180717. lajstromszámú szabadalom • Berendezés folyadékok érintkeztetésére
3 180717 4 sa, úgy hogy lehetségessé válik azok közvetlen további feldolgozása. Végül a hőelvezető, hőelvonó folyadék, illetve folyadékok megfelelő megválasztásával mindjárt reakció is létre jöhet a keverőkamrában a viszkózus anyag és a folyadék, illetve a folyadékok között. Mint már fentebb említettük, a folyadékok folyamatos keveréséhez fúvókák alkalmazása különösen előnyös, akkor is, ha a folyadékok egyike viszkózus. A viszkózus folyadékoknál azonban — mint ezt már említettük —, fennáll a túl korán bekövetkező megszilárdulás veszélye, például a fúvóka elhagyásakor. Annak érdekében, hogy ezt a veszélyt megelőzzék, fontos, hogy az elporlasztott viszkózus folyadékkal öszszekeverendő folyadék ne érintse a fúvóka száját; ennek ellenére azonban az elporlasztott folyadék útját a folyadék eléréséig a lehető legkisebbre kell választani és ennek az a célja, hogy iiymódon igen kis elporlasztott részecskéket állítsunk elő. "Ismeretesek most már olyan berendezések olvadéknak egy folyadékkal való összekeverésére, amelyeknél az olvadékot fúvókán keresztül juttatták be. Itt azonban a fúvóka kiiépönyílása és a folyadékréteg elérése közötti út olyan hosszú, hogy a kikristályosodó olvadék agglomerátumait nem lehet kiküszöbölni, lásd például a 16 70 731 sz. német szövetségi köztársaságbeli szabadalmi leírást. Ebben a szabadalmi leírásban olyan berendezést ismertetnek, amelynél olvasztott cianurkloridot vízbe porlasztónak bele. A vizet tangenciálisan vezették be a keverőtartály felső pereménél és az a tartály oldalfalán vízréteget képez, amely az alsó, zárt részben összegyűlik és ezen alsó részből a vele szuszpendáliatott cianurkloriddal együtt elvezethető. Az így nyert szuszpenzió olyan durva azonban, hogy azt még ezután aprítani kell. Az ismertetett berendezést csak atmoszferikus nyomásnál lehet üzemeltetni. Ehhez járul még a fúvóka eldugulásának a veszélye is a 24 54 910 sz. német szövetségi köztársaságbeli közzétételi leírásban ismertetett készüléknél, amelynél a keverőcső oldalfalán kialakult folyadékréteg csak az ömledék bevezetési helye alatt jön létre, teljesen eltekintve attól, hogy ebben az esetben nem valódi fúvókáról van szó, hanem az olvadék bevezeíöcsövéről. A találmány célja olyan berendezés létrehozása, amely lehetővé teszi folyadékok érintkeztetését abban az esetben is, ha azok egyike vagy közülük több is viszkózus, éspedig nagy sebességgel és a viszkózus folyadék megdermedési, illetve dermedési hőmérséklete alatt. A találmány szerinti berendezés egy cső alakú tartályból áll, amelynek felső részében az egyik — előnyösen a viszkózus — folyadék bevezetésére szolgáló fúvóka található, van továbbá egy vagy több fúvókája a másik, vagy a többi folyadék bevezetéséhez, továbbá a cső alakú tartály felül zárt, vagy lezárható és lefelé mellalakúan összeszűkül egy kifolyónyílássá, végül a többi, vagy a másik folyadék bevezetésére szolgáló fúvóka — vagy előnyösen több fúvóka — célszerűen simasugaras fúvóka az elkeskenyedés felett található és egy vagy több, tangenciálisan, egy vagy több sorban elrendezett porlasztószervböl, illetve porlasztószerv ékből áll, amelyek enyhén felfelé, a felső becsatlakozás, illetve a felső részben található fúvóka felé vannak irányítva, s ahol adott esetben a kifolyónyílás egy további tartályba torkollik, amely a cső alakú tartállyal fixen, vagy oldhatóan van összekötve és önmagában ismert készülékek szolgálnak a kis, vagy nagy nyomás létesítéséhez, illetve biztosításához. Egy ilyen típusú berendezéssel lehetséges a másik folyadéknak, vagy folyadékoknak a kamrafalon való olyan elosztása, hogy a folyadékréteg a mellalakú elkeskenyedésen vastagabb, mint a többi kamrafalszakaszon. Az üvegtechnikában használatos „mellalakú elkeskenyedés” alatt olyan elkeskenyedést, beszűkülést értünk, amely nem meredek, hanem lapos S-vonalban halad a cső alakú tartály falától kiindulva, a kifolyónyílás felé. Ennek megfelelő elkeskenyedés, elvékonvodás található például a vörösboros üvegeknél, a tulajdonképpeni palack és a palacknyak közötti átmenetnél. Az elkeskenyedés a cső alakú tartálynál előnyösen mindig ott kezdődik, ahol az elporlasztott részecskéknek kb. 50%-a a falon kialakult folyadékréteggel találkozik. Ez előnyös esetben a cső alakú tartály alsó harmadában van. A .kifolyónyílás átmérőjének nagysága önmagában véve nem kritikus. Függ természetesen a kiáramló közeg viszkozitásától és olyan minimális nagyságú kell legyen, hogy a levegő be tudjon lépni. A kifolyónyílás előnyösen egy kifolyócsőbe megy át, amelynek átmérője tetszőleges, azonban kedvezően azonos vagy nagyobb, mint a kifolyónyílás átmérője. A másik folyadékhoz, vagy folyadékokhoz szolgáló fúvóka vagy fúvókák ugyan a cső alakú tartály tetszőleges helyén lehetnek, az elvékonvodás felett, de előnyösen abban a tartományban helyezkednek el, amely közvetlenül a mellalakú elkeskenyedés felett található. „Viszkózus” alatt ezen bejelentés esetében olyan folyadékot értünk, amely szobahőmérsékleten sürünfolyó. Ebben a kifejezésben az ..ömledék "-ként említett folyadékok is benne foglaltatnak, amelyek szobahőmérsékleten szilárdak. A viszkózus folyadékok porlasztási hőmérsékletének olyan tartományban kell lennie, hogy a folyadék fizikai tulajdonságai — „viszkozitás, felületi feszültség” — lehetővé tegyék a kívánt finomelosztású részecskék képződését. Ezt egy előkísérlettel határozzuk meg. A tangenciális elrendezésű porlasztószervekként csövecskék vagy fúvókák jöhetnek szóba, továbbá a kamrafalakban, illetve — ha bevezetőgyürű van alkalmazva — annak falában kialakított nyílások is. Előnyös a csövecskék alkalmazása. A találmányt a továbbiakban annak példaképpeni kiviteli alakjai kapcsán ismertetjük részletesebben ábráink segítségével, amelyek közül: az I. ábra egy előnyös kiviteli alak, hosszmetszetben; a 2. ábrán az 1. ábra szerinti kiviteli alak keresztmetszete látható; a 3. ábra a berendezés egyik kiviteli alakjának elvi vázlatát mutatja be. A találmány szerinti berendezés működési elvét az 1. ábrán bemutatott példaképpeni kiviteli alak kapcsán ismertetjük. A folyadékot — előnyösen viszkózus állapotban — az 1 betuplálóvezetékbe a koaxiális 2 fűtésen át az egyvagy kétanyagos 3 fúvóka útján vezetjük a cső alakú tartályba, azaz az 5 cső alakú tartályba. Az elporlasztandó anyaggal érintkeztetendő közegek külön 7 beiáplálóvezeiékeken át jutnak a különböző 9 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
