180795. lajstromszámú szabadalom • Eljárás csővezeték vagy zárt szelvényű vonalas műtárgy, különösen alagút vízfolyásokban vagy állóvizekben történő létesítésére
5 180795 6 hajtható műveletekre nincs szükség, ezért a műszaki előnyök mellett a megoldás gazdaságossága is kézenfekvő. A haszonvezetékkel kapcsolatban felsorolt előnyök értelemszerűen jelentkeznek alagutak, például közműalagutak találmány szerinti eljárással történő létesítése során is. A találmányt a továbbiakban a csatolt,rajzok alapján ismertetjük részletesen, amelyek néhány, az eljárással létesített keresztezési szerkezetet keresztmetszetben tartalmazzák. A rajzokon az 1. ábra kisebb átmérőjű haszoncső és zárt köpeny kombinációját mutatja; a 2. ábra az 1. ábra szerintitől csak annyiban tér el, hogy a köpeny egy része perforált; a 3. ábra az 1. ábra szerintitől annyiban tér el, hogy a haszoncső és köpeny közötti térben folyadékbetápláló csövek vannak; a 4. ábra körkeresztmetszetű haszoncső és lényegében U alakú (lesarkított), felül perforált fedéllel lezárható köpeny kombinációja látható; az 5. ábra körkeresztmetszetü haszoncső és U alakú, felül tömör fedéllel lezárt köpeny kombinációját mutatja, amelynél a haszoncső és a köpeny közötti térben folyadékbetápláló csövek vannak; a 6. ábra derékszögű négyszög-keresztmetszetű haszonvezeték és köpeny kombinációját mutatja; a köpeny perforált fedéllel zárható le; a 7. ábrán a találmány szerinti eljárással készült, mederben, a vízszint alatt húzódó közműalagút látható; a 8. ábra a 7. ábrához hasonlóan mederben vezetett alagutat tartalmaz, itt azonban mind a haszonvezeték, mind a köpeny békaszájszelvényű; a 9—13, ábrák a haszonvezetékben és köpenyben kialakított csuklószerű szerkezeti megoldásokat szemléltetnek hosszmetszetben; a 14. ábra olyan alagút-keresztmetszetet tüntet fel, ahol a haszonvezetéken belül egy munkavezeték is elhelyezésre került. Az 1. ábrán látható szerkezetet oly módon készítjük el a találmány szerinti eljárás segítségével, hogy az 1 csővezetéket (haszoncsövet) a 2 köpenyben helyezzük el, amelyet a jelen esetben ugyancsak cső alkot. Az 1 csővezeték és a 2 köpeny között 3 távtartó betétek vannak, amelyek a haszoncső és köpeny egytengelyüségét biztosítják. Ezek például betontestek, fémidomok, de ilyen anyagú gyűrűk stb. is lehetnek. Az 1 csővezeték pl. 400 mm külső átmérőjű, hegesztett kemény polietilén-cső, a 2 köpeny pedig 560 mm külső átmérőjű, 6 mm falvastagságú, spirálvarratú acélcső. A haszoncső és köpeny közötti, körgyűrű-keresztmetszetű 4 teret ez esetben szivattyús technológiával bevitt 5 betonnal, még a parton, a szerkezetnek a mederbe helyezését megelőzően töltjük ki. Ez lehetőséget ad arra, hogy a szerkezetet beúsztatással és süllyesztéssel helyezzük el, mert leterhelésként maga a kitöltőanyag, az 5 betonmag szolgálhat. Kitöltőanyagként természetesen cementhabarcsot vagy műanyaghabarcsot is használhatunk, és az anyag szivattyús betáplálását a 4 térbe a szerkezet mederbe helyezése után, vagy az elhelyezés közben is végezhetjük. Ilyenkor — ha beúsztatásos-süllyesztéses elhelyezési technológiát alkalmazunk — ideiglenes leterhelést kell alkalmazni, például a haszoncső ideiglenesen leterhelő folyadékkal feltölthető, vagy a haszoncsőből és köpenyből álló szerkezet más, a célnak megfelelő, a helyi adottságok függvényében megválasztott leterhelés alkalmazásával süllyeszthető a mederbe. Az elhelyezés természetesen nemcsak beúsztatással és süllyesztéssel, hanem például beemeléssel, vagy behúzással is végrehajtható, és ezekben az esetekben is az utószilárduló anyag bevitele az elhelyezési művelet előtt, után, vagy azzal egyidejűleg történhet. Az 1. ábrából is nyilvánvaló, hogy az 1 csővezeték és a 2 köpeny mintegy az 5 beton zsaluzatául szolgál, amely — mint minden utószilárduló anyag tulajdonságaiból következően komplex funkciót tölt be: végleges mechanikai, valamint korrózióval szembeni védelmet biztosít. A 2 köpeny tökéletesen képes felvenni az elhelyezésből adódó és mechanikai igénybevételeket, például a vízmozgástól származó hajlítást, úszó tárgyak ütőhatását, ezeknek az igénybevételeknek az 1 csővezeték — a haszoncső — az elhelyezéskor nincs kitéve. A 2. ábra szerinti szerkezet az 1. ábra szerintitől csak annyiban tér el, hogy a csőalakú 2 köpeny 2a perforált szakasszal rendelkezik, amely a köpeny teljes hosszában végighúzódik, és célszerűen a kerület felső harmadában van kialakítva. Ez esetben az 5 betont a haszonvezeték és a köpeny közötti 4 térben úgy állítjuk elő, hogy e teret a szerkezet vízbe helyezését megelőzően cement, valamint adalékanyag, például homok, vagy homokos kavics, vagy más szemcsés anyag száraz keverékével töltjük ki. Ez esetben az egytengelyűséget maga a kitöltőanyag biztosítja, az 1. ábra szerinti 3 távtartó betétekre nincs szükség. A vízbe (például beúsztatással és süllyesztéssel, beemeléssel vagy beúsztatással) helyezett szerkezet 2 köpenyének 2a szakaszában lévő 6 perforációin át a víz az a nyíl irányából a 4 térbe hatol, a cementet kötésbe hozza, és kialakul a hengeralakú 5 betontest. E megoldás előnye, hogy a kitöltőanyag utószilárdulása az elhelyezés után, a szerkezet mederben elfoglalt végleges helyzetében következik be, így a kitöltőanyag az elhelyezési művelet alatt — számottevő nyírószilárdsággal nem rendelkezvén — nem gátolja, hanem súlyánál fogva elősegíti a szerkezetnek a künettben a terv szerinti, rugalmas beilleszkedését, elhelyezkedését. A 3. ábra szerinti szerkezet a 2. ábra szerintitől csak abban különbözik, hogy a 2 köpenynek nincs perforált szakasza, viszont az 1 csővezeték és 2 köpeny közötti 4 térben perforált 7 csövek húzódnak, amelyeken át az e térbe szárazon bevitt komponensek — például homok-cement keverék — szilárdításához szükséges folyadékot — például vizet — lehet betáplálni. A szerkezet elhelyezése egyébként az 1. és 2. ábrával kapcsolatban leírt módon történhet. A 4. ábrán látható szerkezet egészében 8 hivatkozási számmal jelölt köpenyének lényegében U alakú (alul kétoldalt lesarkított derékszögű négyszög-alakú) 8a alsó része van, amely felül nyitott, és kétoldalt kifelé nyúló 10 peremei vannak. Ezekhez például 9 csavarokkal 6 perforációkkal ellátott 8b fedél rögzíthető, amely a 8 köpeny felső részét alkotja. A köpeny 8a alsó része például 6 mm vastagságú hegesztett acélszerkezet lehet. Az 1 csővezeték azonos az 1. ábra szerintivel. A 4. ábra szerinti szerkezetet úgy helyezzük el a mederben, hogy a 8 köpenybe töltjük az 5 utószilárduló anyag száraz komponenseit — például kavics-cement keveréket — majd a 8b fedéllel a 8a alsó részt lezárjuk, és az így előkészített szerkezetet víz alá süllyesztjük. A 8b fedél 6 perforációin a 4 térbe hatoló víz hatására a száraz kitöltőanyag- keverék megszilárdul, és kialakul az 1 csővezeték teljes hossza mentén az 5 betontest. Az 5. ábra a hosszanti szerelés és a kitöltőanyag száraz komponenseinek bejuttatása tekintetében a 4. ábrához hasonló megoldást mutat, vagyis az egészében 11 hivatkozási számmal jelölt U alakú köpeny 11a alsó részből és 11b fedélből, vagyis felső részből áll. A 1 lb fedél itt is 9 csavarokkal rögzíthető a 11a alsó rész kifelé nyúló 10 peremeihez, azonban nem perforált, hanem tömör anyagú. A száraz komponensekből álló kitöltőanyag — például homok-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
