180844. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés különböző anyagú minták nedvességtartalmának meghatározására

1808^4 8 mindig 10 relatív pontosságú tér- és frekvencia-stabilitást jelent hosszú és rövid időre egyaránt, amit a permanens mágnesanyagok szokásos C°-onkénti 0,2%-os térváltozás­­függése semmiképp sem elégít ki. Az ismert megoldásokkal szemben, ahol a permanens mágnes hőmérsékletét megfelelő szabályozó rendszerrel sta­bilizálják, a találmány szerinti berendezésben a mágnes és a rádiófrekvenciás mérőkör hőmérséklete változhat. Ez azért engedhető meg, mert a mindenkori hőmérséklethez tartozó mágneses térhez az automatikus frekvencia-szabályozó 15 készülék a rádiófrekvenciás mérőkör hangolásával megkere­si a rezonancia-feltételt és azt megtalálva, azon rajta tartja. A rádiófrekvenciás 27, 28 mérőkör hangolása az n kimenetre adott egyenfeszültségszint változtatásával történik, a feszült­­séghangolású kondenzátor segítségével. A vevőtekercsben minta nélkül a 25 etalon-minta beugrik és a rádiófrekvenciás 29 generátor a mérőkört — az f3—f4 frekvencia hangolási tartományban (1. ábra) — a vevőtekercs és kondenzátor által meghatározott frekvenciájú rezgésekkel táplálja, amely­nek amplitúdóját a 30 demodulátor egyenirányítja. Az f1( illetve f4 frekvencia értékeket úgy kell megválasztani, hogy a permanens 21 mágnes hőmérsékletváltozásából adódó mágnestér változásai, valamint a rádiófrekvenciás mérőkör és 29 generátor hőmérsékletváltozásból adódó lassú változá­sok átfoghatok legyenek. A rezonancia-feltétel teljesülése esetén a 30 demodulátor kimenetén a rezonancia-abszorp­ciónak megfelelő alakú és nagyságú szintváltozás jelenik meg. Mivel a 10 ^—10 6 relatív szintváltozás közvetlenül csak pontatlanul mérhető, ezért a mágnestér a permanens 21 mágnes pólusai közé helyezett 22 tekerccsel modulálva van, ahogy ezt már az előzőekben ismertettük. Az ilyen módon alkalmazott hangfrekvenciás moduláció következtében a 30 demodulátor kimenetén megjelenő hangfrekvenciás jelet a 31 erősítő megfelelő szintre erősíti, így a g kimenetéről a rezonancia-abszorpciós görbe lekövethető. Az automatikus frekvenciaszabályozó 15 készülék és a rezonancia-abszorpció kijelző 16 készülék felépítését a 4. ábra szemlélteti. Az automatikus frekvenciaszabályozó 15 készüléknek láncbakapcsolt visszacsatolt 33 erősítője, elekt­ronikus 34 kapcsolója, 35 integrátora, és kétstabil állapotú 36 billenőköre, ezen kívül műveleti 38 erősítője és a műveleti erősítő bemenetére kapcsolt 37 kondenzátora van. Az elekt­ronikus 34 kapcsoló h kimenete a 44 jelfogó 44b nyugvó­érintkezőjén és 39 ellenálláson át a kétstabil állapotú 36 billenőkor j kimenetére, a 35 integrátor i kimenete pedig 25a nyugvóérintkezőn keresztül a műveleti 38 erősítő bemeneté­re kapcsolt. A visszacsatolt 33 erősítő, továbbá az elektroni­kus 34 kapcsoló bemenete és a műveleti 38 erősítő n kimene­te az automatikus frekvenciaszabályozó 15 készülék egy-egy bemenetét, illetve kimenetét képezi. A rezonancia-abszorpció kijelző 16 készülék felépítését ugyancsak a 4. ábra szemlélteti, amelynek láncbakapcsolt visszacsatolt 40 erősítője, elektronikus 41 kapcsolója, 42 integrátora, 43 erősítője, azon kívül 44a munkaérintkezők­kel és 44b nyugvóérintkezőkkel ellátott 44 jelfogója, továbbá az elektronikus 41 kapcsoló referenciabemenetére kapcsolt 46 frekvenciakétszerezője van. A visszacsatolt 40 erősítő, továbbá a 46 frekvenciakétszerező bemepete a rezonancia­­abszorpció kijelző 16 készülék egy-egy bemenetét képezi. A berendezés bekapcsolásakor nyilvánvalóan a méréshez szükséges rezonancia feltétel még nem teljesül, ezért a rezo­nancia-abszorpció kijelző 16 készülék kimenetét képező 44 ? jelfogón nincs jel, így a 44b nyugvóérintkezőn és 39 ellenállá­son át a kétstabil állapotú 36 billenőkor j kimenőjele rákerül a 35 integrátor bemenetére. A kétstabil állapotú 36 billenő­kor konstans amplitúdójú jelét a 35 integrátor időben lineá­risan változó jellé alakítja, amelynek polaritása — az integ­ráló erősítő fázisfordítása miatt — ellentétes a bemenőjelhez képest és mindaddig növekszik, míg el nem éri a kétstabil állapotú 36 billenőkor billenési szintjét, amelynél aj kimene­ten a kimenőjel hirtelen polaritást vált. A polaritás-váltás hatására a 35 integrátor kimenőjele is ellentétes irányúvá válik, azaz a 35 integrátor kimenetéről 25a nyugvóérintke­zőn és a műveleti 38 erősítőn át az MMR 13 mérőkészülék kondenzátorára háromszög alakú hangoló jel kerül. A mű­veleti 38 erősítő átvitele úgy van megválasztva, hogy a há­romszögjel a rádiófrekvenciás 27, 28 mérőkör teljes hangolá­si f,—f4 frekvencia tartományát, (1. ábra) átfogva a rezo­nancia f frekvencián átmenjen. Ha a műveleti 38 erősítő n kimenetén megjelenő hangolójel a rezonancia f frekvenciát elérte — amelyet a mindenkori környezeti hőmérséklethez tartozó mágneses tér határoz meg — a rezonancia-abszorp­ció kijelző 16 készülék, a későbbiekben ismertetett módon, megszakítja 44b nyugvóérintkezőt, így a kétstabil állapotú 36 billenőkor jele nem jut rá 35 integrátorra, ezért a 35 integrátor a rezonancia frekvenciához tartozó kimenőszin­ten megáll, amelyet 37 kondenzátor tárol és ezzel az automa­tikus frekvenciaszabályozó 15 készülék megkereste a rezo­nancia-abszorpció méréséhez szükséges rezonancia-abszorp­ciós f frekvenciát. A nedvességtartalom-kiértékelő 17 készülék felépítését az 5. ábra szemlélteti. A nedvességtartalom-kiértékelő 17 ké­szüléknek láncbakapcsolt visszacsatolt 47 erősítője, elektro­nikus 48 kapcsolója, 49 integrátora, 50 csúcsdetektora, digi­tális 51 voltmérője és egyes lefutású fűrészjel 52 generátora van. A 47 erősítő és a 48 kapcsoló bemenete és a fűrészjel 52 generátor kimenete a kapcsolószerv 25b munkaérintkezőjén keresztül a nedvességtartalom-kiértékelő 17 készülék egy­­egy bemenetét, illetve s kimenetét képezi. A visszacsatoló 47 erősítőből, elektrçnikus 48 kapcsolóból és a 49 integrátorból álló nagypontosságú fázisérzékeny egyenirányító p kimene­tén előállítja a rezonancia-abszorpciós görbe első deriváltját egy egyes lefutású fűrészjel segítségével. Ilyen nagypontossá­gú fázisérzékeny egyenirányítót ismertet a 172 833 számú magyar szabadalmi leírás. A 49 integrátor p kimenetére kapcsolt 50 csúcsdetektor a rezonancia-abszorpciós görbe pozitív csúcsértékére töltődik fel és ezt a szintet tárolja, majd ezt a szintet a digitális 51 voltmérő kijelzi. Az egyes lefutású fűrészjel 52 generátornak az a feladata, hogy a rádiófrekven­ciás mérőkör frekvenciáját hirtelen egy alacsonyabb, f2 frek­venciaértékről (1. ábra) elindulva egy lassú, néhány tizedper­­cig tartó változással egy magasabb, f3 frekvenciaértékig vál­toztassa. Az alacsonyabb f2 és a magasabb f3 frekvenciák közötti frekvenciatartomány kb. 20 rezonancia-abszorpciós jelszélességnek felel meg. Az egyes lefutású fűrészjel befejező szakaszát felhasználjuk a digitális 51 voltmérő órajelének a letiltására is. A 6. ábra a rádiófrekvenciás 27 mérőkör vevőtekercs sarkain fellépő és a kimenetről levehető jelszintet mutatja, ahol a vízszintes tengelyre az f mérőfrekvencia, a függőleges tengelyre pedig a rádiófrekvenciás 29 generátor — mérő oszcillátor — amplitúdója van felrajzolva. Az U0 amplitúdó­jú oszcillátor feszültség a rezonancia-abszorpció következté­ben Up amplitúdó értékkel csökken, ez a csökkenés arányos a mérendő 26 minta nedvességtartalmával. A csökkenés 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Thumbnails
Contents