180768. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szteroid szeko-dionok és szeko-olonok keverékének elválasztására
3 180768 4 a keletkezett mennyiség 4—6%-a. Az oldószer eltávolítása után általában egy mézga-konzisztenciájú szeko-olon—szeko-dion keverékhez jutunk, amely a melléktermék 14a,17ß-dihidroxi-vegyület mellett színezőanyagokat is tartalmaz. Hasonlóan a két vegyület változó arányú keverékét kapják hibás (például fertőzött) fermentációk termékeként. Mivel kristályosítással e keverék-anyagok nem választhatók szét, ezeket értéktelen hulladékként kezelik. A találmány célja olyan eljárás kidolgozása, mellyel ipari méretben egyszerűen és gyorsan megoldható a mikrobiológiai redukciókor keletkezett 14-oxo-17ß-hidroxi-vegyületek teljes mennyiségének megfelelő tisztaságban való kinyerése a változatlanul maradt 14,17-dion kiindulási vegyület visszanyerése, valamint a melléktermékektől és szennyezőanyagoktól történő elválasztásuk. Kísérleteink során arra a meglepő felismerésre jutottunk, hogy ha a szeko-dionok és szekoolonok szennyezéseket tartalmazó keverékének tömény oldatát semleges alumínium-oxiddal hozzuk kölcsönhatásba, csak a 14-on-17ß-olok kötődnek meg, tehát a komponensek szelektíven elválaszthatók. Meglepő, hogy a szelektív megkötés és elválasztás kizárólag alumínium-oxiddal váltható ki, egyéb adszorbensekkel mint pl. szilikagél, poliamidpor és keményítő, nem. Fentiek alapján a találmány tárgya eljárás I általános képletű — ahol R jelentése rövid szénláncú alkil-csoport és X jelentése ß-helyzetü hidroxil-csoport és egy hidrogénatom vagy oxo-csoport — 13ß-alkil-3-metoxi-17ß-hidroxi-8,14-szeko-gona-l,3,5(10,9(ll)-tetraén-14-on és 13ß-alkil-3-metoxi-8,14-szeko-gona-l,3,5(10),9(ll)-tetraén-14,17-dion elkülönítése szennyezéseket is tartalmazó keverékeikből, mely abban áll, hogy a keverék oldatát neutrális alumínium-oxiddal hozzuk kölcsönhatásba, majd az elkülönítendő termékeket egymást követően szerves oldószerrel, előnyösen ketonnal, éterrel, benzinnel, benzollal vagy ezek keverékével az alumínium-oxidról szelektíven leoldjuk. Semleges alumínium-oxidként előnyösen Brockmann-II. alumínium-oxidot használhatunk. Vizsgálataink szerint az elválasztandó anyagok megkötése az adszorbens bekeverésével, vagy adszorbenságy alkalmazásával egyaránt lehetséges. Előnyösebb az utóbbi megoldás, miután így lényegesen kevesebb oldószerrel valósítható meg a leoldás, és kiküszöbölhető az ismételt adszorbensszűrés. Oldószerként előnyösen az aceton, az etiléter, a diizopropil-éter, a benzin-aceton elegy, és a benzin-benzol elegy egyaránt használható, de célszerű az alumínium-oxid ágyra való felitatáshoz és a leoldáshoz azonos oldószert vagy oldószerpárt használni, nehogy elválaszthatatlan oldószerkeverékek keletkezzenek. Az I általános képletű vegyületek szétválasztását rétegkromatográfiás vizsgálattal követhetjük, célszerűen az alábbi módon: Kieselgel HF254 3G6 adszorbensen kloroform :aceton:metanol — 98 : 1 :1 elegyben futtatva fejlesztjük ki a kromatogramot és 50%-os alkoholos kénsavval bepermetezve 120 °C-on hívjuk elő; a kromatogram előhívás nélkül UV-lámpa alatt megvilágítva (1 = 254 ftm) is értékelhető. A találmány szerinti eljárás előnyei közül kiemelhető, hogy egyszerű eljárással a korábban értéktelennek tartott vegyület-keverékekből értékes szteroid-alapvegyületekhez lehet jutni, az elválasztással előállított vegyületek teljesen tiszták, az eljárás ipari méretben is megvalósítható. A találmány szerinti eljárás egyaránt használható jól vezetett fermentációk első feldolgozása utáni anyalúgok, valamint hibás fermentációk teljes fermentlevének és nyerstermékének feldolgozására. A találmány szerinti eljárás foganatosítására az alábbi kiviteli példákat adjuk meg. 1. példa 13ß-Etil-3-metoxi-l 7ß-hidroxi-8,14-szeko-gona-l,3,5(10),9(ll)-tetraén-14-on (etil-szeko-olon) és 13ß-etil-3-metoxi-8,14-szeko-gona-1,3-5(10),9(1 l)-tetraén-14,17-dion (etil-szeko-dion) előállítása keverékeikből Etil-szeko-dion mikrobiológiai redukciójából származó 650 g kristályosítási maradékot, mely egyéb szennyezések mellett 75% etil-szeko-olont és etil-szeko-diont tartalmaz 60 :40 arányban, feloldunk 450 ml 8 : 2 arányú extrakciós benzinaceton elegyben. 4,5 kg Brockmann-II alumínium-oxidból 20 cm átmérőjű szűrőnuccson alumínium-oxidágyat készítünk, melyre ráöntjük a ízteroidokat tartalmazó fenti oldatot. Ezt követően 9 liter 9 : 1 arányú benzin-aceton eleggyel szelektíven leoldást végzünk. Az eluátum utolsó 3 literjéből vékonyrétegkromatográfiás módszerrel vizsgáljuk az elválasztás hatékonyságát. Az így nyert oldatot nevezzük „benzin-acetonos oldat”-nak. Az etil-szeko-olon kinyerésére tovább folytatjuk a leoldást 9 liter tiszta acetonnal. Az így kapott oldatot nevezzük „acetonos oldat”nak. Az „acetonos oldat”-ot bepároljuk és a kapott sűrítményt 400 ml diizopropiléter hozzáadásával kristályosítjuk. A szuszpenziót +5 °C-on 8 órát állni hagyjuk, majd szűrjük. Szárítás után 245 g (84%) etil-szeko-olont nyerünk; op.: 88—90 °C, [a] D = +15° (c = 1. dioxán); (irodalmi op.: 88— 90°C,[a]n-+14,8”). A „benzin-acetonos oldat”-ot oldószermentesítjük, a sűrítményhez 2 liter metanolt adunk és + 5 °C-on 8 órát állni hagyjuk. Kiszűrve és szárítva 152 g (77,5%) kristályos etil-szeko-diont nyerünk; op.: 67—69 °C (irodalmi op.: 66,5—67 °C). A szennyezett szeko-olon és szeko-dion keverékből tehát 81,5%-os összhozammal kristályos formában egymástól elkülönítve kapjuk meg a komponenseket. A kristályosítási anyalúgok szteroid tartalmát újabb elválasztással hasonló módszerrel nyerhetjük ki. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
