180836. lajstromszámú szabadalom • Eljárás élő szervezetek tulajdonságainak és/vagy nevelési eljárásainak vizsgálatára és/vagy az optimum megkeresésére

5 180836 6 1. példa E példában a találmány szerinti berendezésnek egy első­sorban növények tulajdonságainak es nevelési eljárásainak optimálására alkalmas kiviteli alakját mutatjuk be az 1. és 7. ábra alapján. A14 kísérleti növényeket a 2 nevelő, ill. tenyésztő felületen helyezzük el. A léghőmérsékleti gradiens maximális és mini­mális értékeit (határértékeit) a szabályozó egység program­­egységén lehet beállítani. A programozható szabályozó egy­ség érzékelőihez — amelyek a példa szerinti kiviteli alak esetében egyben a maximális és minimális léghőmérsékleti értékek érzékelői is — a levegőt a 3 teleszkopikus csövek beszivják. A friss levegőt a 8 nyíláson keresztül szívjuk be; mellette van elhelyezve a friss levegő és keringetett levegő arány beállító 9 szabályozó kar. A levegő a 10 csövön keresz­tül jut a 17 ventillátorhoz. A 17 ventillátor juttatja be a beszívott levegőt a 16 primer (homogén elrendezésű) hűtőel­párologtatón, majd a beavatkozó-kezelő egységként szolgá­ló 7 szekunder (inhomogén elrendezésű) hűtőelpárologtatón és az e felett levő, furatokkal ellátott, speciális kiképzésű 2 nevelő, ill. tenyésztő felületen keresztül a nevelő térbe. A ne­velő térbe bejuttatott, beállított hőmérséklet-eloszlású leve­gő a 2 nevelő, ill. tenyésztő tér felett függőlegesen felfelé áramlik. Egy részét az 5 nyíláson keresztül elszívjuk, másik része, a 6 nyíláson keresztül kiengedett levegő a 8 nyíláson át beszívott friss levegővel keveredik, majd a 10 csövön és a 16 primer hűtő elpárologtatón keresztül visszavezetjük a nevelőtérbe. Az esetleges regisztrálók érzékelői, továbbá a hűtőrendszerek kompresszorai és egyéb hűtéstechnikai sze­relvényei a rajzokon nincsenek feltűntetve. A 2 nevelő, ill. tenyésztő felületen a megvilágítás erőssége abszolút értékének beállítását a beavatkozó-kezelő egység­ként szolgáló függőleges irányban mozgatható 11 kerettel végezzük. A mozgatást könnyíti a 15 csigákon keresztül a 11 kerethez kapcsolódó 19 ellensúly. A 2 nevelő, ill. tenyésztő felület megvilágítási erősségének minimális és maximális ér­tékét, vagyis a gradiens nagyságát a világítási 12 keret víz­szintessel képezett szögének változtatásával lehet beállítani. A világítási 12 keretben a tetszőleges spektrumú világító eszközök, a 18 világítótestek — amelyek a berendezés egyik beavatkozó-kezelő egységét képezik — a kísérlet céljának megfelelően (például úgy, hogy egy irányban vörösben gaz­dagodjék a fény) helyezhetők el. A 4 érzékelési pontokra megvilágítást mérő érzékelők helyezhetők el, amelyek segít­ségével a 2 nevelő, ill. tenyésztő térben a fényeloszlást példá­ul a nevelt növények átlagos magasságának függvényében adott program szerint szabályozzuk. A 13 vezető síneken beállítható gyorsulással mozgatható és/vagy folyamatosan változó szórófelületü 1 csövek arra szolgálnak, hogy öntözzék (vízzel, tápoldattal stb.) és/vagy permetezzék és/vagy különböző talajféleségekkel feltöltsék és/vagy műtrágyával beszórják a nevelő tér meghatározott felületét; ezek képezik a berendezés másik beavatkozó-keze­lő egységét. A példa szerinti nevelő berendezés üzemeltetése az alábbi módon történik. Az ismertetésre kerülő beállítás esetében egymásra merőleges irányban hőmérsékleti és megvilágítási gradienst állítunk be. A kísérleti anyagot képező 14 kísérleti növényeket a kísér­let által meghatározott elrendezésben a 2 nevelő, ill. tenyész­tő felületre helyezzük. A programozható szabályozó egysé­gen beállítjuk a minimális és maximális hőmérséklet-értéke­ket, továbbá az éjszaka és nappal hosszát. A világítási 12 keretet vízszintes helyzetbe állítjuk, majd a 11 keret függőle­V ges irányú elmozdításával a megvilágítási középértéket állít­juk be. Ezután a világítási 12 keretet a vízszintestől oly mértékben térítjük el, hogy a 2 nevelő, ill. tenyésztő felület megfelelő szélein a kívánt minimális és maximális megvilágí­tási értékeket adja. A megvilágítás időtartamát, azaz az egyes világító egységek be- és kikapcsolási időpontját a ve­zérlő ill. szabályozó egység programegységen állítjuk be. Ezzel a nevelő berendezés kísérletre való előkészítését (beállí­tását) elvégeztük; a továbbiakban a beállított értékeket a berendezés szabályozó egységei automatikusan tartják, illet­ve utánállítják. A szabályozás úgy történik, hogy a 8 nyíláson beszívott friss levegő és a 6 nyíláson visszaáramló keringő levegő a 10 csövön és a 17 ventillátoron keresztül a 16 primer hűtőelpá­rologtatóhoz jut, ahol a beállított maximális hőmérsékletre hűl vagy melegszik (folyamatos hűtés-fűtés szabályozás) at­tól függően, hogy a maximális hőmérsékletet figyelő szabá­lyozó érzékelőhöz a 3 teleszkopikus csövön keresztül a beál­lított maximális értéknél melegebb vagy hidegebb levegő kerül. A maximális hőmérsékletre hűtött vagy fűtött levegő a 7 szekunder (inhomogén elrendezésű) hűtőelpárologtató­hoz jut, ahol utóhűtésen esik át. Az utóhűtés a maximális és minimális értéket érzékelő szabályozó érzékelőhöz vezető 3 teleszkopikus csöveket összekötő vonallal párhuzamosan változó mértékben folyamatosan úgy történik, hogy a hűtő­elpárologtató egyik végén a beállított maximális érték (itt nincs utóhűtés), a másik végén a beállítható minimális érték (itt a legintenzívebb az utóhűtés) alakul ki. Az 1. és 2. ábrán jól látható, hogy a megvilágítás maximá­lis értékét a 2 nevelő, ill. tenyésztő felületnek azon a szélén kapjuk, amelyhez legközelebb esik az 1 világítási 12 keret, minimális értékét pedig azon a szélen, amelytől legtávolabb esik. A 2 nevelő ill. tenyésztő felület két széle között a megvilágítási értékének a hely függvényében folytonos és monoton eloszlása alakul ki, és ezek minimuma a beállított minimális értékkel egyezik meg. A berendezés fentiek szerinti beállításával meg lehet keres­ni azt, illetve azokat a hőmérsékleti és megvilágítási kombi­nációkat, amelyekben egy növényfajta adott tulajdonsága (például búza bokrosodása) optimális. Egy a gyakorlatban megvalósított berendezésben 300 db növényi egyedet helyez­hetünk el, s ezek mindegyike— hőmérsékleti és megvilágítá­si mikroklímáját tekintve — más-más állapotban van. Ez azt jelenti, hogy 300 db hagyományos fitotron berendezést kelle­ne a kísérletben felhasználni, ha ugyanezeknek a hőmérsék­leti és megvilágítási kombinációknak a hatását akarnánk vizsgálni. 2. példa E példában a találmány szerinti berendezésnek növények nevelési eljárásainál az optimum megkeresésére alkalmas kiviteli alakját (növényház) mutatjuk be a 3. és 4. ábra alapján.. A 31 kísérleti növényeket meghatározott vagy tetszőleges időpontban meghatározható elrendezésben a 27 nevelő ill. tenyésztő felületen helyezzük el. A talajhőmérsékleti gradi­ens maximális és minimális értékeit a programozható szabá­lyozó egységen lehet beállítani. A szabályozó rendszer 30 érzékelői egyben a maximális és minimális talajhőmérsékleti értékek érzékelői is. Fotoperiodikus hatás vizsgálatára a 27 nevelő, ill. tenyész­tő felületen az éjszakai megvilágítást biztosító, beavatkozó­kezelő egységként szolgáló 21 fényforrás és a 31 kísérleti 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents