180881. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vér és fehérjék frakcionálására használható, aggregált polieleaktrolitok előállítására

3 180881 4 atomos telítetlen monomerből és 4—12 szénatomos telítetlen polikarbonsavból vagy anhidridből képzett kopolimerből, mely kopolimer reaktív helyeinek 2—100%-a a di-(rövid­­szénláncú)-alkilamino-(rövidszénláncú)-alkilimid- és/vagy rövidszénláncú alkilimino-di-(rövidszénláncú)-alkil-imid­­csoportokkal szubsztituált, melynek során a térhálósítás és a fenti amin-imid funkciós csoportok egy részével való szubsztituálás előtt a kopolimert inert oldószerben vagy ol­­dószerelegyben 115—160°C-on, azonban a kopolimer lá­gyulási pontja alatti hőmérsékleten, legalább 15 percen át melegítve aggregáljuk. A találmány szerint a fentebb leírt általános típusú poli­­elektrolitok jelentősen és lényegbevágóan tökéletesíthetők egy olyan aggregációs eljárás segítségével, amely nemcsak hogy nem csökkenti a fehéije-adszorpciós kapacitást, hanem meglepő módon javítja is azt egyes vérfrakcionálási rendsze­rekben. Röviden vázolva, az aggregációs eljárás az előállított polimer térhálósítás és az amin-imid funkciós csoporttal szubsztituálás előtti kezeléséből áll, xilolban vagy más, ha­sonló közömbös szerves oldószerben visszafolyatás közben forralva. E kezelést a polimer lágyuláspontja alatt mintegy 115—160 "C hőmérsékleten, legalább 15 percig, a polimer teljes aggregálódásáig folytatjuk. E kezelés után kapott ter­mék aggregálódott polimer, amely gyorsan szűrődik és a szűrőpogácsa olyan könnyen széttörhető, hogy a legtöbb esetben már nincs szükség golyós malomban való őrlésre. A leszűrt anyag száradása is gyorsabb aggregált polimer esetében. Az utóbb előállított, amin-imid funkciós csoporto­kat tartalmazó térhálósított anyag fehéijemegkötő képessé­ge nem csökken. Egy jellemző, előnyös példában az aggre­gált anyag albuminmegkötő képessége több mint háromszo­rosa a nem aggregált anyagénak. Ezek az eredmények megle­pőek, mivel azt várhatnánk, hogy a nagyobb felületű, fino­mabb eloszlású anyag adszorpciós kapacitása nagyobb az aggregált anyagénál. Az aggregált és a megfelelő kezelési jellemzők eléréséhez őrlést nem igénylő polielektrolitok tu­lajdonságai jelentősen eltérnek az őrölt, nem aggregált polie­­lektrolitétól. A különböző termékek részecskéinek szerkeze­te nem azonos. Azt találtuk, hogy e termékek fehéijemegkö­tő képességét megszabják a kémiai és fizikai tulajdonságok. A kívánt aggregált polielektrolitok előállításánál kellő figye­lemmel kell lennünk a részecskék külső héja és belső magja molekulaszerkezetének különbözőségére. Ha a részecskéket őrléssel aprítjuk fel, a héj-mag viszony megváltozik. Emiatt 1. előnyösen kerüljük a polielektrolit-részecskék méretének csökkenését és 2. a polielektrolit-részecskék kívánt szerkeze­tét olyan szintézis-sorozat segítségével hozzuk létre, amely kialakítja a meghatározott fehéijék szelektív adszorpciója és elúciója szempontjából előnyös felszíni sajátságokat és belső magszerkezetet. így az aggregáció összefügg az egész részecs­ke-szerkezettel, annak fehérjefrakcionálással szembeni kívá­nalmaival, valamint a feldolgozási előnyök létrehozásával. A találmány magában foglalja az aggregált polimer külön­féle előállítási módjait. A találmány és annak előnyei jobban megérthetők az előnyben részesített kivitelezés alábbi leírá­sából, összefüggésben a mellékelt ábrákkal, ahol az 1. ábra a találmány szerinti aggregált, vízben oldhatat­lan, térhálós polimer mikrofotogramja (200 x), a 2. ábra az 1. ábrán látható polimer egy másik, nem aggregált mintája (200 x). Általában a kiindulási polimerek — melyeket a találmány szerint aggregálunk — a már említett 3 554 985 és 3 555 001 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban közölt polimerek közé tartoznak. Előnyösen a kiindulási polimert a) 2—18 szénatomos telítetlen monomer és b) 4—12 szénatomos telítetlen polikarbonsavak és anhidridek közül kiválasztott monomer kopolimeije képezi. Az aggre­­gálási műveletet követően az aggregált polimert térhálósít­­juk és alkalmas amin-imid csoporttal szubsztituáljuk. Az alkalmas amin-imid csoportok közé nemcsak a 3 554 985 és a 3 555 001 számú amerikai egyesült államokbe­li szabadalmi leírásban közölt csoportok tartoznak, hanem az alább meghatározott ciklusos amin-imid csoportok is. A találmány szempontjából alapvetően fontos, hogy az aggregálási műveletet a térhálósítás és az amin-imid csopor­tok nagyobb részével való helyettesítés előtt hajtsuk végre. Azt találtuk, hogy ha a térhálósítást és/vagy az igen nagy­­mennyiségű funkcionális amin-imid csoporttal való szubszti­túciót a tervezett aggregálási művelet előtt hajtjuk végre, a kívánt aggregáció nem jön létre és a találmány előnyei nem valósulnak meg. Ezek az eredmények meglepőek, mert ellen­tétben állnak azzal az elvárással, hogy a funkciós csoportok jelenléte a polimert lágyabbá teszi, amely ezáltal hajlamosab­bá válik az aggregálódásra egyszerű részecske-fúzió útján. „Nagyobb rész” alatt a funkciós csoportoknak 50%-nál na­gyobb hányadát értjük. Az a körülmény, hogy az aggregálási műveletet a térháló­­sitás és/vagy a funkciós csoportok nagyobb részének hozzá­adása előtt fontos végrehajtani, részben annak a hídképző reakciónak tulajdonítható, amely a ciklusos anhidridcsopor­­tokat hoz létre a szomszédos részecske-felszíneken a külön­böző polimer molekulák vázán elhelyezkedő karboxilcso­­portok között. Ez a hídképződés különbözik a polimerek vázán találhat«! szomszédos karboxilcsoportok szokásos an­­hidridképzésétől. E különbségek szerkezetileg a következő­képpen foghatók fel: A korábbi eljárásnál — COOH COOH C C o o o A találmány szerinti eljárásnál — —1 “* HÖ COOH CC > COOH C. _J_______________ _____LO______________ Az anhidrid kopolimerek szokásosan legfeljebb 2% ned­vességet tartalmaznak és e nedvesség egy része az anhidrid­­csoportokkal reagálva karboxilcsoportokat képez, míg többi része feltehetően szabad víz formájában van jelen. Az utóbbi szárítás útján könnyen eltávolítható, míg az előbbi ciklusos vagy aciklusos anhidridcsoportok újraképződésével szaba­dul fel. Ez lassúbb folyamat, de aggregációt előmozdító körülmények között, például xilolban visszafolyatás közbeni forraláskor könnyen végbemegy. Kényelmi okokból a találmány szerinti aggregálási műve­letnek kitett előnyös kiindulási polimereket az alábbiakban EMA-típusú polimereknek nevezzük [etilén/maleinsavan­­hidrid vagy maleinsav]. Az EMA-típusú polimereket a 3 554985 és a 3 555 001 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás közli és további ismertetésükre szolgálnak a következő I. fejezet általános példái: I. A polikarbonsav monomerek egységekként akrilsavat, ak­­rilsavanhidridet, metakrilsavat, krotonsavat vagy anhidrid-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents