180845. lajstromszámú szabadalom • Gép mezőgazdasági termények felvételére és bálázására
3 180845 4 kifejtésére képes, a bálákat a kerület mentén egyforma nagyságú erővel nyomja, valamint a törmelékekből származó veszteséget és a porképződést messzemenően kiküszöböli. A találmány a kitűzött feladatot olyan gép létrehozása révén oldja meg, amely főként széna, szalma vagy hasonló termény henger alakú bálává alakítására használható, és amelynek járműalvázon levő, vontatható és fölnyitható bálázó kamrája van, a bálázó kamrát két oldalfal és a gyakorlatilag henger alakú bálázó teret körülfogó határolófal záija körül, a bálázó tér homlokfelületeit képező oldalfalak középtengelye vízszintes és a haladási irányra merőleges irányú, az oldalfalak osztottak és síkok, a határolófal alsó terében a terményt felvevő szerkezet után vízszintes behúzó nyílás és ez után szállító szerkezet van, amely a bálázó térben levő terményt tekercselő forgómozgásba hozza, és amelynek jellemzője, hogy a bálázókamra kerületi határolása egy merev, zárt, henger alakú határolófalból áll, szállítószerkezete a bálázókamra vezetékeiben futó, végtelenített hajtóláncok között egymás után és egymástól térközzel elválasztva elhelyezett keresztrudakból áll, és hogy a keresztrudaknak a bálázó térbe való belépési hely és az ebből való kilépési hely között a határolófal belső felülete mentén végignyúló, szállító mozgáspálya van. A találmány szerinti gép további előnyös kiviteli alakjait az aligénypontok határozzák meg. A találmány szerinti gép különösen egyszerű és könnyű, továbbá olyan bálázó tere van, amely a termény töredezését, valamint a terményrészek és porrészecskék kiáramlását hatásosan meggátolja. A sima, hengeres alakú kerületi határoló fal a sajtolási művelet folyamán a képződő bála kerületére egyenletes, sugárirányban befelé irányuló, minden nehézség nélkül nagyra választható nyomással hat és a terményt pontosan az előírt alakú bálákká formálja. A határolófal belső felülete menti mozgáspályán haladó keresztirányú szállitóhidak, illetve keresztrudak a bálázó térben levő terményt gyúrási jelenségek föllépése nélkül mozgatják, illetve szállítják, továbbá maguk a szállító szerkezetrészek rendkívül egyszerű és erős kialakításúak és ezek szállító feladatának elvégzéséhez aránylag kis hajtóteljesítményre van szükség. A találmány szerinti, mezőgazdasági termények felvételére és bálázására szolgáló gépet részleteiben egy a rajzokon vázolt példaképpeni kiviteli alakkal kapcsolatban ismertetjük. Az 1. ábra a találmány szerinti gép egy példaképpeni kiviteli alakjának perspektivikus nézete. A 2. ábra az 1. ábrán vázolt gép vázlatos hosszmetszete, részben nézete, amely a bálázó kamrát zárt állapotban tünteti föl. A 3. ábra az 1. ábrán látható gép oldalnézete, amely a bálázó kamrát fölnyitott állapotban mutatja. A 4. ábra az 1. ábrán látható gép hátsónézete. Az 5. ábra a 3. ábrán föltüntetett V—V vonallal jelzett sík menti részletmetszet, részben nézet. A 6. ábra a gép egy részletének folülnézete, amely a hajtást és ennek kapcsoló szerkezetrészét mutatja. A 7. ábra a gép egy részletének metszete, részben nézete, amely a bálázó kamra helyben maradó és elfordítható részeinek csatlakozásánál a hajtóláncok kényszer útján való vezetését a bálázó kamra részek lengőcsapágyának terében szemlélteti. Az ábrákon szemléltetett gépnek 1 járműalváza, ezen belül 21 kerete, a keretet a talaj fölött tartó 22 kereke, valamint a kereket tartó 20 tengelye van. A jármű keretnek elülső oldalához 23 vontatórúd vagy hasonló vontató szerkezet van erősítve, amelynek segítségével a gép egy a rajzokon nem látható vontató járműhöz, főként egy mezőgazdasági traktorhoz