésével ellentétben — az oszlop fenékhőmérsékletét, illetve hőellátását változtatjuk, ennek következtében változik a forralási sebesség, tehát változik az időegység alatt felszabaduló gőzhalmazállapotú anyag mennyisége, így az oszlop töltött szakasza alatti és fölötti tér nyomáskülönbsége minden időpillanatban automatikusan beáll a kívánt, előre megszabott értékre. A nyc..iáskülönbség fenntartandó értéke az alkalmazott oszlop paramétereitől — az oszlop mérete, a töltet magassá­ga és anyaga, a stabilizálás hőmérséklete és nyomása —, a betáplált, stabilizálandó elegy jellemzőitől — anyagösszeté­tel, áramlási sebesség, hőmérséklet és nyomás — továbbá a kívánt elválasztási élességtől függően változik. A mindenko­ri követelményeknek megfelelő nyomáskülönbséget a szak­ember előkísérletekkel könnyen meghatározhatja. A találmány szerinti berendezés lényege az, hogy a töltet alatti és feletti töltetlen zónákba egy-egy nyomásérzékelő elem van beépítve, melyek egy önmagában ismert, célszerűen villamos automatikarendszer közbeiktatásával vannak az oszlop fűtőegységével összekapcsolva. A találmányt a továbbiakban a berendezés vázlatos kap­csolási rajza segítségével részletesen ismertetjük. A találmány szerinti, lényegében töltött oszlopként kikép­zett berendezésben az 1 töltet alatt és felett egy-egy, 2 és 3 töltetlen zóna van kiképezve, melyekbe egy-egy 4 nyomásér­zékelő elem van beépítve. A 4 nyomásérzékelő elemek egy 5 különbség-jelző egység­be vannak bekötve, mely esetünkben egy 6 jelátalakító — egy 7 jelösszehasonlító- és egy 8 erősítő-egységből összeállí­tott automatikarendszer része. Megjegyezzük, hogy oltalmi körünkön belül az automatikarendszer ill. beépített egységek felépítése és működése tetszőleges, így pneumatikus, elektro­­pneumatikus vagy elektromos is lehet. A bemutatott célszerű példakénti kiviteli alaknál a 8 erősí­tő egység egy az alsó 2 töltetlen zónába beépített 9 fűtőegy­séggel van összekapcsolva. Az oszlopon az 1 töltet magasságának középső szakaszán egy 10 töltőcsonk, az oszlopfejen egy 11 tetőcsonk, míg az alsó 2 töltetlen zónánál egy 12 ürítőcsonk van kiképezve. A továbbiakban a berendezés működését ismertetjük. A stabilizálandó folyadékelegyet a 10 töltőcsonkon ke­resztül folyamatosan az oszlop töltetére vezetjük. A könnyű párlatot a 11 tetőcsonkon a stabilizált folyadékelegyet pedig a 12 ürítőcsonkon folyamatosan elvezetjük. Az oszlop 2 és 3 töltetlen zónáinak mindenkori nyomáskülönbségét a 4 nyomásérzékelő elemek és a például Barton-cellaként kikép­zett membrános 5 különbségjelző egység segítségével ellen­őrizzük. Az 5 különbségjelző egység által érzékelt nyomás­­különbséget a 6 jelátalakító egység segítségével alakítjuk és a 7 jelösszehasonlító egységre visszük át. A 7 jelösszehasonlí­tó egység összehasonlítja a mért nyomáskülönbség-értéket az előre beállított adattal, és ha a két érték között eltérést észlel, vezérlőjelet ad ki. A 7 jelösszehasonlító egység vezérlő jelét adott esetben a 8 erősítő egységen továbbítjuk a 9 fűtőegység vezérlésére. A 9 fűtőegység vezérlése folyamatosan vagy szakaszosan — ki- és bekapcsolással — végezhető. Folyamatos vezérlés esetén a vezérlő jelnek megfelelően állandóan változik a fűtőteljesítmény, míg szakaszos vezérlés esetén csak adott értékhatárok fölötti erősségű vezérlő jel hatására jön létre beavatkozás. Megfelelő élességű desztillációs vágás elérésére a 9 fűtőegységet előnyösen folyamatosan vezéreljük. A 9 fűtőegység vezérlése révén az oszlop fenékhőmérsékle­te, ill. hőellátása automatikusan változik időben úgy, hogy az oszlop 2 és 3 töltetlen zónájának nyomása közötti különb­ség időben állandó, az előre beállított értékkel egyező marad. A találmányt a továbbiakban egy példa segítségével ismer­tetjük. Példa Benzinreformálás tanulmányozására szolgáló kísérleti re­aktorberendezést kapcsolunk össze a találmány szerinti sta­bilizáló berendezéssel. A stabilizáló berendezés oszlopának műszaki adatai a következők: 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents