180726. lajstromszámú szabadalom • Új eljárás 1-( diszubsztituált benzoil-karbamid-származékok előállítására
J80726 A 838,286 számú belga szabadalmi leírás l-benzoil-3- -(4-fenoxi-fenil)-karbamidokat ír le, amelyek állítólag rovarölő hatást mutatnak és emlősökkel és növényekkel szembeni mérgezőképességük kisfokú. A találmány benzoil-karbamidok előállítására új eljárásról gondoskodik. Az eljárás termékei inszekticidek. A 3.748,356 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás és a 833,288 számú belga szabadalmi leírás tárgyát is képező benzoil-karbamidok előállítására kidolgozott eljárás szerint benzamidot, C,—C7 alkil-lítiumot, fenil-klór-fbrmiátot és amint reagáltatunk egymással. A reakció egyik kiviteli módjánál a benzamidot közömbös oldószerben, körülbelül —80° és —40 'C között alkil-lítiummal és fenil-klór-formiáttal kezelve uretán közbenső termék képződik, melyet közömbös oldószerben aminnal reagáltatunk mintegy — 80°és — 40rC között; a hőmérséklet eközben körülbelül 50—100 cC-ra emelkedik és a reakció eredményeként a kívánt benzoil-karbamidhoz jutunk. A reakció egy másik kivitelezésénél a benzamidot az alkil-lítiummal körülbelül — 80c és — 40 C között kezeljük közömbös oldószer jelenlétében, a kapott lítiumsót 80 és —40 CC közötti hőmérsékleten karbamátía! kezeljük és a keveréket körülbelül 20— 40 =C-ra fejmelegitve a kívánt benzoil-karbamid jön létre. A karbamát előállítása céljából amint fenil-klór-formiáttal reagáltatunk. Ezen eljárások kitermelése lényegesen felülmúlja a fenti, ismert eljárásokét. A találmány szerinti új eljárással (I) általános képletű vegyületéket á|lttunk ejő, ápol A klór-, fluor-, brómatóm vagy trifluor-metil-csoport; B klór-, fluor-, brómatóm vagy triflupr-rnetij-csoport; R (a) általános képletű csoport vagy trifluor-metil-fenilcsoport ; R* hidrogénatom vagy egy (b) általános képletű csoport ; l|2 pidrogénatorp, mptij- vagy CF^ csoport; és R5 brómatóm, klóratom vagy CFj csoport. E vegyületeket úgy állítjuk elő,' hogy a (c) általános kgpjetu csoport ps'áz ^'szupszjituenj; Rcjzött — íjból A, ^'jejentése a férjt! — ureidpfjijiat bózupk lejre oly módon, fiógy ' oj valamely (fi) általános képletű benzamidot C|—C7 alkij-lítjumnral és fepil-kjór-formitjttííi kozqmbös oldószerben. jcprw^íüj' —50 és —HÔ “(T (cpzötj réagáltatva uretán pôzfciçhsq terméket áljítúnjc elő, majd az utóbbit R—NH2 általános képletű aminnal reagáltatjuk közömbös oldószerben, mintegy —80° és —4D dC közötti hőmérsékleten: á keverék hőmérsékletét lassan emelve és mintegy 50—100 "C-ra melegítve a kívánt benzoil-karbamid jön létre; vagy b) valamely (II) általános képletű benzamidot közömbös oldószerben körülbelül —80" és —40 C között Ci—C7 alkil-lítiummal réagáltatva lítiumsót állítunk elő; a lítiumsót karbamáttal kezeljük (a karbamátot RNH2 általános képletű amin és feníi-k'ór-formiát reagáltatásával állítjuk elő) közömbös oldószerben, körülbelül — 80° és —40 C közötti hőmérsékleten; a hőmérsékletet mintegy 20—40 "C'-ig emelve a kívánt benzoil-karbamidot állítjuk elő. A fenti eljárással előállított vegyületck közül előnyben részesítjük azokat, melyekben À és B egyaránt klóratomot jelent. A fenti leírásban használt meghatározások a kémiában szokásos jelentésűek. Az alkilcsoportok egyenes vagy elágazó láncúak lehetnek. A találmány szerinti eljárás a fenti a) művelet szerint végrehajtva az (I) általános képletű vegyületek elöállítá- 5 sa az 1. reakcióvázlat szerint történik. E reakcióvázlat 1. szakaszában használt benzamidot és a 2. szakaszban használt amint úgy választjuk meg, hogy a kívánt benzoil-karbamidhoz jussunk. Előnyben részesítjük azokat a benzamidokat, ahol A és B Jclór-, fluor- vagy brómato- 10 mot jelent; legelőnyösebben a diklór-benzamid. Előnyben részesített amin a pirazinil-amin, a benzo-pirazinil-amir vagy a fenil-amin. Az eljárás első szakaszában előnyösen fenil-klór-formiátet, főleg (4-nitro-fenjl)-klór-formiátot használunk, 15 de más fenil-klór-formiátok, mint (2,4-dinitro-fenil)-klór-formiát és [4-(trifluor-rpetil)-feniI]-k|őr-formiát is alkalmazható. Az első műveletet olyan közömbös oldószerben hajtjuk végre, amely a használt alacsony hőmérsékleten is folyékony marad. Alkalmas oldószer pél- 20 dául a tetrahidrofurán és a dietil-éter. A reakciót körülbelül — 80° és —40 "C, előnyösen körülbelül — 75= és — 65 C között hajtjuk végrç^ A használt aikil-Jitiuni bármilyen 1—7 szénatomos alkil-lítium lehet. Előnyben .részesítjük az n-butil-lifiu- 25 mot. A fenti a) művelet szerint végrehajtott reakcióban az alkil-litiumot adjuk az araidhoz oldószer jelenlétében, körülbelül —80c és —40 "C között, 10— 15 perc alatt és 3 keveréket körülpe.lüj 3Q percig keverjük az alacsony 30 hőmérsékleten. Az oldószerben oldott fenil-klór-formiátot ajacgony hőmérsékleten, körülbelül 15—20 perc alatt adjuk a keverékhez és hűtés közben mintegy 2—6 óráig keverjük. Az a) művelet második részében a közömbös oldó- 35 szerben, mint tetrahjdrofuránban, dietil-éterben vagy totuoiban oldott amint körülijeiül 5—20 perc alatt adjuk az első szakaszban előállított, mintegy —80° és —40‘ 3C között tartót! uretánhoz. A keverék'hőmérsékletét emelkedni hagyjuk, majd á keverékét mintegy 5(7—100 ;C-ra, 40 elôhyqsën’korülbeiùl'SÔ—65 "C-ra mintegy 4—24 óráig melegítve a Jcívánt betizoij-karbamidhoz jutunk. A' fenti bj művelet szerint eljárva a reagenseket különböző sorrendben adjuk egymáshoz. Első lépésként a benza midöf közömbös oldószerben mintegy —80° és 45 —4(5 C közötti hőmérsékleten C,—C7 alkil-lítiummal kezelve a Iítiurnsóhoz jutunk. Ezt a reakciót ugyanúgy Bájtjuk végre, mini a fenti aj műveiét első szakaszát, itt is előnyben részesítjük az n-butil-Iítiumot. Utána a litinnisót — 8Ön és —^0 "C között kárbamáttál kezeljük, 50 melyet feml-klór-fo’rmiát és RNH2 általános képletű amin reagáltatásával állítottunk ető.‘ A 'reakciókeveréket alacsony hőmérsékleten mintegy 30 perc—6 óráig keverjük és a keveréket körülbelül 2C—40 cC-on tartjuk, mintegy 1—24 óráig a kívánt benzoil-karbamid előálli- 55 tása céljából. A műveletnél előnyösen tetrahidrof urán, dietil-éter vagy toluol oldószert használunk. Az eljárásokban használt benzatnidok. fenil-klór-formiáíok, anilinek, amino-piridinek és lítiumvegyületek Jtöppyen hozzáférhetők, vagy a szerves kémiában jártas 60 szakember könnyen előállíthatja őket. A pirazinok és benzirorazinok (kinoxalinok) szokványos kémiai eljárásokkal preparálhatok. Az egyik közbenső terméket, a 2-amino-5-klór-pirazint i alamidessi és Bernardi [J. Org. Chem. 29, 249! 65 (1964,.] általános módszerével állítjuk elő cly módon, 2