kapcsolható. A gépnek vontatott járműként való kialakítása helyett ez szükség esetén például önjáró járműként is kiképezhető. A gép 1 járműalváza egy bálázó kamrát tart, amely zárt állapotban egy gyakorlatilag minden oldalán zárt 2 bálázó teret fog körül. E 2 bálázó térnek lényegében fekvő henger alakja van, melynek 5 középtengelye vízszintes és a 10 haladási irányra keresztirányú. A 2 bálázó tér homlokfelületeit egymással párhuzamos, legalább belső oldalukon sík 36 oldalfalak határozzák meg, amelyek felhajtás céljából osztottak és egy helyben maradó 32 falrészből és egy ehhez viszonyítva elfordítható 33 falrészből állnak. A 2 bálázó tér kerületi felületét túlnyomó részben egy hengeres 6 határolófal határozza meg, amely a 36 oldalfalak között mereven van beerősítve és tengelye egybeesik a 2 bálázó tér 5 középtengelyével. A bálázó kamra ennek megfelelően egy a 21 kerettel mereven összeerősített 39 elülső kamrarészből és egy fölfelé elfordítható 40 hátsó kamrarészből áll. E két kamrarész között a 14 síkban futó osztóhézag van, amely gyakorlatilag függőleges helyzetű és metszi a 20 tengelyt vagy a 10 haladási iránnyal ellentétesen szorosan a 20 tengely mögött fut. A 14 sík úgy van megválasztva, hogy a 2 bálázó tér körülhatárolt 39 elülső kamrarésze valamivel nagyobb, mint a 40 hátsó kamrarész. Az elválasztó 14 sík fölső terében a 39 elülső kamrarész és 40 hátsó kamrarész 17 lengőcsapágy révén van egymással összeerősítve. A két lengőcsapágy egy közös, a 2 bálázó tér 5 középtengelyével párhuzamos 19 lengőtengelyt határoz meg. A 40 hátsó kamrarész a 17 lengőcsapágyak segítségével a 2. ábrán látható zárt helyzetéből mintegy 90'-os szögben a 3. ábrán látható nyitott helyzetbe, fölfelé fordítható. A nyitott helyzetbe és visszafelé, záró helyzetbe való elfordítást két kettős működésű, nyomóközeggel működtetett 27 munkahenger végzi, amelyek a 36 oldalfalak 32, illetve 33 falrészeinek külső oldalán levő 26 tartómerevítőkre vannak erősítve. A bálázó kamra ismertetett felosztásának megfelelően a 6 határolófal is két, 30 és 31 részre van osztva, amelyek egy hengeres cső egy részét képezik. A 6 határolófal elülső 30 része a gép elülső alsó terében levő és lényegében a gép szélességén végignyúló 11 behúzó nyílástól az elválasztó 14 síkig tart, amely síkhoz azután a 6 határolófal hátsó 31 része csatlakozik, amely zárt bálázókamra esetén majdnem a 22 kerekek 20 tengelyéig nyúlik és az elválasztó 14 síkban, ennek alsó terében végződik. A 2 bálázó tér egyetlen nyílását a bálázókamra elülső alsó terében levő 11 behúzó nyílás képezi, amelyen keresztül a talajról fölvett termény a bálázó térbe vezethető. Erre a célra a 11 behúzó nyílás előtt és alatt a termény számára egy felvevő szerkezet van elhelyezve, amely a találmány szerinti gép esetében szokásos felszedő dobos kivitelű lehet. E 3 felvevő szerkezet segítségével az általában rendekben talajon fekvő terményt, például szénát vagy szalmát felvesszük és a bálázó térbe vezetjük. A 47 termény bevezetése céljából közvetlenül a 3 felvevő szerkezet mögött két, 13 és 13' továbbszállító henger van elhelyezve, amelyek egymás mellett a 2 bálázó tér 5 középtengelyével párhuzamos irányú tengelyek körül forognak és köpenyfelületeiknek fölső alkotói egy vízszintes síkhoz érintőlegesen helyezkednek el: A 13 és 13' továbbszállító hengerek átveszik a terményt a 3 felvevő szerkezettől és ezt a 2. ábrán föltűn tetett 10 haladási iránnyal ellentétes irányban, hátrafelé szállítják. A 13 és 13' továbbszállító hengerek a 2 bálázó tér szélességén nyúlnak végig és lehetővé teszik a terménynek a bálázó tér teljes szélességén 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
