180717. lajstromszámú szabadalom • Berendezés folyadékok érintkeztetésére

5 180717 6 kamraszegmensekkel rendelkező elosztógyűríibe (lásd a 2. ábrát is). Ezen említett kamraszegmensekből a közegek az eny­hén felfelé, a felső csatlakozás, illetve felső részben ta­lálható fúvóka felé irányított 8 porlasztószerveken át tangenciálisan kerülnek befecskendezésre az 5 cső alakú tartályba. Amennyiben csupán egy betáplálóvczeték és csak egy porlasztószerv található az 5 cső alakú tartályban, úgy a 7 betáplálóvezeték közvetlenül vezet a 8 porlasztó­szervhez, és a 9 szegmenskamra elhagyható. A folyadéksugár a kerületirányú komponensek mel­lett egy tengelyirányú sebességkomponenssel is rendel­kezik. A folyadék ezáltal az 5 cső alakú tartály falára jut. Ott azután a 4 foiyadékrétegeí alkotja. Amennyiben különféle folyadékokat vezetünk be a betáplálóvezetékeken át az 5 cső alakú tartályba (lásd 1. ábrát), akkor ott megtörténik ezen bevezetett folyadékok intenzív összekeveredése, aminek az intenzitását egy gáznak vagy az oldószergőznek a 8 porlasztószerven keresztüli bevitele révén még növelni lehet. A 4 folyadék rétegbe porlasztjuk bele a 3 fúvókából kilépő folyadékot. Az ezen 3 fúvókából kilépő porlasz­tón folyadék porlasztási szöge 15 és 150° között — elő­nyösen 15 és 120° között — lehet. A porlasztási alak az üres kúptól a telikúpon keresz­tül egészen a rendezetlen ködig változhat, a fúvóka tí­pusától függően. A 6 permetrészecskék lecsapódásakor megdermed és/vagy feloldódik, vagy reagál az elpprlasztott közeg a folyadékrétegben. A bevitt energia átadódik a folyadék­rétegnek, függetlenül a keverőkamrában uralkodó nyo­mástól. A lefelé áramló keverék, amely az 5 cső alakú tartályt a 12 kifolyónyíláson át hagyja el, a 14 tartályba jut, amely vagy közvetlenül, vagy a 13 vezetéken keresztül csatlakoztatható az 5 cső alakú tartály 12 kifolyónyílá­sához, adott esetben oldhatóan (lásd 3. ábrát). Ilyen módon tetszőleges nyomás — azaz tetszőleges depresszió vagy túlnyomás — állítható be az 5 cső alakú tartályban és a 14 tartályban, ismert készülékek segít­ségével, amelyek a 16 vezetéken át vannak a 14 tartállyal összekötve (lásd 3. ábrát) (amelyen azonban az említett, ismert nyomásbeállító készülékek nincsenek feltün­tetve). A keveréket a 15 kifolyóról vezetjük el. A 14 tartály azonban adott esetben reakciótartályként is szolgálhat egy további kezeléshez vagy reakcióhoz. Az is lehetséges azonban, hogy a depressziót vagy a túlnyomást közvetlenül a 13 vezetékben hozzuk létre az ismert készülékek segítségével, és a 13 vezetékből le­folyó keveréket ismert módon elvezetjük a 14 tartály közbeiktatása nélkül. Az 1. és 3. ábrán bemutatott 5 és 14 tartály — adott esetben a 13 vezeték is — ismert módon füthetőek vagy hűlhetőek a követelményektől függően, lásd pl. UII- mann: Műszaki kémiai enciklopédia (Enzyklopädie der technischen Chemie) I. kötet, 3. kiadás, 1951, 743. és 769. oldal. Ugyanígy szerkezeti anyagokként az erre a célra is­mert anyagok jöhetnek szóba (lásd az idézett ír. helyet). Az 5 cső alakú tartály térfogatát az alkalmazott fo­lyadékok tulajdonságai határozzák meg, miközben azonban az elporiasztoít 6 permetrészecskék útját a 4 folyadék rétegen való felütközésig a lehető legrövidebb­re kell .megválasztani. Ezáltal lehetővé válik viszonylag nagy áthaladási tel­jesítmény megvalósítása igen kis, cső alakú tartályban. így például a 8. példában a térfogat kb. 1,2 liter. Meg­határozott nyomás — például depresszió — beállításá­val az 5 cső alakú tartályban lehetséges az elporlasztott komponens hőenergiáját a folyadék réteggel való ériní­­keztetésnél elvezetni, A berendezés azonban túlnyomás beállítására is alkalmas, ha pl. gázokat kell az oldatban megtartani. A 11 keverék, amely a 12 kifolyónyílást el­hagyja, változtatható és például állhat szilárd termékből, folyadék vagy gőzalakú közegből vagy lehet elegyített közegekből és folyadék vagy gáz alakú termékből alko­tott o^dat, de létrejöhet reakciótermékből, folyadék és gáz alakú közegből. A 7 betáplálóvezetékek száma a mindenkori esettől függ: így például egyetlen anyag bevezetésekor elegendő egy etlen betáplálóvezeték : ezen egyetlen anyag jobb el­osztása érdekében azonban a több betáplálóvczeték is kedvezőnek bizonyul, lásd például a 2. ábrán. Több komponens alkalmazásához, amelyek egyidejű­leg keverékként is bevezethetőek, a 2. ábrán példaként ismer etett, több porlasztószervet tartalmazó elosztó­gyűrű szolgál. Az elosztógyűrűben levő csövecskéknek pontos haj­lásszögét a bevezetendő folyadéktól függően úgy állítjuk be, hogy a folyadékréteg éppen elérje a berendezésben felül elhelyezett fúvókát, de ne érintse azt. A mellalakú elkeskenyedés és az ezáltal ezen 10 fal­szakaszon vastagabb folyadékréteg elérése útján lehet­séges az, hogy — a kifolyónyílás ellenére — a kamrafal többi része állandóan egyenletes — azaz megszakítat­lan - rétegben van bevonva a másik folyadékkal vagy folyadékokkal. Ezáltal nagy keveredési sebesség bizto­sítható. A találmány szerinti berendezés sokoldalúan alkal­mazható. így például alkalmas olyan folyadékok érintkezteté­­sére és adott esetben reagáltatására, amelyek közül az egyik folyadék az adott érintkeztetési — vagy reakció­hőfokon viszkózus folyadékként van jelen és adott eset­ben a komponensek egyike cseppfolyósított gáz. A berendezés igen jól alkalmazható mindenféle faj­tájú ömledékek — mint például kén-, fém- vagy sóöm­­ledékek — érintkezteíésére más folyadékokkal. Különösen érdekes a berendezés finomszemcsés ré­szecskék — például viszkózus folyadékok vagy folya­dékkeverékek — előállítására oldószerekben, amelyek­nél fennáll annak a veszélye, hogy a részecskék a vonat­kozó oldószerrel kémiai változáson mennek át. Ez vonatkozik például a folyékony cianurklorid be­­porlasztására olyan oldószerekbe, amelyek a cianurklo­­riddi 1 reakcióba léphetnek. Misrészt azonban a találmány szerinti berendezés kiválóan alkalmas arra, hogy reakcióképes komponen­seke; közvetlenül érintkeztessünk egymással, akkor is, ha ezen komponensek egyike viszkózus állapotú, s adott esetben a komponensek egyike cseppfolyósított gáz, illene a komponensek egyike feloldott formában van jelen. A reakciók ilyen létesítésmódja különösen olyan át­­alak tásokhoz alkalmas, amelyeknél — mint már emlí­tettük — a találmány szerinti berendezés felső végén befecskendezett anyag változásoknak lehet kitéve, a be-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents