180859. lajstromszámú szabadalom • Áramköri elrendezés áramkörök elrendezéséhez szülséges időzítőjelek előállítására

3 : 80859 4 vábbi hátránya ennek a rendszernek az, hogy a számlálók általában billenő áramkörökből vannak felépítve, ezért olyannyira zavarérzékenyek, hogy egyes esetekben működé­sük nem megbízható, ill. különleges zavarvédelemről kell gondoskodni. . Korábban készítettek már időzítés céljára tranzisztoros felépítésű, késleltető áramkört, pl. melyet az 1 445 767 sz. angol szabadalom ismertet. Ez csak egyes meghatározott idő késleltetésére alkalmas, bonyolultabb időprogramok előállí­tására már nem alkalmas. Előnyösen inkább csak impulzu­sok megnyújtására használható. Ezért a mai igényeknek már nem felel meg. A találmánnyal célunk a fentiekben vázolt valamennyi nehézség egyidejű kiküszöbölése és olyan időzítőlánc kiala­kítása, amely maradéktalanul eleget tesz a továbbiakban megfogalmazott követelményeknek. A találmánnyal célunk tehát olyan áramköri elrendezés kialakítása, amely az alábbiakban felsorolt szigorú követel­ményeknek maradéktalanul megfelel: —-az időzítőlánc ne kívánjon többféle tápfeszültséget,- a digitális áramkörökhöz közvetlenül lehessen csatlakoz­tatni, — folyamatos időzítést biztosítson, kevés passzív alkatrész felhasználásával, ne tartalmazzon billenő áramköröket, dekódoló kapuk és komparátorok nélkül alkalmas legyen párhuzamosan futó, különböző hosszúságú időzítő jelek előállítására, kevésszámú kisfogyasztású digitális kapukból épüljön fel,- adjon lehetőséget az egy integrált áramköri tokban elhe­lyezett időzítés céljára fel nem használt kapuknak egyéb logikai funkciókra történő felhasználására, lehetőleg nagy hőmérsékleti stabilitással rendelkezzen. A találmánnyal megoldandó feladatot ennek megfelelően olyan áramköri elrendezés kialakításában fogalmazhatjuk meg, amely alkalmas áramkörök vezérléséhez szükséges idő­zítő jelek előállítására. A találmány alapja az a felismerés, hogy digitális kapu­­áramkörből. passzív elemekből és diódából álló időzítőtag­ból kettőt vagy többet egymás után sorba, láncba kötünk úgy, hogy a diódák alaphelyzetben vezetnek, az alaphelyze­tet a lánc bemenetén egy megfelelő feszültségszint közvetett vagy közvetlen kapcsolásával biztosítjuk. A találmány sze­rinti áramköri elrendezés olyan ismert áramköri elrendezés továbbfejlesztése, amely alkalmas áramkörök vezérléséhez szükséges időzítő jelek előállítására. A találmány szerinti áramköri elrendezésnek továbbfej­lesztése abban van, hogy az áramköri elrendezésnek alap­helyzetben vezető szelephatású elemből, időzítő kapuból, időzítő ellenállásból és időzítő kondenzátorból álló, legalább két időzítő tagból felépített időzítő lánca van. Az időzítő lánc bemenetére az alaphelyzetet meghatározó indító kap­csoló és esetleg munka ellenállás közvetlenül vagy közvetve, például indító kiegészítő tagon keresztül csatlakozik, az egyes időzítő kapuk kimenete és esetleg az indítás vagy invertált indító kimenet pedig vezérelt áramkör bemenetére csatlakozik. A találmánynak megfelelően célszerű, ha az időzítőláncot kapcsoló indító kiegészítő tag munka ellenállásból, indító kapuból, esetleg indító időzítő ellenállásból és indító időzítő vagy csatoló kondenzátorból áll, a kiegészítő tag kimenetét az indító kapu kimenete képezi. A találmány szerint célszerű, hogy az időzítötagok és/vagy az indító kiegészítő tag indító kapuja — a szükségnek megfe­lelően — invertáló kapu. A találmány