180859. lajstromszámú szabadalom • Áramköri elrendezés áramkörök elrendezéséhez szülséges időzítőjelek előállítására
5 180859 6 kapcsoló és munka 15 ellenállás által nulla és U tápfeszültség szintű vezérlő jelet nyerhetünk az indító A kimeneten. A 2. ábrán az előző áramköri elrendezés működésének idődiagramját ismertetjük, a t időtengely mentén. Az indító 14 kapcsoló indítási t0 időpillanatban történő nyitásakor a munka 15 ellenállás a 16 elem katódját és az A kimenetet pozitív logikai igen U1 szintre húzza fel, ez az indító A1 jel, ezáltal a szelephatású 16 elem lezár. Ekkor a 19 kapu bemenetén a feszültség: első TI időállandóval emelkedik a pozitív U tápfeszültség irányába, mely TI időállandót a T = R • C összefüggéssel határozhatjuk meg, ahol a T idő, az R ellenállás, a C pedig kondenzátor értéke. Az első időzítési a időtartam múlva, az első időzítés vége ti időpillanatban, amikor a 19 kapu bemeneti feszültsége eléri a komparálási Ub szintet, a 19 kapu B kimenete pozitív logikai igen U1 szintre ugrik. Ez az első vezérlő B1 jel. Ekkor a szelephatású 20 elem zár le és a 23 kapu bemenetén a feszültség a második T2 időállandóval emelkedik a pozitív U tápfeszültség felé, mely T2 időállandót az előzőekben ismertetett formulával határozhatjuk meg. A második időzítési b időtartam múlva, amikor a második időzítő 23 kapu bemeneti feszültsége éri el az Ub szintet, a második időzítés vége t2 időpillanatban, a 23 kapu C kimenete ugrik logikai igen U1 szintre. Ez a második vezérlő Cl jel. Az esetleg alkalmazott további nedik időzítő 13 tagok az előbb leírtakat követik. Az A, B, C kimenetek mindaddig pozitív feszültségen maradnak, ameddig az alaphelyzetbe állítás tx időpillanatban a 14 kapcsoló zárásával ismét alaphelyzetbe állítjuk az időzítő láncot. Ettől kezdve, amint a 2. ábrán látható — mindhárom vezérlő A, B, C kimenet logikai nulla szintre áll be, egészen az újabb indításig. A 3. ábrán az 1. ábra szerint ismertetett legegyszerűbb idözítőlánc bővített, példakénti kiviteli alakja látható azzal a különbséggel, hogy az időzítőlánc bemenetére az alaphelyzetet meghatározó 14 kapcsoló közvetetten, például az indító kiegészítő 10 tagon keresztül csatlakozik. A kiegészítő 10 tag munka 15 ellenállásból és indító és invertáló 30a kapuból áll, és a kiegészítő 10 tag kimenetét az invertáló 30a kapu invertált indító E kimenete képezi. További változat, hogy az időzítő 11 tag első időzítő és invertáló 19 a kapuval rendelkezik. A 3. ábrán ismertetjük az n-edik időzítő 13 tag egy részletes példakénti alakját. Itt az n-edik szelephatású 24 elem, az n-edik időzítő 25 ellenállás, az n-edik időzítő 26 kondenzátor és az n-edik időzítő és invertáló 27 kapu képezi az időzítő 13 tagot. A 3. ábrán tüntettük fel a találmány szerinti áramköri elrendezésnek azt a lehetséges kiviteli alakját, ahol az időzítőlánc bemenete és az invertált n-edik vezérlő F kimenete közvetlenül vagy közvetve pl. egy megfelelő irányba kapcsolt visszacsatoló szelephatású 31 elemmel, például diódával öszsze van kötve. A 3. ábra megoldásában az időzítő 11, 12, 13 tagokban vegyesen alkalmazunk 19, 23 kaput és invertáló 19a, 27a kapukat, hogy így állítsuk elő a szükséges változó polaritású EBCF kimeneteket. Alapállapotban a kiegészítő 10 tag bemenetén a 14 kapcsoló zárt, ezáltal a kiegészítő 10 tag invertáló 30a kapujának E kimenete pozitív U1 szinten van, tehát az első időzítő 11 tag szelephatású 16 eleme nyitva van, így tartva az egész időzítőláncot alaphelyzetben. Az áramkör működését a 4. ábra idődiagramja alapján ismertetjük. A 14 kapcsoló t0 időpillanatban történő nyitásakor a 15 ellenállás az invertáló 30a kapu bemenetét pozitív U tápfeszültségre húzza. Ezáltal - az E kimeneten logikai nulla szint jelenik meg. Ez a nulla szint a szelephatású 16 elemet lezárja, ezzel indítja az időzitölánc első 11 tagjának időzítését. Ekkor a 19a invertáló kapu bemenetén a feszültség: a 17 ellenállás és 18 kondenzátor által meghatározott időállandóul csökken a nulla feszültség irányába. A ti időpillanatban éri el a 19a kapu bemenete az Ub szintet, és ekkor a 19a kapu i kimenete — ellentétes irányba pozitív logikai szintre ugrik, és a 19a kapu kimenetéről az első vezérlő B1 jel 'űzethető el. A B kimenetre csatlakozik az időzítő 12 tag, az időzítő 12 taghoz pedig az időzítő 13 tag. Az időzítő 12 tag működése az 1. ábránál ismertetett időzítő 12 tagéval azonos. Az F kimenetnek a 31 elemen való visszacsatolása biztosítja, hogy az időzítőlánc önmagát újraindítsa. Látható, hogy az El, FI jelek feszültségszintje ellentétes a Bl, Cl jelek feszültségével. Az 5. ábrán a találmány szerinti áramköri elrendezés egy példakénti kiviteli alakját tüntettük fel. A kiegészítő 10 tag indító 28 ellenállásból, indító 30 kapuból, és indító időzítő 29 kondenzátorból áll, és a kiegészítő 10 tag kimenetét a 30 kapu indító G kimenete képezi. A kiegészítő 10 és/vagy az időzítő fi, 12, 13 tagok GBC kimenetére első további időzítő 1 la tagot vagy n-edik további időzítő 12a tagokat, illetve időzítőláncot vagy láncokat kapcsolunk. Itt az időzítőlánc kiegészítő 10 tagja a 29 kondenzátor segítségével időzítő funkciót is végez. A tO pillanathoz képest a 28 ellenállás és 29 kondenzátor által meghatározott időállandóval emelkedik az indító 30 kapu bemeneti feszültsége. Amikor eléri az Ub szintet, a G kimenet a pozitív logikai U1 szintre ugrik. A G kimenethez kapcsolódik a két időzítőlánc, melynek időzítő tagjai a 11,12 és 1 la, 12a tagok. Egy további lehetőséget mutatunk be az 5. ábrán azzal a módosítással, hogy az időzítő 11a tagban két vagy több bemenetű 19b kaput alkalmazunk, melynek vezérlő Z bemenetén keresztül az első vagy n-edik további időzítő 1 la, 12a tagból álló időzítőlánc időzítését tilthatjuk. A 6. ábrán egy gyakorlatban alkalmazott időzítőlánc kapcsolását mutatjuk be, ahol az egyes időzítő 11, 12, 13 tagok, illetve leghosszabb időzítő 49 tag kimenetét több bemenetű invertáló ES-NEM és/vagy n-edik több bemenetű Schmitt triggeres 33, 39 kapu vagy kapuk bemenetére kapcsoljuk és az egyes vezérelt áramkörök bemenetét ezen 33, 39 kapu ' agy kapuk első kapuzott és/vagy n-edik kapuzott M, N kimenetére kapcsoljuk. Azon kívül a leghosszabb időzítést biztosító 49 tag első több bemenetű Schmitt triggeres 30b l apu, harmadik kapuzott L kimenetét esetleg szelephatású ~4 tagon keresztül az időzítőlánc kiegészítő 10 tag a több bemenetű indító 30c kapujának, esetleg egy további bemenetére kapcsoljuk. Az időzítő 12 tag második időzítő és invertáló 23a kaput tartalmaz. A 49 tag időzítését az időzítő 35 ellenállás és időzítő 36 kondenzátor biztosítja. A gyors viszszakapcsolás a kapcsoló 37 ellenálláson és szelephatású 40 elemen keresztül történik. Az egész időzítőlánc indítása egy logikai egy-nulla átmenetnek az indító 38 bemenetre való adásával történik, a csatoló 32 kondenzátoron keresztül. Ez az időzítőlánc kapuzható és elágazásokkal rendelkező típusok közé sorolható be. Az L, M, N kimenetek logikai állapotát a 7. ábra idődiagramján tüntettük fel. Működése a következő módon történik. A 38 bemenetre adott egy-nulla logikai átmenet indítja az időzítési folyamatot. Az ÉS-NEM 33 kapuval állítjuk elő az első kapuzott M1 jelet, melynek logikai nulla állapotát alkalmazzuk az első kapuzott m időtartam alatt. A Schmitt triggeres 39 kapuval a második kapuzott NI jelet állítjuk elő a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
