180737. lajstromszámú szabadalom • Vezérlőszerkezet gépjárművek erőátviteli rendszeréhez
5 180737 o semleges helyzetében van ; ekkor a 15 kapcsolókarnak az alsó, a középponttól távol eső vége a 20 résbe illeszkedik, és a kapcsolókar a 20 résben, a rést határoló — a 16, illetve 18 kiválasztóblokkon levő — 16c és 18b véglapok között a keresztirányú tengely geometriai hossztengelyének irányában ide-oda mozgatható. A kapcsolókarnak ezt a mozgását a keresztirányú tengely axiális csúszómozgatása idézi elő. A leírt mozgása során a kapcsolókar mindegyik kapcsolófelület-párral kapcsolatba kerül (vagyis a felületpárokat alkotó felületek közötti helyzetet foglal el), és azt a tolóm dal, amely az adott kapcsolófelület-párhoz tartozik, a keresztirányú tengelynek a saját geometriai hossztengelye körüli valamelyik irányba történő elforgatásával elmozdítja, és az ezáltal sebességet vált. Maguk a 16 és 17 kiválasztóblokkok két-két nyílással rendelkeznek, amelyek egymásra merőlegesen húzódnak, egyrészt a keresztirányú tengely geometriai hossztengelyével, másrészt a tolórudak geometriai hossztengelyeivel párhuzamosan. A 17 kiválasztóblokknak fogazott alakja, a 16 kiválasztóblokknak pedig kétujjú karom-alakja van, amelynek ujjai — a középponttól távoleső végeikkel — a 17 kiválasztóblokkban levő, hosszirányban húzódó nyílásba ny úlnak. A 16 és 17 kiválasztóblokkokban levő keresztirányú nyílások egymással egyvonalban részben a 20 rést definiálják (határolják). A 16 és 17 kiválaszíóblokkok ilyen kialakítása eredményeként a 16 kiválasztóblokkon levő 16b kapcsolófelulet-pár a 17 kiválasztóblokkon levő 17a és 17b kapcsolófelület-párok között helyezkedik el, és a 17 kiválaszföblokkon levő 17a kapcsoíófelület-pár a 16 kiválasztóblokkon levő 16a és 16b kapcsolófelüiet-párok közé kerül. Annak érdekében, hogy a 15 kapcsolókar a 12 h'lóriidat a óálisan el tudja mozgatni, amikor a 17 felületek valamelyikével kapcsolatba kerül, a 16 kiválasztóblokk 2! ujjainak egymással szomszédos oldalaiban 21a hornyok vannak (lásd a 3. ábrát). Annak érdekében, hogy a 14 keresztirányú tengely axiálissn nagyobb mértékben elmozgatható legyen, és ily módon a 15 kapcsolókart a 16b felületek között elfoglalt helyzetéből a 17a felületek közötti helyzetebe lehessen juttatni, és vice-versa; és a 16b felületek közötti helyzetéből a 17b felületek közötti helyzetébe, vagy pedig a 17a felületek közötti helyzetéből a 17b felületek közötti helyzetébe lehessen mozgatni, a 7. ábrán látható 17 kiválasztóblokk baloldali fogazásai lépcsős alakzatot alkotnak, míg a 16 kiválasztóblokkon levő 21 ujjak hasonlóan lépcsőzött kialakításúak a középponttól távol eső végeiken, úgyhogy a 17 kiválasztóblokk lépcsős fogazásaival kapcsolódnak. A 2. ábrán egészében 25 hivatkozási számmal jelölt kapcsolószerkezetet a 14 keresztirányú tengely két olyan helyzet közötti axiális eímozgatása működteti, amelyek egyikében a 15 kapcsolókar a 16b, másikában pedig a 17b kapcsolófelületek között van; e helyzetekből történ az áttételmódosító működtetése (váltása). A 25 kapcsolószerkezetnek mechanikusan működtethető, rugónyomás alatt álló, kéthelyzetű 26 légszelepe van, amely — amint ezt az 5. ábra vázlatosan szemlélteti — sűrítettlevegő-bálózatra van csatlakoztatva. A 26 légszelep váltakozva sűrített levegőt táplál egy — egészében 27 hivatkozási számmal jelölt — szervodugattyú-henger egység két végrészébe, és ez a dugattyúhenger-egység kapcsolja az áttételmódosítót az alacsony áttétel-tartományból a magas áttétel-tartományba, és fordítva. A légszelepnek 30 működíetőbütyke van, amelyet a 35 szeleprugó (5. ábra) a 2. és 5. ábrán látható kitolt helyzetbe kényszerít, a 36 ferde lap mozgáspályájára, amely a 15 kapcsolókar egyik oldalán van kialakítva. A 36 ferde lap a 30 működtetőbütyökkel kapcsolatba lépve működésbe hozza a 26 légszelepet, amely magas áttételtartományt választ ki akkor, amikor a 15 kapcsolókar a 3. ábrán látható 17a kapcsolófelületektől jobbra elfoglalt helyzetéből a 17a vagy 16a kapcsolófelületek között elmozog. Az 5. ábrán látható sűrítettlevegőhálózatba egyébként 37 szűrő és 38 levegőnyomásszabályozó is be van iktatva. A 4. és 6. ábrák a 27 dugattyúhenger-egység működtetésére szolgáló szerkezet egy változatát szemléltetik. E szerkezetnek két, mechanikusan működtethető rugónyomás alatt álló 40 és 41 átváltószelepe van, amelyek 43, 44 működtetőbütykökkel vannak ellátva. Ezek egyegy 46, 47 ferde lap-párral kerülnek működési kapcsolatba. A 45, 47 ferde lapok a 15 kapcsolókar két, egymással szemben levő oldalán vannak kiképezve. A 40 átváltószelepet a 46 ferde lap működteti, aminek eredményeként a levegő a 27 dugattyú—henger-egységből az egyik oldalon távozik (kipufog), amikor a 47 ferde lap és a 41 szelep közötti kapcsolat megszűnik. Ezáltal a 41 szelepet a szeleprugója működésbe hozza, aminek eredményeként a szelep sűrített levegőt táplál a másik oldalon a dugattyúhenger-egységbe, és vice-versa. Ily módon az áttételmódositó alacsony vagy magas áttétel-tartományba kapcsolása akkor következik be, amikor a 15 kapcsolókar a 3. ábrán látható 17a kapcsolófelüleíektől jobbra, és a felületek közé ismét visszamozog, vagy pedig a 16a kapcsolófclületek közé mozog. A 14 keresztirányú tengely egyik végen 50 gallér van rögzítve, amelyhez a kerületmenti, peremszerű 52 kiugró rész csatlakozik; ennek egymással szemben levő oldalfelületei 53 ferde lapokkal rendelkeznek. Az 50 kiugró rész két rugalmas ágyazásét 55 és 56 ütköző között van elrendezve, amelyek a 10 házban levő 60 henger (üreges henger alakú rész) két végében vannak felszerelve. Mindegyik ütközőnek befelé nyúló vállal rendelkező 55a, illetve 56a hüvelye van, amelyek a 60 hengerben el tudnak csúszni. A hüvelyek vállai és a henger véglapjai között 55b, 56b nyomó-tekercsrugók vannak elrendezve, amint ez az 1. és 2. ábrákon jól látható. Egy pár, rugóerő ellenében elmozdulni képes 62 arretálószerkezet van a 10 házban oly módon felszerelve, hogy az arretálószerkezetek a henger belsejébe nyúlnak, mégpedig azon a helyen, ahol az 52 kiugró rész mozgáspályája húzódik. Az 1. ábra szerinti helyzetben az 52 kiugró rész a 62 arreíálószerkezetből jobbra helyezkedik el, és azt a rugónyomás alatt álló 56 ütköző az arretálószerkezeíeknek szorítja, anélkül azonban, hogy azokon túljuttatni igyekeznék. A 15 kapcsolókar ekkor a 16b felületek között helyezkedik el, és az áttételmódosító alacsony áttétel-tartományban van. Ha a 14 keresztirányú tengelyre olyan erőt fejtünk ki, amellyel azt bal felé mozgatjuk el, és a 15 kapcsolókart a 17a kapcsolófelületek közé juttatjuk, átváltva ezzel az áttételmódosítót a magas áttétel-tartományba, az 52 kiugró résznek túl kell haladnia a 62 arretálószerkezeteken, és eközben azokat a 62a rugók ereje ellenében hátrafelé kényszeríti (lásd a 2. ábrát). Az arretálószerkezetek nek ezt a mozgását az váltja ki, hogy az 52 kiugró rész bal oldalán kialakított 53 ferde lap és a 62 arretálószerkezetek kúpos felületei egymáson felfekve egymással működési kap5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