értelmében célszerű, ha az időzítőlánc beme­neté és kimenete közvetlenül vagy közvetve egy megfelelő irányba kapcsolt visszacsatoló szelephatású elemmel, pl. dió­dával össze van kötve. Célszerű továbbá, ha az egyes indító kiegészítő és/vagy időzítő tagok kimenetére további időzítő tagot vagy tagokat, illetve időzítő-láncot vagy láncokat kapcsolunk. Célszerű még az is, ha az egyes időzítő tagok kimenetét több bemenetű ÉS-NEM kapu vagy n-edik több bemenetű Schmitt triggeres kapu bemenetére kapcsoljuk és az egyes vezérelt áramkörök bemenetét ezen kapu és/vagy kapuk kapuzott kimenetére kapcsoljuk. Célszerű még, hogy a leghosszabb időzítő tag kimenetét közvetve vagy közvetlenül esetleg egy szelephatású tagon át az időzítő-lánc kiegészítő indító tagjának esetleg egy további bemenetére kapcsoljuk. A találmányt részletesebben rajz alapján ismertetjük, ame­lyeken a találmány szerinti elrendezés néhány példakénti kiviteli alakját tüntettük fel. A rajzon az 1. ábrán: a találmány szerinti legegyszerűbb — 2 tagból álló időzítő-láncot, a 2. ábrán: az 1. ábra szerinti elrendezés idődiagramját, a 3. ábrán: invertáló és nem invertáló kapukból felépített, és esetleg újraindítható időzítő-láncot, a 4. ábrán: a 3. ábra szerinti elrendezés idődiagramját, az 5. ábrán: elágazásokkal készített és kapuzható időzítőlánc elrendezést, a 6. ábrán: egy gyakorlatban alkalmazott időzítő-lánc kap­csolását, a 7. ábrán: a 6. ábra szerinti elrendezés működésének idő­diagramját tüntettük fel. Amint az 1. ábrán látható, a találmány szerinti áramköri elrendezés egy példakénti kiviteli alakjánál az áramköri el­rendezésnek alaphelyzetben vezető első, második szelephatá­sú 16, 20 elemből, első, második 19, 23 kapuból, első, máso­dik 17, 21 ellenállásból első, második időzítő, 18, 22 konden­zátorból álló, legalább két, első, második és n-edik időzítő 11, 12, 13 tagból felépített időzítő-lánca van. Az időzítőlánc bemenetére az alaphelyzetet meghatározó indító 14 kapcsoló közvetlenül vagy közvetve, például kiegészítő tagon keresz­tül csatlakozik. Az egyes időzítő 19, 23, kapuk első, második és n-edik vezérlő B, C, D kimenete, és esetleg az indító A kimenet pedig a vezérelt áramkör(ök) bemeneteire vannak kötve. Az áramkört az U tápfeszültségről működtetjük. Az időzítő-láncot az indító 14 kapcsoló zárásával állítjuk alaphelyzetbe. Ekkor az első szelephatású 16 elem katódja földpotenciálra kerül, azaz kinyit és lehúzza a 17 ellenállás, 18 kondenzátor és 19 kapu bemenetének közös pontját, vagyis az időzítő-lánc első 11 tagját alaphelyzetbe állítja. A 19 kapu kimenete ennek megfelelően szintén logikai nulla szintre áll be, és így a következő időzítő 12 tag bemenetén lévő, szelephatású 20 elem is kinyit, melyen keresztül a 21 ellenállás, 22 kondenzátor és 23 kapu bemenetének közös pontja kerül szintén logikai nulla szintre, azaz a második időzítő 12 tag is alaphelyzetbe áll. Az időzítő-lánc első és második időzítő 11,12 tagjának megfelelően további n-edik időzítő 13 tag(ok) köthetők a lánchoz, a szükséges időzítés­nek megfelelő tagszámig. Az alaphelyzetnek megfelelően a B, C kimeneteken logikai nulla szint van, az n-edik vezérlő D kimeneten (kimeneteken) pedig szintén az időzítő 13 tag(ok) elrendezésének megfelelő alapállapotbeli kimenő jel szint van. Az indító 14 kapcsoló által kapcsolt első időzítő 11 tag bemenetét is megcsapolhatjuk, melyen keresztül az indító 14 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents