180836. lajstromszámú szabadalom • Eljárás élő szervezetek tulajdonságainak és/vagy nevelési eljárásainak vizsgálatára és/vagy az optimum megkeresésére
7 180836 8 növények közé beállítható időpontban és beállítható sebességgel a 22 vezető síneken a 24 árnyékoló redőny húzható ki. A 29 vezető síneken beállítható gyorsulással mozgatható és/vagy folyamatosan változó szórófelületű 25 csövek beavatkozó-kezelő egységként arra szolgálnak, hogy öntözzük (vízzel, tápoldattal stb.) és/vagy permetezzük és/vagy műtrágyával beszóljuk és/vagy fertőzzük (rezisztencia vizsgálatok) és/vagy szennyezzük (környezetvédelmi vizsgálatok) a nevelő tér meghatározott felületét. A 32 csöveken keresztül programozhatóan különböző hőmérsékletű és/vagy páratartalmú és/vagy széndioxidtartalmú levegő fúvatható be, melyet a 33 csöveken keresztül szívunk el. A programozó és klimatizáló egységek a rajzon nincsenek feltüntetve. A 33 csövek beavatkozó-kezelő egységként szolgálnak. A példa szerinti növényház üzemeltetése az alábbi módon történik. Az ismertetésre kerülő beállítás esetében egymásra merőleges irányban talajhőmérsékleti és megvilágításidőtartami gradienst állítunk be. A kísérleti anyagot képező 31 kísérleti növényeket a kísérlet által meghatározott elrendezésben a 27 nevelő, ill. tenyésztő felületre helyezzük. A programozható szabályozó egységen beállítjuk a minimális és maximális talajhőmérsékleteket, továbbá az éjszakai világítás kezdetének időpontját, valamint minimális és maximális időtartamát, vagyis a 24 árnyékoló redőny kihúzásának sebességét. Ezzel a növényház kísérletre való előkészítését (beállítását) elvégeztük; a továbbiakban a beállított értékeket a berendezés szabályozó egysége automatikusan tartja. A szabályozás az alábbi módon történik. A 28 alaptalajban inhomogén elrendezésben elhelyezett, beavatkozó-kezelő egységként szolgáló 26 fűtőkábelek áramát tirisztoros szabályozó rendszer olyan irányban és mértékben változtatja meg, amilyet a beállított talajhőmérsékleti gradiens biztosítása igényel. A 21 fényforrás bekapcsolásának időpontja kapcsoló órán állítható be. Ugyancsak kapcsoló órán állítható be az elsötétítés (árnyékolás) kezdeti időpontja és ennek megfelelően a minimális megvilágítási időtartam, mely egy szervmotort indít, s ez húzza ki beállítható sebességgel a 21 fényforrás és a 31 kísérleti növények közé a 24 árnyékoló redőnyt, amely a berendezés további beavatkozó-kezelő egységét képezi. Jól látható a 3. ábrán, hogy a 31 kísérleti növények a 27 nevelő, ill. tenyésztő felületnek azon a szélén kapják a minimális megvilágítási időt, amelyik a behúzott 24 árnyékoló redőny 23 tartója alatt van elhelyezve, maximális megvilágítási időtartamot pedig az ellenkező szélen elhelyezett növények kapnak. A 27 nevelő ill. tenyésztő felület e két széle között a megvilágítás időtartamának a hely függvényében folytonos és monoton eloszlása alakul ki, amelynek minimuma a beállított minimális értékkel, maximuma a beállított maximális értékkel egyezik meg. 3. példa E példában a találmány szerinti berendezésnek egy elsősorban környezetvédelmi kutatások optimálására alkalmas kiviteli alakját (fitotron) mutatjuk be az 5. és 6. ábra alapján. A 47 kísérleti növényeket meghatározott vagy tetszőleges időpontban meghatározható elrendezésben a 44 nevelő, ül. tenyésztő felületen helyezzük el. A léghőmérsékleti értéket a programozható szabályozó egységen lehet beállítani. A szűrt, 4 tiszta friss levegőt a 42 csőszerelvényen szívjuk be, amelyen keresztül az a ventillátoros 45 klimatizáló egységen, majd a furatokkal ellátott speciális kiképzésű 44 nevelő, ill. tenyésztő felületen keresztül a nevelő térbe jut. A nevelő térbe bejuttatott, beállított hőmérsékletű levegő a 44 nevelő, ill. tenyésztő felület felett függőlegesen felfelé áramlik, majd a 41 nyíláson és az ahhoz csatlakozó csőrendszeren keresztül elszívásra kerül. A teljes szabályozó rendszer és az esetleges regisztrálók érzékelői, valamint a programegységek, továbbá a hűtőrendszer kompresszora és egyéb hűtéstechnikai szerelvények a rajzokon nincsenek ábrázolva. A 44 nevelő, ill. tenyésztő felületen a megvilágítás erőssége értékének beállítását a függőleges irányban mozgatható, beavatkozó-kezelő egységként szolgáló világító eszközzel, a 43 világítási mennyezettel végezhetjük. A mozgatást könnyíti a 49 csigákon keresztül a 43 világítási mennyezethez kapcsolódó 50 ellensúly. Az 52 vezető síneken beállítható gyorsulással mozgatható vagy folyamatosan változó szórófelületű 46 csövek — amelyek a berendezés beavatkozó-kezelő egységét képezik — arra szolgálnak, hogy különféle szennyezettségű (kadmium, ólom, higany stb.) csapadékkal öntözzük és/vagy különféle szennyezettségű (arzén, antimon, ólom stb.) talajjal feltöltsük és/vagy különféle növényvédöszerekkel permetezzük és/vagy különféle szennyező porokkal (cement, korom stb.) beszórjuk a nevelő tér meghatározott 44 nevelő ill. tenyésztő felületét. Az 53 vezető síneken beállítható gyorsulással mozgatható és/vagy folyamatosan változó fúvófelületű 48 csövek segítségével a 44 nevelő, ill. tenyésztő felületen keresztül a nevelő térbe befúvatott levegőt különféle gázokkal (kén-dioxid, szén-monoxid, nitrogén-dioxid, szénhidrogének stb.) vagy porokkal (ólom-klorid, ólom-peroxid stb.) szennyezhetjük. A példa szerinti nevelő berendezés üzemeltetése az alábbi módon történik. Az ismertetésre kerülő beállítás esetében egymásra merőleges irányban kén-dioxid-koncentráció és nitrogén-dioxid-koncentráció gradienst állítunk be. A kísérleti anyagot képező 47 kísérleti növényeket a kísérlet által meghatározott elrendezésben a 44 nevelő, ill. tenyésztő felületre helyezzük. A vezérlő ill. szabályozó egység programegységen beállítjuk a kívánt léghőmérséklet- és páratartalom-értékét, majd a 43 világítási mennyezet elmozdításával a megvilágítás erősségét, továbbá a nappal és éjszaka hosszát. Beállítjuk továbbá a 48 csövekbe — amelyek a berendezés további beavatkozó-kezelő egységét képezik — áramló kén-dioxid és nitrogén-dioxid koncentrációját, továbbá a 48 csövek gyorsulásának mértékét, valamint a gázzal végzett szennyezés gyakoriságát. Ezzel a berendezés kísérletre való előkészítését (beállítását) elvégeztük; a továbbiakban a beállított értékeket a berendezés szabályozó egységei automatikusan tartják, illetve utánállítják. A szabályozást úgy végezzük, hogy a 42 csőszerelvényen keresztül beszívott szűrt, tiszta friss levegőt a 45 klimatizáló egységen vezetjük át, miközben az felveszi a programozott hőmérséklet és páratartalom értékeket. Mielőtt a levegő a 44 nevelő felületen áthaladva a 47 kísérleti növényekhez jutna, a 48 csövekből beállított gyakorisággal és koncentrációval kén-dioxid és nitrogén-dioxid szennyezést adagolunk hozzá. A szennyezett levegő a 47 kísérleti növények között függőlegesen áramlik, majd a 41 nyíláson keresztül elszívjuk. Az 5 . és 6. ábrán jól látható, hogy a kén-dioxid-koncentráció minimumát a nevelő térnek azon a szélén kapjuk, ahol a kén-dioxidot befúvó 48 cső a leggyorsabban halad, illetve maximumát ott, ahol a leglassabban halad. A minimális és maximális értékeket az 51 érzékelőkkel mérjük. A nitrogén-A 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
