180718. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szalicilsavat vagy sóit és gyógyászatilag alkalmas polimert tartalmazó vegyületek előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 180718 jÉjÉllÉ,.. Nemzetközi osztályozás: w Bejelentés napja: 1979. XII. 19. (Dl—320) Elsőbbsége: 1978. XII. 20. (971 <>09. sz.) 1979. XI. 29. (095 411. sz.) Amerikai Egyesült Államok NSZOj A 61 K 31/785 A 61 K 31/195 C 08 F 8/32 C 08 G 18/85 C 07 C 101/74 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYT HIVATAL Közzététel napja: 1982. IX. 28. Megjelent: 1984. Vili. 31. í Szabadalmi Tár. V v TUlajdon^X^ Feltalálók: Szabadalmas: Parkinson Thomas M. biológus, Dynapol, Palo Alto, California Brown Joseph P. biológus, Amerikai Egyesült Államok Wingard Robert E. Jr. vegyész, Palo Alto, California, Amerikai Egyesült Államok Eljárás szalicilsavat vagy sóit és gyógyászatilag alkalmas polimert tartalmazó vegyületek előállítására 1 A találmány tárgya eljárás szalicilsavat vagy sóit és gyógyászatilag alkalmas polimert tartalmazó új vegyületek előállítására. Az új polimer vegyületekből a gyomorban és bélben jelenlevő baktériumok a bélben ható gyulladásgálló anyagot szabadítanak fel. Ismeretes, hogy az (V) képletű szalicil-azo-szulfapiridin (SASP) bizonyult a leghatékonyabb szulfonamidnak a colitis ulcerosa kezelésénél, és ezt a vegyületet már több mint 30 éve használják gyógyszerkészítményekben. Orális beadás esetén a hatóanyagnak mintegy 30%-a közvetlenül a vékonybél felső részéből szívódik fel, anélkül, hogy addig átalakulna. A hatóanyag többi része (körülbelül 70%) a vakbélben reduktív bomlást szenved az azo-csoportnál, és a (VI) képletü szulfapiridinné (SP) valamint a (VII) képletű 5-amino-szaIicilsavvá (5-ASA) alakul. A felszívódott szalicil-azo-szulfapiridin a májba, majd a bélbe kerül, és végül a vastagbélben bomlik el. A hatóanyag 2—10%-a azonban lebomlás nélkül kerül a vizeletbe. A szulfapiridin felszívódik, eloszlik az egész szervezetben, majd konjugált glukuronidokként jut a vizelethe. Az 5-amino-szalicilsavnak körülbelül 30%-a szívódik fel a vastagbélből, a többi az ürülékkel távozik. A szalicil-azo-szulfapiridin terápiás alkalmazását a kedvezőtlen mellékhatások kialakulása korlátozza. Ezek a mellékhatások jelentkezhetnek a gyomor-bél traktusban (émelygés, hányás, étvágytalanság, a hassal kapcsolatos panaszok), lehetnek hematológiai jellegűek (vérszegénység, fehérvérsejt-hiány, átmeneti retikulocitózis, 2 citopénia) vagy általános jellegűek (fejfájás, szédülés, bőrkiütés, láz, cianózis). Ezeken a viszonylag közönséges mellékhatásokon túlmenően súlyosabb mellékhatásokról is beszámoltak az orvosi irodalomban. így meg- 5 említik az agranulocitózist.a toxikus bőrelhalást, a paraesztéziát, a hasnyálmirigy-gyulladást és a tüdő megbetegedését. A szalicil-azo-szulfapiridinnek tulajdonított toxikus tüneteket összefüggésbe hozták a vérszérumban jelent- 10 kező nagy szulfapiridin-koncentrációval (50 mikrogramm/ml feletti) és azzal, hogy lecsökkent a szervezetnek a szulfapiridint acilező képessége. Nem sikerült öszszefüggést megállapítani a szalicil-azo-szulfapiridin, a szulfapiridin-anyagcseretermékek vagy az 5-amino-sza- 15 licilsav vérszérumban mérhető koncentrációjával kapcsolatban. A szalicil-azo-szulfapiridin terápiás hatásának mechanizmusa elvben összefüggésbe hozható az elbomlatlan hatóanyaggal, vagy a két bomlástermékével, az antibak- 20 teriális hatású szulfapiridinnel és a gyulladásgátló hatású 5-amino-szaIicilsavvaI. A. K. Azad Kahn és munkatársai [Lancet, 8044 (2), 892—5 (1977)], valamint P. Dharon és munkatársai [Gastroenterology, 75, 638—40 (1978)] beszámoltak vizsgálataikról, amelynek során 25 colitis ulcerosában szenvedő betegeknek beöntéssel szalicil-azo-szulfapiridint és a két bomlástermékét adták be. Azoknak a betegeknek akik szalicil-azo-szulfapiridint vagy 5-amino-szalicilsavat kaptak, körülbelül 75%-a javult, míg a szulfapiridinnel kezelt betegek ese- 30 tén csak 38%-náI tapasztaltak hasonló változást. Ez a 180718
